Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-338

A nemzetgyűlés 338. ütése Í92á. évi november hó 19-én, szerdán. 275 és fölöslegesnek tartom azt, hogy a városi önkormányzatot, a fővárosi autonómiát ilyen módon erőszakosan kiégés zitve meghamisítsák. A főváros adózóközönsége joggal tarthat arra számot, hogy az ő ügyeit a városházán azok intézzék, akikben ő feltétlenül megbi'zik, akik mellett ő voksával tanúságot tesz. Nem tartozik megbízni az adózóközönség azokban, akikben megbizik a kormány és az, aki ezeket a tagokat a 13. § szerint kinevezi. Ennek a tendenciája átlátszó. Ennek a szakasznak tendenciája ugyanaz, ami az egész törvényjavaslaton végig vonul, amit egy mondattal ugy lehetne kifejezni, hogy ez villámhárító az előre nem látott esetleges demokratikus színezet ellen a városházán. A törvény tervezői és szövegezői t. i. bíznak abban, hogy ezek a különböző testületek és, érdekképviseletek, amelyek így kinevezés utján belekerülnek az autonómiába, ellensúlyozni fogják azokat a demokratikus erőket, amelyeket még ez a rossz törvény sem tud majd az autonómiából kizárni. További célja lehet ennek a szakasznak a burkolt virilizmus megvalósítása, a virilizmus egy uj fajtájának a megteremtése, mert a kurzus nem tudja lenyelni azt, hogy egy tiszta önkormányzati alapon álló testület intézze a főváros ügyeit, tehát keresi a megoldásokat, és a virilizmust annak egy újfajta formájában akarja feltámasztani. Erre a lehetőséget részben a 13. §-ban, részben a 14. §-ban véli megtalálni, amely két szakaszban összesen több mint hatvan képviselőtestületi tagot ültet az autonómiába, olyat, akiknek a választókhoz tulajdonképen semmi közük sincs, akik a választókkal bizalmi viszonyban nincsenek és nem lehetnek. Bizonyos felsőházszerü jellege van a dolognak. Egy kis főrendiházat a mellényzsebben akarnak létrehozni a városházán, amivel valószinüleg azt akarják elérni, hogy a várható demokratikus erőket és megnyilatkozásokat ott valamennyire mégis tompitsák és háttérbe szorítsák. Ez a szakasz a párjával, a 14. §-szal együtt semmi egyéb, mint az autonómia meghamisitása (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.), az önkormányzatnak célzatos, ellenforradalmi célzatokkal való megcsonkítása, a reakció szellemének bevitele és biztosítása az önkormányzatban, mert ugy látszik, hogy a törvény tervezői maguk is érzik azt, hogy az a kurzusszellem tovább nem maradhat meg a városházán, de mivel nem tudnak beletörődni abba, hogv ott egy demokratikus szellem kerekedjék felül, tehát ilyen brztositékokat helyeznek el, hogy azt a szellemet ott csorbitsák és csonkítsák. Mire hivatkoznak az indokolásbanl Hallottunk egy-két kijelentést arról, hogy a szakértelem az, amely ezt a rendelkezést szükségessé teszi. (Zaj a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Ezt nem lehet elfogadni, és pedig több okból. Először azért — amit előbb emiitettem —, mert az önkormányzatot szakértelmi alapon megcsonkítani nem lehet, ezen a jogcímen belenyúlni az önkormányzat jogaiba nem szabad. Másrészt azért nem, mert a szakértelmet nem kinevezések utján kell biztosítani egy autonómia számára, hanem az autonómia köteles gondoskodni arról, hogy megfelelő szakértelem álljon rendelkezésére. Ezt az autonómia többféleképen teheti. Hivatkozhatom pl. arra, hogy a városnál ügyosztályok működnek tanácsnokokkal, kvázi városi ministériumok, amelyek megfelelő szakértelemmel kötelesek intézni a város ügyeit és megfelelő szakértelemmel kötelesek megtenni a szükséges előterjesztéseket, amelyeket az autonómia azután felülbírál és elfogad vagy nem fogad el. Mire valók volnának tehát az ügyosztályok és a tanácsnokok, ha a szakértelmet kívülről kellene belevinni az autonómiába! És ha a városi önkormányzatnál szükség van ilyen szakértelemre, akkor az országos ügyek intézésénél talán még inkább szükség volna erre. Ezt azonban senki sem veti fel, senki sem meri felvetni, mert nonsens, mert azért vannak a szakministériumok, azért van az egész állami apparátus, hogy ezeket az ügyeket intézze és a megfelelő előterjesztéseket megtegye. Ha ezt az országos ügyek intézésénél nem merik megpendíteni és nem merik végrehajtani, vájjon milyen jogcímen lehet ezt felvetni a kisebb jelentőségű városi ügyeknél? Mondom, egészen nyilvánvaló itt az a látszat, hogy egy reakciós törekvéssel állunk szemben, amellyel biztosítani akarják a városházán a kurzusszellem fenmaradását. De nem áll meg ez a jogcím azért sem, mert ha csakugyan minden tendenciától mentessen az volna a cél, hogy ilyen módon szakértelmet vigyenek bele az autonómiába, akkor viszont ez tökéletlenül van megvalósítva. Ebben a pillanatban tette Gaál Endre képviselőtársunk azt a javaslatot, hogy az itt taxatíve felsorolt területeken kívül ezek közé még a gyógyszerésztestületet is vegyék fel. Ez teljesen jogosult, épugy, amint jogosult Jászai képviselőtársamnak az a javaslata, hogy a munkásérdekeltséget is vigyék be, mint szakértelmet és mint autonómia-pótlékot. De jöhetnek ezután pl. a csillagászok is, mert itt a csillagászok nincsenek felsorolva. Jöhetnek a geológusok, geográfusok, archeológusok, és jöhet a tudomány különböző ágainak egész sorozata, és amilyen jogcímen a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara jelentkezik, jelentkezhetnek ezek is, mert ők is vannak annyi vonatkozásban a fővárossal és a főváros ügyeivel, s részükről is kell annyi szakértelmet a főváros önkormányzatában biztosítani, mint azok részéről, akik itt fel vannak sorolva. A szakasz a) pontja a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamarát emliti, itt van tehát a kereskedelmi és ipari érdekeltség. A szakasz emliti azután a Budapesti Ügyvédi Kamarát, itt van tehát az ügyvédi érdekeltség is. Itt van azután a Mérnöki Kamara, az Orvosi Kamara, A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara, a Közjegyzői Kamara, a Magyar Tudományos Akadémia és egy egész csomó mellékhajtása, a Pázmány Péter-Egyetem, a József-Műegyetem, az Állatorvosi Főiskol Országos Gyűjteményegyetem s végül a Kép- és Szoboralkotó Művészek képviselete. (Malasits Géza: És a csendőrkiképzőtelep parancsnoka!) Ha csakugyan az volna a cél — s ennek nem volnának rejtett okai —, hogy oda szakértelmet vigyenek be, ha ennek nem volna politikai célzata, ha «mögött nem volna az, hogy a leendő fővárosi autonómia nyakára rá akarják ültetni a politikai megbízottak egész hálózatát, akkor ezt ki kellene fejleszteni. Ad abszurdum, a végletekig lehetne ezt vinni és a 250 választott bizottsági tag mellé ilyen jogcímen, ilyen alapon ugyanazon joggal, mint ahogy azt a húszat, vagy mennyit megválasztják, lehetne megválasztani ezret, vagy kétezret, de még akkor sem volna ez tökéletes, még akkor sem volna kimerítve NAPLÓ XXVTL 4t;