Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-338

A nemzetgyűlés 338. ülése 1924. évi november hó 19-én, ezerdán. 271 kérdést a bizottság által benyújtott eredeti szövegre, szembeállítva azt Petrovácz Gyula és Propper. Sándor képviselő uraknak idevonatkozó módosításaival. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, külön szembe fogom állítani a Petrovácz képviselő ur által javasolt szöveget Propper képviselő ur szövegével. Az előadó ur módosítása nem érinti az első bekezdést, azért választottam szét a két bekezdést, hogy a szavazás tisztább és könnyebb legyen. A második bekezdés eredeti szövege szemben áll az előadó ur által proponált szöveggel és Propper képviselő ur szövegével. Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni az eredeti szöveget, szavazás alá fogom bocsátani az előadó ur által javasolt szöveget, szembeállítva azt Propper képviselő ur szöveg-évei. Végül külön szavazást fogok elrendelni Rothenstein képviselő ur indítványa felett, amely pótlásjellegü és amely felett külön kell dönteni. Kérem tehát a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e elfogadni az első bekezdést a bizottság szövegezésében, szemben Petrovácz Gyula és Propper képviselő urak szövegeivel'? (Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az első bekezdést a bizottság eredeti szövegezésében fogadják el, szíveskedjenek felállani. A nemzetgyűlés nem fogadta el a bekezdést eredeti szövegében. Következik a második szavazás. Méltóztatnak-e elfogadni az első bekezdést Petrovácz képviselő ur által indítványozott szövegben, szemben Propper képviselő ur indítványával. (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Petrovácz képviselő ur szövegét fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az első bekezdést Petrovácz képviselő ur szövegében fogadja el. Következik a határozathozatal a második bekezdésről. A bizottság által proponált eredeti szöveggel szemben áll az előadó ur szövege és Propper képviselő ur szövege. Kérem a t. Nemzetgyűlés azon taenait, akik az eredeti szöveget fogadják el, szivesk°djenek felállani. A Ház nem fogadta el az eredeti szöveget. Következik a határozathozatal az előadó ur által proponált szöveg és Pro^-ner képviselő ur szövege között, amely két szöveg egymással szembenáll. Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják az előadó ur szövegét, szemben Propper képviselő ur szövegével, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Ey értelemben mondom ki a határozatot. Végül következik a határozathoztal Rothenstein képviselő ur szövege felett, amely pótló rendelkezést tartalmaz. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Rothenstein képviselő Űr szövegét elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház nem fogadta el Rothenstein képviselő ur pótlását. Következik a 13. §. Kérem a jegyző urat,, szíveskedjék azt felolvasni. Hebelt Ede jegyző (olvassa a 13. §-t). Elnök: Szólásra következik! Hebelt Ede jegyző: Hegymegi-Kiss Pál! Hegymegi-Kiss Pál: A testületek és intézmények képviselőiről szóló 13-ik $-t, ha már használjuk a szakaszoknak jelzőkkel való ellátását, parádés szakasznak lehetne nevezni. A konzervatív álláspont szerint igen aggályosak a választás utján alakult törvényhatóságok és ez a félelem okozza azt, hogy a törvényhatóságokban kialakult közakaratot minden módon ellensúlyozni igyekeznek, {ügy van balfelöl.) Ennek egyik módszere a virilizmus beállítása, amelytől, hála Istennek, a fővárosi törvényjavaslatnál már megszabadultunk; a másik módszer lett volna az örökös tagok intézményének beáüitása, hogy tehát szinte főrendiházi tagokat állítsunk be a törvényhatósági bizottságba, — hála Istennek, ettől is megszabadultunk; a harmadik módszer a tisztviselőknek szavazati joggal nagyobb számban történő felruházása avégből, hogy a választottak akarata a törvényhatósági bizottságban ne érvényesüljön. Természetesen én mindezeket mesterkedéseknek tartom ebből a célból, és még- a legalkalmasabbnak, a legmegfelelőbbnek — azért, hogy bizonyos tekintetben a kontinuitást és bizonyos tekintetben a megfontoltságot érvényesíthesse — a szakérdekeltség jogán való képviseleti rendszert fogadom el, amely a képviseleti rendszer céljait akarja ez a szakasz is szolgálni, meg kell azonban állapitanom, hogy ebben a szakaszban tulaj donképen nem annyira egy helyes, konzervatív álláspont érvényesül, hanem ez a szakasz a maga beállításával és a maga parádés szervezési módjával mégis csak mesterkéltség arra nézve, hogy tényleg a választok akarata ne érvényesüljön, a közület akarata meghamisittassék. (Ugy van! balfelöl.) Mit látunk? Ebben „A testületek és intézmények képviselete" című szakaszban a javaslat beállít olyan tényezőket is, amelyek tulajdonképen alapszabályok szerint egyesületi jogQn működnek, amelyek létezésének állandósága sincs biztosítva. Amint látjuk ebből kaszból, minden érdekeltségnek, vagy az érdekeltségek nagy részének helyet biztosítanak szakérdekeltségek jogán a törvényhatósági bizottságban, ellenben a munkásokat abból teljesen kizárják. (Meskó Zoltán: A Szalámi kontreminőrök bejönnek majd!) Azonkívül hiányosságokat is látok, mert ha felsorolnak is alapszabályok alapján működő egyesületeket, de nem látom pl. a Történelmi Társulatot, a Földrajzi Társulatot (Uay van! balfelöl.), a Természettudományi Társaságot, a Protestáns Irodalmi Társaságot (Meskó Zoltán: A Szent István Társaságot!), amelyek ugyanígy szintén jogosítottak volnának arra, hogy a törvényhatósági bizottságban részt vegyenek. (Fábián Béla: Hagyjuk a választást! Nevezzék ki a tagokat! — Zsirkay János: Akkor Weiszfeldet nevezik ki, legyen nyugodt!) Valami olyan gyámkodás nyilvánul meg itt egyes kamarák és testületek felett, amit én magam részéről semmivel sem látok indokoltnak. Ez a gyámkodás megnyilvánul abban, hogy a testületek képviselőit voltaképen az államfő nevezze ki. Hát ón először is meg vagyok győződve arról, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara, az Ügyvédi Kamara és a többi kamarák nem kiskorúak és az alkalmas férfiút, az alkalmas kiküldöttet, masnik közül ki tudják választani (Ugy van! balfelöl.), másfelől azonban politikai szempont érvényesülését is látom ebben (Ugy van! a szélsőbaloldalon.), inert az államfő a minister előterjesztésére járván el, ennélfogva a politika feltétlenül érvényesülni fog. (Ugy van! a, szélsőbaloldalon.) Hivatkozom a túlsó oldalon ülő kormányfőtanácsosokra, akik be tudják nekem bizonyítani azt, hogy Magyarországon az ujabb időben még érdemeikért ilyen kormányfőtanácsosi és egyéb méltóságokat ellenzéki felfogású emberek nem kanták- Bizonyos tekintetben a jutalmazás rendszerét is látom ebben a beállításban, azonkívül pedig valami különös helyzetnek tartanám azt, ha az államfő