Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-342

A nemzetgyűlés 342. ülése 192Í szólások a baloldalon.) Csendet kérek, képviselő urak, a baloldalon is. (Farkas István: Ez az eljárás teszi tönkre az országot! — Urbanics Kálmán közbeszól.) Farkas István és Urbanics Kálmán képviselő urakat kérem, méltóztassanak csendben maradni. (Rothenstein Mór: Mi van a malacokkal? — Urbanics Kálmán: Micsoda malacokkal? — Szeder Ferenc: Majd megkérdezzük, bogy a román megszállás alatt mi volt a malacokkal!) Szeder képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Pakots József: De nem perdöntő az sem, amit a belügyniinister ur az ajánlóiveket illetőleg a központi választmányra vonatkozólag mondott, hogy az hogyan határozott, hogy a törvénynek megfelelően tizenötnapi határidőre tüzte-e ki a választást. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, a jobboldalon. (Baross János: Várd meg, inig befejezik a pártkonferenciát! Azután folytasd!) Baross képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Szeder Ferenc: Csizmadia egy kicsit elszólta magát! — Csizmadia András: Nem szóltam el magamat!) Csendet kérek, képviselő urak! Ha a képviselő urak tudnák, milyen hírt pertraktálnak a jobboldalon, nem szólnának. Szomorú hirt kaptak a képviselő urak! (Mozgás a baloldalon.) Pakots József: Bár az 50. § csakugyan azt tartalmazza, amit a minister ur mondott, az én értelmezésem lényegén ez még sem változtat. Ez az 50. $ teljesen igazat ad a minister urnák, de ha a 49. §-t komolyan, a józan értelem szerint akarom alkalmazni, azt máskép nem is lehet alkalmazni, mint ahogy én mondom. Ami azt illeti, hogy a kézhezvételt milyen minőségben gyakorolja a központi választmány, az elnöke utján-e vagy pedig, mint ülés,, nem szorul bővebb magyarázatra, hog;- az igazi kézhezvétel akkor van meg, amikor az egész plénum tudomást szerez erről az intézkedésről. De mindegy, minthogy ez a választójogi rendelet igy szögeztetett meg, ahhoz nincs több hozzáfűzni valóm. Az sem perdöntő, ami az ajánlóivekre vonatkozólag" állittatik, hogy mikor kapta a t

% főszolgabíró az ajánlóiveket, előbb-e vagv utóbb. Ő előbb kapta, és 48 órával megelőzte a többi jelölteket. Ez sem perdöntő, mondom, csak jellemzi azt a módszert, ahogyan ez az egész választás előkészíttetett, hogy már itt mutatkozik a választási biztos eljárásának egész szelleme. Elhatározták ugyanis, hogy ezt a mandátumot minden körülmények között megszerzik a kormánypárti jelöltnek. Azt mondta a belügyniinister ur, hogy az alkotmányjogi biztosítékok tiszteletbentartása a kisebbség érdeke. Engedelmet kérek, a többségnek viszont érdeke, hogy a törvényt tiszteletben tartsa, és tartassa. És itt a kormányra hárul a legiőbb felelősség. Ne méltóztassék azt mondani, hogy mi alkotmányjogi biztosítékot veszélyeztető intézkedést provokálunk, amikor a törvény megsértetik és a kormány a törvénysértést nem torolja meg. Most az igazságügyminister ur válaszára van szerencsém felelni. (Baross János: Ne siess, ráérünk, várd meg, mig a konferenciát bevégzik!) Az igazságügyminister ur válaszára nézve észrevételem a következő. Azt mondja az igrazságügyniinister ur, hogy alkotmányjogsértés volná, ha valamilyen formában megsemmisittetnék a választást előkészítő eddigi eljárás, vagyis, ha uj jelölés Íratnék ki. Teljesen osztom ezt a felfogást; ez alkotmány jogsértés, de évi november hó 26-án, szerdán. 443 abban a tekintetben nagyon távol áll egymástól felfogásunk, hogy a minister ur a törvénysértést magát nem akarja azonnal felügyeleti jogánál fogva megfelelően megtorolni, vagyis azt à birói személyt, aki eljárt, nem -kivánja fegyelmi vizsgálat alá vetni (Pesthy Pál igazságügyminister: Kijelentettem, hogy kivánom!), csak akkor, ha a nemzetgyűlés bíráló bizottsága megállapította a törvénysértést. Ennek a kérdésnek utána szaladgálni és a repará ciót csak akkor tenni lehetővé, amikor erre nézve a nemzetgyűlés birálóbizottsága véleményt mond, ez nem felel meg az igazságnak és nem felel meg a törvényességnek. A minister urnák, mint igazságügyministernek kötelessége, hogy minden törvénysértést megakadályozzon, vagy ha nem tudja megakadályozni, megtoroljon. Ezt a megtorlást nem teheti függővé a nemzetgyűlés birálóbizottságúnak állásfoglalásától, mert megtörténhetik az, hogy egyáltalán nem fognak petíciót benyújtani, s akkor nem adódik alkalom a bizottság állásfoglalására. (Egy hang a jobboldalon: Tessék kifogásolni!) De nem kifogásolják. Nem egyezik meg erkölcsi felfogásommal, törvénytiszteletemmel, hogy egy ilyen súlyos alkotmányjog- és törvénysértés ne orvosoltassék. És ha már alkotmányjogsértésről van szó, kérdezem, nem súlyos alkotmányjogi sérelem-e az, hogy a nemzetgyűlésen olyan valaki legyen képviselő, aki ehhez a mandátumhoz nem törvényes utón jutott és kiszoiittassék onnan esetleg olyan valaki más, akinek itt volna a helye, de nem jutott hozzá, hogy a választók ebben a tekintetben döntsenek. Épen azért a minister ur válaszát nem vehetem tudomásul. Elnök: A

z igazságügyminister ur kivan szólani. Pesthy Pál igazságügyminister: A t. interpelláló képviselő ur olyan törvénysértést panaszol, amelyet — mint válaszomban rámutattam — a házszabályok 71. §-a és a kúriai bíráskodásról szóló törvény is választásérvénytelenitési okként hoz fel. A t. képviselő ur azt kivánja tőlem, hogy annak ellenére, hogy e választásérvénytelenitési ok alapján megindítandó eljárás egy külön biróságra, a nemzetgyűlés bírálóbizottságára van átruházva, indítsam meg a fegyelmi eljárást a törvényt megsértő biró ellen, mielőtt az eljárás a bírálóbizottságnál lefolytattatnék, vagy pedig a panasz beadására szánt idő eltelnék. Mit jelentene ez? Ez azt jelentené, hogy azt az eljárást, amelyet a házszabály, tehát egy alkotmányjogi biztosíték külön bíróságnak. _ a bírálóbizottságnak tart fenn, fegyelmi eljárás utján mellékvágányra tereljen át, nevezetesen a közigazgatási fegyelmi eljárás mellékvágányára. Ehhez én soha az alkotmány védelme érdekében hozzá nem járulhatok. Vagy a bírálóbizottság határozatának kimondása, vagy pedig a panasz beadására szánt idő letelte után vagyok csak hajlandó elrendelni a fegyelmi eljárást. (Baross János: És ha személyesen jelentik be a fegyelmi kihágást?) Ha százszor személyesen jelentik is be, ezek a határidők engem kötnek, mert ezek biztosítják azt a magyar alkotmányt, melynek alapián a kéirviselő ur is, én is itt ülünk. Elnök: Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur személyes kérdésben kért szót. A képviselő ur eláll a szótól? Hegymegi-Kiss Pál: Igen! Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Pakots József: T. Nemzetgyűlés! Az igaz54*