Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-343

A nemzetgyűlés 343. ülése 1924. Apponyi Albert is. (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget. — Nagy Ernő : Ha mindenki ugy jött volna be, mint Barthos, egészen rendjén volna a dolog!) Gróf Apponyi Albert ebben a nemzetgyű­lésben tartott első felszólalásában állapitotta meg azt, amit most t. képviselőtársam perhorresz­kál. Akkor tehát gróf Apponyi Albert is ugyan­abba a hibába esett, amibe e többi ellenzéki kép­viselő s akkor gróf Apponyi Albert is Hombár ? Azt imputálta nekem t. képviselőtársam, hogy én rendeletet óhajtok visszaható erővel. Ez sem felel meg a valóságnak. (Barthos Andor : Felszólította az igazságügy minister urat !) Enge­delmet kérek, kénytelen vagyok t. képviselő­társam emlékezőtehetségét felcsavarni. (Felkiál­tások jobbfelöl : Ez az ! Fö a szavazás !) Mél­tóztassék visszaemlékezni : én nem azt mondot­tam, hogy visszaható erővel alkosson rendeletet, hanem azt mondtam, hogy a választás még nem történt meg, vasárnap lesz csak a választás, tehát még van ideje egy rendeletet kiadni. (Barthos Andor : Ha ez nem hombariznms, akkor én nem tudom, hogy mi az!?) Vagyis nem vissza­ható erőt kértem az igazságügyminister úrtól. (Barthos Andor: Hát mi az Isten csodáját 1) Azt mondottam, hogy sokkal kisebb dolgokra tudott a minisztertanács rendeletet alkotni az általános választások alkalmával — hiszen nem törvénnyel állunk szemben, hanem rendelettel — s ugyanaz, aki az alaprendeletet hozta s időközben hozott még három-négy rendeletet: hozhat most egy ötödiket is; semmi különös nem történnék ebben az esetben. Azután pedig azt mondtam, hogy Bárány tisztelt főszolgabíró ur ne fogadja el a mandátumot és ezzel is adjon alkalmat és időt a kormánynak arra, hogy ezeket a hiá­nyokat reparálja. Nem felel meg tehát a való­ságnak az, amit az igen t. képviselő ur nekem imputait, mert én nem akartam visszaható ren­deletet, (Barthos Andor: Most ösmertebe!) hanem csak ennek a rendeletnek a hiányait akartam pótolni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek ! Szólásra következik ? Petrovics György jegyző: Erődi-HarrachTiha­mér ! (Felkiáltások a baloldalon : Ki van merítve a felszólalások sora !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. A képviselő ur szólásra fel volt iratkozva, s idő­közben szólásra jelentkezett személyes kérdésben Barthos Andor képviselő ur. (Esztergályos János: A napirendhez szólt !) Még abban az esetben sem ütheti el egy képviselő másik képviselőtársát a felszólalási jogtól, ha — személyes kérdésben szólva — befejező szavaiban a házszabályok ellenére esetleg a napirendi javaslatra vonat­kozólag is nyilatkozott. A szó tehát Erődi-Harrach Tihamér képviselő urat igenis megilleti. (Ugy van ! jobbfelöl. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ezt jó tudni !) Erődi-Harrach Tihamér: T. Nemzetgyűlés! Őszintén szólva, csak épen annak megállapítása céljából tartottam szükségesnek, hogy röviden felszólaljak, nehogy ez az eset precedensül szol­gáljon, mert szerintem, ha valaki a házszabályok 215. §-a alapján felszólal, ez a személyes kérdés­ben való felszólalás nem teszi lehetővé részére, hogy ugyanakkor a napirend kérdésében is nyilat­kozatot tegyen. Szükségesnek tartom ennek ki­jelentését és ezután vagyok bátor egy-két szóval a napirend kérdésében álláspontomat megindo­kolni. A mai ülés a harmadik, amelynek a nagy­atádi választókerületben történt események tárgyát képezik. A t. túloldalról a napirendi javaslat állandóan az, hogy ez a kérdés tárgyalásra ki­tüzessék. A napirendi vita keretében és több el­hangzott interpellációban is a kérdésnek minden 3TAPLÓ XXVH. évi november 27-én, csütörtökön. 471 vonatkozása a Ház elé táratott, úgyhogy a mai ülés már — sajnálattal kell megállapítanom — e tekintetben uj ténybeli adatokat nem tartalmaz. A t. igazságügyminister ur ismételten kifejezésre juttatta e kérdésben elfoglalt álláspontját és a Ház többsége azt magáévá tette. A mai ülésen Horváth Zoltán igen tisztelt képviselőtársam utalt a 2200. számú rendelet 21. §-ára, melyre való hivatkozással le kell rögzite­nem, hogy a rendeletnek ez a szakasza nem ad módot és alkalmat arra, hogy a kormány ebbe a kérdésbe beleavatkozzék. Mert e rendelet egész szelleme és a helyes törvénymagyarázat szerint is a 21. § csak a központi választmány intézke­désére vonatkozik. Az előttem felszólalt Horváth Zoltán igen tisztelt képviselőtársam, nagyon helye­sen és szerintem lojálisán, kifejezést adott beszé­dében annak, hogy elismeri, hogy a többségi párt is az alkotmányosság elve alapján akar állani. Ezt én helyesléssel és köszönettel lerögzítem. Az egész vita során kifejezésre jutott, hogy a több­ségi párt ez elv szem előtt tartásával épen a kisebb­ség védelmében nem helyeselhet semmiféle olyan kormányhatósági intézkedést, mely a fennálló jogszabályokon túlhelyezve magát, ugy az ellen­zék részéről, mint saját pártunk részéről is, mél­tán alkotmányellenesnek volna minősíthető. Horváth Zoltán képviselőtársamnak azt az indítványát, hogy a kormány uj szükségrende­lettel intézkedjék és ily módon reparálja a válasz­tási biztos intézkedését, r nem tartom helyesnek, mert ezt a magam részéről is tényleg visszaható erejű rendelkezésnek tartanám. Ez egy már meg­levő intézkedéssel szemben hozna kormányható­sági döntést és általában jogpolitikai okokból is helyteleniteni lehet az ilyen eseti törvényalkotást. A régi parlamentek is minden alkalommal fel­szólaltak ez ellen, mint olyan intézkedés ellen, mely jogpolitikai okokból is helyteleníthető. Az egész háromnapi nagy és széleskörű vitaanyag eredményét leszűrve (Szilágyi Lajos: Önöké a nagyatádi mandátum!) megállapítható, hogy semmi más megoldása ennek a kérdésnek nincs, mint az elkövetett hibának a biráló-bizottság által való reparálása. Erre vonatkozólag megvannak a szükséges fegyelmi rendszabályok. Minthogy pedig a holnapi ülés napirendjére igen fontos tárgyak vannak kitűzve, a magam részéről az elnök ur napirendi javaslatát vagyok bátor elfogadásra ajánlani. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásjoga senkinek sem lévén, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést :_ el méltóztatik-e fogadni az elnöki napirendi javaslatot, szemben Szakács Andor képviselő ur napirendi javaslatával, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Akik az elnöki napi­rendi javaslatot elfogadják, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) Többség! Ily értelemben mondom ki a határozatot. (Szakács Andor: A ház­szabályokhoz kérek szót!) A szó a képviselő urat megilleti. Szakács Andor: T. Nemzetgyűlés! A vita eredményével csak részben lehetek megelégedve, mert nem kaptam felvilágosítást az elnökség ré­széről arra a tiszteletteljes kérdésemre, hogy kormányrendelettel érvényen kivül lehet-e he­lyezni, egészben vagy részben, a házszabályokat ; nem kaptam feleletet arra, hogy mi az elnökség eljárási módja és felfogása a házszabályok érvé­nyességéről és alkalmazásáról. Méltóztassék ki­nyilvánítani az elnökségnek, hogy a házszabá­lyoknak az a rendelkezése, amelyre hivatkozni bátor voltam, — ha jól tudom, a mostani számo­zás szerint az 54. § — érvényben van-e vagy sem. Ez a tiszteletteljes kérésem. Elnök: Az elnökség, az eddigi szokás szerint, kizárólag olyan kérdésben nyilvánítja vélemé­69

Next

/
Thumbnails
Contents