Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-344

A nemzetgyűlés 344. ülése 1924. évi november hő -28-án, pénteken. 491 meknél négy frank, három gyermeknél Ihat vagy hét frank egy gyermekre eső pótlék, amely igy fokozatosan emelkedik. Ott a kor­mány tanújelét adja annak, hogy van szociális , érzéke és szociális érzékét ezen a téren juttatja j kifejezésre. Tessék nekem megmutatni, hol van ( itt törvényes intézkedés arra vonatkozólag, hogy a több gyermekes családapának gyermek­segélyt kell adni. (Propper Sándor: Zalaeger­szegen!) Ma az a helyzet, hogy minden ipari vállalat — főleg azok, amelyek lakást is ad­nak a munkásnak —- igyekszik eltávolítani és elbocsátani azokat a munkásokat, akiknek több gyermekük van. Ha a szociális érzéknek ilyen nagy hiányait látjuk — s ha időm volna rá, nagyon szívesen elmondanék egy csomó példát arról, mit lehet e téren külföldön ta­pasztalni — akkor ennek megszüntetése nem­csak a mi követelésünkre keß, hogy megtör­ténjék, hanem önöknek és mindazoknak az ér­dekében is, akik azt akarják, hogy a magyar munkás szeretettel gondoljon hazájára. Ká kivánok mutatni még arra is, hogy amíg a vasúti és hajózási munkások külföldön szabadon szervezkedhetnek és ebből semmiféle nagy katasztrófa még nem történt, addig ná­lunk ezt törvényhozásilag tiltják. Ha egy ma­gyar hajón utazó munkás vagy magyar hajós elindul innen Budapestről ós felérkezik az osztrák határon túlra, akkor fellélegzik. Miért! Mert az osztrák hajósok mind szervezve van­nak; és elég helytelen és sajnálatos dolog az, hogy az Ausztriában kötött kollektiv szerző­dések előnyeit élvezik idehaza a magyar hajó­zási munkások. Éreztetik tehát a magyar mun­kással-minden lépten-nyomon, hogy ő itt nem egyenrangú állampolgár, éreztetik a magyar munkással is, hogy ő alacsonyabb rendű és kisebb jogokkal bir, mint a külföldi munkás. Ha az a hajózási munkás elindul innen a Duna Gőzhajózási Társaság egy hajójával, amig a magyar Dunán megy, addig érzi, hogy el van nyomva, s amikor elhagyja a magyar határt, azonnal érzi, hogy felszabadult, mert akkor már a hajózási munkások kollektiv szerződé­sének védelme alatt áll. (Baross János: Teljes hiánya a szociális érzéknek minden vonalon!) Miért van szükség ezekre a rendelkezésekre i ? Ez még kormányzati szempontból sem lehet helyes és jó. Önök szeretnek mindig hivatkozni az angol konzervatívokra, mint olyanokra, akikkel azo­nos politikát folytatnak. De az angol konzer­vatívoknak sohasem jutna eszükbe azt mon­dani, hogy a hajózási vagy a vasúti munkás­nak nem szabad szervezkednie, vagy sohasem jutna eszébe azt mondani, hogy a munkaidőt nyolc óráról hosszabbra kell kinyújtani és nem jutna eszébe egyetlen egy meglevő szo­ciális intézményt visszafejleszteni. Ezzel szem­ben nálunk visszafejlesztették még azt is, amely már megvolt, mert például a Munkásbiztositó Pénztárt kiszolgáltatták a bürokráciának, 'amely tönkretette a magyar munkásságnak ezt a virágzó intézményét, amely már megvolt, amelyet a munkaadók és munkások saját ere­jükből fentartottak és együttesen emeltek arra a fokra, hogy a magyar nmnkásbiztositás mintaképéül szolgált a külföldi munkásbizto­sitó intézményeknek. Ezeket tartottam szükségeseknek elmondani a javaslat mellett. Maga az a körülmény, hogy mi valamennyien a javaslat mellett szólaltunk fel, bizonyitja azt, hogy ha a kormány komoly szociális javaslatokkal fog idejönni, nem fo­gunk akadályt görditeni az elé {ügy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.), hogy ezek a javasla­tok szakszerűen megvilágítva, kellő időben letárgyaltassanak. Természetesen, ha még a már megiévő szociális intézményeket is vissza akarja fejleszteni a kormány, ha a meglevő szabadságjogokat is meg akarja nyirbálni, ennek ellen fogunk állani, sőt ellen fogunk állani minden rendelkezésünkre álló eszközzel, mert nem azért küldtek ide bennünket a mun­kások képviseletében, hogy hozzájáruljunk antiszociális és szabadságellenes intézkedések megalkotásához, hanem hogy azokat az intéz­ményeket, amelyek megvannak, megvédjük és azoknak továbbfejlesztését követeljük. Az előterjesztett javaslatot elfogadom. (He­lyeslés.) Elnök: Jelentést kivánok tenni az országos kivándorlási tanács tagjainak megválásztjása ügyében megejtett szavazás eredményéről. Jelentem a Háznak, hogy. beadatott össze­sen 68 szavazat, amely 68 szavazatot egyenkint megkapták Özettler Jenő, Fáy Gyula, Halász Móricz, Ivády Béla, Láng János, Puky Endre, Szijj Bálint és Várnai Dániel képviselő urak. Nevezetteket tehát a kivándorlási tanács tag­jaiul megválasztottaknak jelentem ki. Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja cl.) Elnök: A z ülést újból megnyitom. Az i'dő előrehaladván, a vitát mjegszaki­toni és napirendi javaslatot fogok tenni. Ja­vaslom, hogy legközelebbi ülésünket hétfőn, december: hó 1-én, d. e. 11 órakor tartsuk és an­nak napirendjére tűzessék ki a házszabályok módosításának előkészítésére kiküldött bizott­ság jelentésének tárgyalása a nemzetgyűlés végleges házszabályainak tervezete tárgyában. A ministerelnök ur kivan szólni! ]Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nem­zetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Kérem az elnök urat, méltóztassék zárt ülést elrendelni. (Nagy zaj és felkiáltások a bal- és szélsőbaloldalon: Minek?) Majd meglátják az urak! (Nagy zaj a Ház minden oldalán. — Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hamis eskü! — Györki Imre: Nem kell zárt ülés! A hamis eskü nyilvánosan hangzott el!) Elnök: Csendet kérek! Györki képviselő urat kérem méltóztassék csendben maradni. (Növekvő zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Esz­tergályos János képviselő urat kérem, szíves­kedjék csendben maradni. (Zaj a Ház yviiïiden oldalán.) Szeder Ferenc képviselő urat kérem! Esztergályos képviselő urat másodszor figyel­meztetem. Csendet kérek! Farkas István képvi­selő urat kérem! Propper képviselő urat is figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. (Szűnni nem: akaró zaj.) Sütő képviselő urat is kérem! (Propper Sándor: Nyiltan beszéljünk a panamákról!) Kabók Lajos képviselő urat utasitoni. (Zaj és közbekiáltások a Ház minden oldalán.) Szeder képviselő urat rendreutasitom! (Folytonos zaj.) Csendet kérek! Szeder képvi­selő urat másodszor is rendreutasitom. Csendet kérek ! A házszabályok 223. §-a. alapján a zárt ülést elrendeleni, hasonlóképen elrendelem a karza­tok kiürítését. Ennek megtörténtéig az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) 12'

Next

/
Thumbnails
Contents