Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-338

312 A nemzetgyűlés 338. ülése 1924. évi november hó 19-én, szerdán. között csak egyetlenegy férfi van, egyetlenegy férfiban van bizalom ott lenn a Duna—Tisza­kőzött és ez Prónay Pál alezredes, aki csak a dolgok mi'att — bocsánatot kérek, nem találom meg a helyes kifejezést —, csak az ügy érde­kében cselekedett ugy, ahogy cselekedett, nem UT, mint a többiek. Benne biznak. Csináljon Bethlen István kegyelmes ur valamit, hogy ez az ember ismét közszerephez juthasson. Erre én azt mondtam: Mondja fiatalember, hova gondol maga? Maga ismeri ezeket a dolgokat, ismeri a magyar viszonyokat, hogy lehetne azt megcsinálni, hogy ez a két ember megint biza­lommal együtt dolgozzon? (Rakovszky István: Ha csak ez a két ember lenne! — Ugy van! Ugy van! — Derültség.) Erre a fiatalember nekem azt a jótanácsot adta: Nézze, képviselő ur, vigye keresztül, hogy Prónay kapjon egy megbizást, ! amely az ő rossz lelkiismeretét rendbehozza. (Zsilinszky Endre: Rossz lelki­ismerete van?) Nem lelkiismeret. Bocsánatot kérek. A kifejezég rossz volt. (Zsirkay János Megnézzük a szótárt!) Igenis, megnézzük. Le­gyen olyan szives és segitsen nekem. (Zaj. — Rassay Károly: Nem uri dolog támadni és mi­kor védekezik, bántani és meg nem hallgatni!) Azt akartam mondani, hogy kapjon egy meg­bizást, amelyben azt a rossz érzést, amely benne a ministerelnökkel szemben van, leküzd­hesse. Nevezze ki őt a ministerelnök, bifeza meg és meg lehetnek győződve, hogy Prónay a meg­bizást el fog.ia fogadni és ebből az fog szár­mazni, hogy Prónay a rossz, a Héjjas-féle stb. befolyásoktól szabadulni tud, és megint az a szabad Prónay lesz, aki annakidején volt. Be­szélt ő még Romániáról, Besszarábiáról, min­denféle más dolgokról. Hallgattam. Hagytam beszélni, hadd mondja el mindazt, ami a lelkén van. Utoljára azt mondottam: Ilyen fontos dolgokban én nem adhatok semmiféle véle­ményt, menjen haza; ha segíteni tudok, segí­teni fogok. Erre az a két ur, Apor és Nagy távoztak. Mikor nyugodtan egyedül voltam, gondol­kozni kezdtem, Vaarv őszinte volt velem szem­ben ez a Nagy (Zsirkay János: Vagy nem! Két eshetőség van! — Zaj.) vagy provokátor volt! Ha őszinte volt, olyan áruló, aki a saját pártját, saját embereit elárulja, ott akarja hagyni és kis személyes dolgok miatt akar ér­vényesülni, egy Wildnek nem kell. És ha pro­vokátor, akkor pláne nem kell nekem ez a Nagy Albert; menjen a nokolba, ahonnan jött. (Derültség. — Zsirkay János: Szédületes!) Ez a Nagy tőlem semmiféle, sem direkt, sem indi­rekt választ nem kapott. Tisztelt képviselő­társamnak teljes joga volt azt mondani, hogy ez hamis, ez nem ieraz. Ezt itt rögtön be is fo­gom bizonyítani. (Halljuk! Halljuk! a szélső­baloldalon. Olvassa:) Ajánlott levél. Nagyságos Wild József nemzetgyűlési képviselő urnák Budapesten. Feladva Kecskeméten. Kecskemét, 1924 július 28. Nagyságos Uram! Három hó­napja, hogy Apor Viktor barátommal több tiszttársam kérésére felajánlottam Nagyságod­nak szolgálatainkat és kértem 1 , hogy használja fel a haza és nemzet javára azt az erőt, mely raöeröttünk áll, mely nagy szerepet vi'tt az el­lenforradalomban és a nyugati felkelésekben és minden nemzeti megnyilvánulásban. Kértem, hogy annál is inkább tegye ezt weg, mert egyes hatalomra^ törekvő emberek csak a megfelelő alkalmat és időt várják, hogy céliuk elérésére ezt a tömeget befolvásolhassák és felhasznál­hassák, ami az országnak nagy kárára lehet". (Zsirkay János: Olvasás kettős!) Kedves kép­viselőtársam, ön nem tudja, hogy ez milyen rossz iras. Tessék majd megnézni! — Zsirkay János: Az olvasásról tudom, hogy az milyen rossz. — Rassay Károly: De a vádaskodás, az ötös! — Zaj.) Elnök: Zsirkay képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni. Wild képviselő urat meo-tániadták, neki tehát teljes jogában áll itt védekezni s a képviselő úrtól seniini­esetre sem loyalis dolog, hogy állandóan za­varja a beszédét. (Igaz! Ugy van! a jobb­oldalon.) Wild József (tovább olvassa): Nagyságod kilátásba helyezte, hogy kérésemet el fogja juttatni Bethlen ministerelnök úrhoz, ahol majd támogatásra fog találni. Harmadik hó­napja, hogy lejöttem Pestről a Duna-Tisza­közre egészségem helyreállitására, mely időt a Bethlen ministerelnök ur kormányzása mel­letti propagandára és a szervezetünk újból való összeszedésére is felhasználtam, ami tel­jes sikerrel is járt. Ez erőt és tömeget ugy po­litikai, mint fegyveres célra bármikor fel is használhatom. (Peyer Károly: Tessék hasz­nálni! Kínálkoznak!) Kérném Nagyságodat, hogy amennyiben valami megbízása volna, ugy azt velem közölni szíveskedjék. (Peyer Károly: Rendelésre dolgoznak!) Tekintettel arra, hogy egészségem teljesen helyreállt, régi hivatalomat pedig betöltötték és igy állás nélkül vagyok, kérem Nagyságodat, nagy ösz­szeköttetései révén vegyen pártfogásba, és akár Budapesten, akár vidéken elhelyezni szí­veskedjék. (Pikler Emil: Puccsokat rendező részvénytársaság. Uj vállalat! — Zsirkay Já­nos: A Margitszigeten Wild főnök rendezésé­vel!) Iskolai végzettségem kereskedelmi érett­ségi és államtudományi államvizsga. Akár ma­gánvállalatnál, akár az államnál szívesen töl­tenékb e szolgálatokat, tekintettel a nagy mun­kanélküliségre a létminimum ellenében. Kéré­sem Nagyságod jóindulatú pártfogásába ajánlva, szives fáradságát előre is hálásan kö­szönve, válaszát várva, maradok Nagyságod­nak mindig kész hive: Nagy Albert. Cim: Kecskemét, Verbőczy ucca 4." (Pikler Emil: Ez az a derék magyar!) Én csak ismétlem: ha provokátor, akkor más fiúnak kell jönnie, hogy engem félreve­zethessen; ha tisztességes ember, nagyon saj­nálom, az én poziciómban, az én helyzetemben mint politikus ember ezek után semmiféle pártfogást sem ígérhetek neki. Nem is tettem semmit az ő érdekében, sem direkt, sem indi­rekt utón evvel az úrral összeköttetésben nem voltam. De mégis kaptam róla jelentéseket. Apor Viktor jelentkezett; jelentette, hogy már több levél van — itt vannak a levelek —, me­lyekben az ur felkéri Aport, hogy jöjjön már le egyszer Kecskemétre, és személyesen néz­-zen körül, hogy milyen fényes eredménnyel dolgozott ő. (Peyer Károly: A temetőben van az eredmény. — Eckhardt Tibor: Kinek a meg­bízásából'?) Nagy csak saját megbízásából dol­gozhatott, mert — amint a képviselő ur tudja — akkor Nagy és Héjjas között igen nagy né­zeteltérések voltak. Tessék csak elolvasni á : Világot, amely lapban ez az ur nyilatkozott. (Eckhardt Tibor: Ezt nem szoktam olvasni. Én más iskolába járok, képviselő ur, és nincs is annyira szükségem iskolára. — Várnai Dániel: Ö csak a Szózat cimü óvodába jár. — Derültség és zaj.) Csak annyit mondok, hogy ahhoz a képviselőhöz, aki külügyi tárcára pá­lyázik, nem méltó, hogy jegyzőkönyvek alap­ján ilyen támadásokkal jöjjön a nemzetgyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents