Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-330

A nemzetgyűlés 330. ülése 192Í. évi november hó 5-én, szerdán. 17 inditványt ugyanis ha nem is Csilléry képviselő ur, de egy elvbarátja tette meg, s tapasztalhatta, hogy a tiz évet még a kormánypárt tagjai sem hajlandók megszavazni, és csak a kormányt támogató csoport az, amely ezt a javaslatnál is reakciósabb inditvánvt pártolja. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Rothenstein Mór: Nem érdekli a képviselő urakat, t. elnök ur, hogy itt valaki mit mond. Sokkal fontosabb ennél a külön tanácskozás. (Elénk derültség. -§ Elnök csenget.) Én nem tehetek arról, ha vannak képviselő urak, akiket a beszédem nem érdekel; mégis tovább beszélek, mert örvendetes körülmény az, hogy a képviselők beszédét nem csak azok hallják meg, akik hivatva volnának azt meghallgatni, hanem azok is, akik odakinn érdeklődnek, hogy itt a törvényhozó testületben miképen folyik a munka. Mondom, Csilléry képviselő ur maga sem gondolt arra, hogy a nemzetgyűlés a tiz évre vonatkozó indítványát el fogja fogadni. Ezt az inditványt a hat év megmentése érdekében ékeli közbe, hogy ne legyen itt olyan többség, amely esetleg a kétévi helybenlakást magáévá teszi. Azt hiszem azonban, hogy ugy, mint én, többi képviselőtársaim is átlátnak a szitán és nem veszik komolyan ezt a közbeékelést s nem veszik oly tragikusan azt sem, hogy a tervezet a bizottság jelentése alapján hatévi helybeiilakást állapit meg, hanem igenis, meghallgatják itt a Házban azokat az érveket, amelyek ameUett szólnak, hogy nines létjogosultsága annak, hogy a fővárosi törvényhatósági választójoghoz tize vi helybenlakásra legyen szükség. Hiszen nem áll meg az, hogy aki megkapja a választójogot, azt már meg is választják törvényhatósági bizottsági taggá. El lehet képzelni, hogy jelölni fognak olyan törvényhatósági bizottsági tagokat, akik nem alkalmasak arra, hogy abban a testületben a köz érdekében működjenek! Szerintem ezt nem lehet elképzelni. Miért van tehát ez! Csak azért, hogy a főváros lakosságának egy tetemes részét boszszantsuk, hogy különbséget tegyünk fővárosi iakos és fővárosi lakos között! Érre a különbségre nincs szükség, mert aki itt a fővárosban lakik már több mint egy fél éve, aki itt adót fizet, az rászolgált a választójogra. És ki nem fizet adót? A munkásság széles rétegei épugy fizetnek, sőt talán siílyosabban érzik az adóterheket, mint azok, akik abban a szerenesés helyzetben vannak, hogy munkásokat tudnak alkalmazni, a gyáros, a mester, és leginkább épen ezek között vannak azok, akik nem tudják majd kimutatni, hogy tiz évig egyfolytában laktak Budapesten s épen ezek között vannak leginkább azok, akik ennek folytán elesnek a választójogtól. Bár itt Budapesten két kezük munkájával, adófizetésükkel teljesitik kötelességüket az, állammal, a várossal szemben, mégis itten ezek ( fogják lfeginkább megérezni, hogy mindez nem használ nekik, nem használ pedig azért, mert van egy érdekeltség, mely azt kívánja, hogy a munkásság képviselői utján ne juttathassa kifejezésre a városházán jogait és azt, hogy a fővárosban egyforma adófizető polgárok vannak. Ezeket az érveket alapul véve csatlakozom Várnai t. képviselőtársam inditványához, amely azt célozza, hogy a fővárosi törvényhatósági bizottsági tag megválasztásához csak hathónapi helybenlakás legyen szükséges. Elnök: Minthogy ülésünk elején hozott határozatunk értelmében félkettőkor az interpellációkra kell áttérnünk, a vitát megszakítom és napirendi javaslatot teszek. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, folyó hó 6-án délelőtt tiz órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a székesfőváros törvényhatóságának újjászervezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. A napirendi javaslathoz szót kért! Perlaki György jegyző: Nagy Vince! Nagy Vinee: T. Nemzetgyűlés! Az elnök ur napirendi javaslatával szemben vagyok bátor módosító inditványt tenni. Az az indítványom, hogy a holnapi ülés napirendjének első pontjául ugyan a székesfőváros törvényhatóságának újjászervezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatását tűzzük ki, minthogy azonban a részletes vitánál tartunk és nem lehet tudni, hogy milyen hamar fejeződik be a javaslat tárgyalása, a napirend második pontjául tűzessenek ki mindazon indítványok, elsősorban Rupert Rezső és társainak indítványa, melyek azt célozzák, hogy a kormány a választójog tárgyában hozzon törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé. Napirendi indítványom rövid indokolásául legyen szabad rámutatnom, hogy azt látjuk, hogy a kormány házszabályreviziót erőszakol és olyan büntetőjogi novellát készit elő és sürget, amely a sajtószabadságot igyekszik lebéklyozni. Amikor pedig a kormány ezzel a két súlyos, reakciós törvényjavaslattal a parlamenti szólásszabadság és a sajtó megrendszabályozását célozza, ugyanakkor semmiféle elvi kijelentést nem hallunk, annál kevésbé látunk intézményes biztosítékot arra nézve, hogy a kormány a választójog törvényes rendezését akarná. Márpedig azt mondotta a ministerelnök ur boldogult Szabó István koporsójánál a vasárnapi napon, hogy fogadalmat tesz arra, hogy Szabó István szellemében fogja a kormányzást tovább vezetni. A ma tudomásunk szerint nagyatádi Szabó István az általános, titkos választójognak volt a híve. Nemcsak választási programjában hangoztatta ezt önökkel együtt, de a mi értesülésünk szerint a legutóbbi úgynevezett 16 pont tárgyalása során is nagyatádi Szabó István a ministerelnök úrral szemben igenis az általános és főleg az egész vonalon titkos választójog álláspontját képviselte. Közvetlen barátainak tett referátum szerint nagyatádi Szabó István ígéretet is kapott a ministerelnök úrtól — hiszen a megegyezést publikálták is — a titkosság alapján való választójogi törvényjavaslatra. Adjunk alkalmat a ministerelnök urnák arra, hogy necsak a házszabályreviziót tárgyaló bizottság előtt adjon közbeszólás formájában programot arról, hogy mi az ő választójogi programja (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.); necsak ott legyen egy kiszólásszerü kijelentést arról, hogy ő a választójogi rendeletet tekinti választójogi programjának, mert ba ezt állana itt, a nemzetgyűlés színe előtt is, abban a pillanatban ellenkezésbe jönne nagyatádi Szabó István választójogi programjával. Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a holnapi ülés napirendjének második pontjául Rupert Rezsőnek és társainak a választójogra vonatkozó indítványát kitűzni, mindazokkal az indítványokkal együtt, amelyek a választójogi javaslat megalkotását sürgetik. Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Barthos Andor! Barthos Andor: T. Nemzetgyűlés! Az elnök 1 ur napirendi javaslatát pártolom, mert az az