Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-330

r A nemzetgyűlés 330. ülése 1924. évi november hó 5-én, szerdán. 19 leütésekkel az ország mai állapotában meg nem elégedhetik. Nagy Vince t. képviselőtár­sam indítványa nem célzott egyebet, mint azt, hogy ezek a fogalmak tisztáztassanak és hogy a nemzetgyűlés foglalkozzék tulajdonképeni kötelességével, az alkotmányozással, és hogy az országot ebből az egy szempontból tiszta helyzetbe juttassa. Tanúi vagyunk, hogy Né­metország ezidén már másodszori választ. Tud­juk, hogy Angliában, amíely abszolút konszoli­dált állam, ebben az esztendőben ugyancsak kétszer járultak az urnák elé, hogy az igazi al­kotmányosság kifejezésre jusson. Amikor egy kormány észleli azt, hogy a közhangulat irá­nyában megváltozott, — látjuk Angliában — újra megkérdezi a közvéleményt és aprobál­tatja azt az álláspontot, amelyet eredetileg el­foglalt, de módosított és kikéri a választók vé­leményét. Ez történt Angliában, Németország­ban és még egynéhány államban. Nem látunk még egy országot, amely magát alkotmányos­nak, nevezi, amelynek a kormánya olyan konok görcsősséggel ragaszkodnék a hatalomhoz és beszélné be önmagának, a. nemzetnek és a köz­véleménynek, hogy ő az egyedüli hivatott és jogosított betölteni a kormányszéket és vezetni a kormányt. Nem tudhatjuk, hogy melyik pillanatban áll elő az a helyzet, hogy választani kell. (Ha­lász Móric: De nem önöknek!) Bármennyire hirdeti a kormány az egységet és a szilárdsá­got, tény az, hogy a kormány permanensen válságos helyzetben van. (Zaj a Ház minden ol­dalán.) Elnök: T. képviselő urak! Nincs elegendő csend a Házban. Kérem tehát a képviselő ura­kat, hogy méltóztassanak csendben maradni és magánbeszélgetéseiket odakint elvégezni. Propper Sándor: Azt hiszem, hogy abban valamennyien egyetérthetünk, hogy a Bethlen István gróf-féle jogfosztó és alkotmányellenes választójogi rendelet alapján ebben az ország­ban még egyszer választani nem lehet és nem szabad. (Mozgás.) Ez olyan felfordulásoknak vetné el a magvát, amelyek nem a baloldalt sújtanák, nem az ellenzéki férfiak érdekei ellen volnának, hanem az országnak okoznak két­ségtelenül igen súlyos károkat. Nem tudom tehát megérteni, hogy a tulodalou ülő t. kép­viselő urak miért idegenkednek még a puszta gondolatától is annak, hogy a választójog kér­désének és demokratizálásának a kérdésével még csak foglalkozni is kelljen. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben maradni. Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Nagy Vince t. képviselőtársaim: indítványában arról van szó, hogy a székesfővárosi törvényjavaslat letárgyalása után. tehát akkor, amikor a nem­zetgyűlésnek módja lesz már foglalkozni egy más tárggyal. — tehát meg sem akarja szakí­tani Nagy Vince t. képviselőtársam a tárgya­lás alatt lévő fővárosi törvényjavaslat tárgya­lását —- mód adassék a kormánynak, hogy azokra az indokokra, amelyeket az indítvá­nyozó felhozott,'megtegye a maga észrevétéleit és tájékoztassa a nemzetgyűlést, a közvéle­ményt, az országot arról, hogy a választójog kérdésében milyen álláspontot foglal el. Ennél kevesebbel, azt hiszem 1 , nem érheti be az ország és a nemzetgyűlés. De legalább ennyihez ra­gaszkodnia kell. Mi ezt oly fontos országos kérdésnek tarltjuk, hogy ha a t. többségi párt ma el is veti ezt az indítvány I, mi meg fogjuk ismételni és ha ez sem fog használni, más mó­don fogunk ödahatni, hogy a kormány végro I egyszer abba az erkölcsi helyzetbe ^ kerüljön, ! hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék és a nem­zetgyűlést is foglalkoztassa. Mindezeknél az okoknál fogva kérem Nagy Vince képviselő­társam indítványának elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Nemes Bertalan! Nemes Bertalan: T. Nemzetgyűlés! Prop­per Sándor kénviselő ur énenugy, amiként most ebben a pillanatban az általános választói jog kérdésnek idehozatalát követelte, a múlt ' ősszel a fővárosi törvényjavaslat mielőbbi le­tárgy sürgette. (Propper Sándor: Ez már készen van, most a másik kell! — Hegymegi­Kiss Pál: A javaslat szerint is az lenne az első!) A fővárosi javaslat tárgyalásában elju­tottunk a 2. §-ig, de idáig is csak ugy tudtunk eljutni, hogy az 1. §-t kihagytuk és még nem tárgyaltuk le. Most pedig má? arról tartanak félórás szónoklatokat, hogy ha holnap a 24 %-Í mind letárgyalnánk, akkor utána miről beszél­jünk. (Hegymegi-Kiss Pál: Előre védekezünk a házszabályrevizió ellen!) Mi a legapróbb gondossággal igyekszünk megtárgyalni azokat a kérdéseket, amelyekből az országnak haszna, lehet. Azonban senki az országban nem veszi komolyan azt, hogy ez a napirendi kérdés az országnak javária szolgálna. Vétenék a tárgyalás komolysága ellen, ha tovább is indokolnám indítványomat. Kérem az elnök ur napirendi indítványának elfoga­dását. Elnök: Szólásra joga többé senkinek sem lévén, következik a határozathozatal. Ugy látom, Nagy Vince képviselő ur napi­rendi javaslata nincs ellentétben az elnöki na­pirendi javaslattal és így megállapíthatom, hogy az elnöki napirendi javaslatnak csak ki­egészítése az, amit Nagy Vince képviselő ur előterjesztett. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ennek következtében szavazásra sem kell fel­tennem a kérdést, hanem 1 kijelenthetem, hogy az elnök napirendi javaslatát méltóztatnak el­fogadni. Fel kell azonban teniein a kérdést, ho.gy méltóztatnak-e elfogadni a napirend ki­egészítéseképen Nae-y Vince kénviselő ur napi­rendi javaslatát! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Nagy Vince képviselő ur napirendi javaslatát elfogadják, méltóztas­sanak felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. (Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon: Ellenpróbát ké­rünk! Megszámlálni! — Zaj.) Méltóztassanak he­lyeiket elfoglalni. Kérem azokat a, képviselő urakat, akik Nagy Vince képviselő ur napi­rendi indítványát nem fogadják el. méltóztas­sanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A többség világosan megállapítható. Ennek kö­vetkeztében kimondom a határozatot, hogy Nagy Vince képviselő ur napirendi javaslatát a Ház elvetette. Rupnert Rezső képviselő ur a házszabályok 215. § e) pontja értelmében szót kért. A szó a képviselő urat megilleti. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! A mai sajtó megdöbbentő esetről hoz tudósítást.^ A mai sajtóban az van, hogy a 33-as házszabály­revíziós bizottság, amelyet annakidején azért küldött ki a Ház, hogy Őrffy Imre képviselő­társunk indítványát tárgyalja és erre vonatko­zóan terjesszen javaslatot a Ház elé, nem ezt az indítványt tárgyalta, hanem ehelyett — amelyre pedig a bizottság a mandátumát kanta — egy becsempészett indítványt. (Szilágyi La­jos: Ez így van! Gyalázat! — IGr. Hoyos Miksa: Nem igy van! — Peyer Károly: Őrffy job­NAPLÖ XXVII.

Next

/
Thumbnails
Contents