Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-336

218 A nemzetgyűlés 336. illése 1924. évi november hó 14-én, pénteken. belügyminister ur jónak látott Szabó Zoltán t. képviselőtársunkkal benyirjtatni. (Friedrich István: Hányadik már ez?) A negyedik. Nem tudom, miért alkalmas Szabó Zoltán t. képvi­selőtársam ennek beterjesztésére (Friedrich István: Holnap Kuna P. fog egyet beterjesz­teni!), kinek a székesfővárossal tudomásom sze­rint semmi néven nevezendő vonatkozása nincs. (Zaj a baloldalon és a balközépen.) Én azonban ezt a javaslatot nem akarom ugy birálni, mint Szabó Zoltán mélyen t. képviselő ur gondola­tát. Meg fogja engedni a belügyminister ur, hogy én ezt az ő gondolatának tekintsem és ebben az értelemben bíráljam. (Folytonos zaj.) Ebben a tervezetben a belügyminister ur ismét a 22 kerületre való beosztás álláspont­jára helyezkedik (Zsirkay János: Szóval be­fuccsol!) ós a 250 mandátum felosztását a kö­vetkezőképen gondolja. Az I. kerület kapna 34 mandátumot, a II. kerület 14-et, a III. kerület 10-et, a Belváros 16-ot, a Lipótváros 24-et (Foly­tonos zaj. —- Kiss Menyhért: A Lipótváros 24-et!), a Terézváros 44-et (Zaj. — Rakovszky Iván belügyminister: Egyet se adjunk neki!), az Erzsébetváros 44-et, a Józsefváros csak 32-t, a Ferencváros már csak 22-t és Kőbánya ösz­szesen 10 mandátumot. (Folytonos zaj a balol­dalon és a balközépen. — Szabó József: Hallat­lan! A kőbányaiak fel fognak lázadni! Az egész közigazgatási kerület! — Zsirkay János: Ez direkt fehér terror!) A három budai kerületre ebben a javaslat­ban 58 mandátum esik, az emiitett három pesti kerületre pedig 112. (Folytonos zaj. — Szabó József: Megint lesznek első- és másodosztályú polgárok a fővárosnál!) A három budai kerü­letet ez a beosztás 23%-ra értékeli, a három pesti kerületet pedig ismét 45%-ra. (Folytonos zaj a balközépen és a baloldalon.) A székesfő­városi mandátumok számának 45%-a tehát az V., VI. és VII. kerületre esnék. Ezt az igazságtalanságot azonban akkor lá­tom még jobban, ha megállapítom azt, hogy hány választóra esik egy mandátum, hány vá­lasztóra esik egy-egy mandátum pl. a budai és keresztény kerületekben, (Halljuki Halljuki a baloldalon és a balközépen.) és hány választóra esik egy-egy mandátum ezekben az inkriminált kerületekben. Aa V. kerületben 1140 választóra, a Vl.-ban 1150 választóra, a VIL-ben 1140 választóra esik egy-egy mandátum, holott ja 300.000 választó közül 250 mandátum mellett 1200 választóra jut átlagosan egy mandátum. Az átlag tehát Bu­dapesté» az, hogy 1200 választóra jut egy man­dátum. Közbeszúrva megjegyzem, hogy az 1925. évi névjegyzék adatait vettem számitasba, minthogy a legközelebbi választás előrelátható­lag az 1925. évi névjegyzék alapján fog tör­ténni. Én tehát ezekkel a számokkal és nem elavult számokkal dolgozom. Mint emiitettem, az átlag az, hogy 1200 választó kapjon egy­egy mandátumot, de csak a kerületek már 1140, illetve 1150 választónként kapnak egy-egy man­dátumot, a II. kerületben ellenben 1340, (Zaj és felkiáltások a balközépen és a baloldalon: Hal­latlan!) a VIII. kerületben 1380 és a IX. ke­rületben 1390 választóra esik egy mandátum. (Zaj és felkiáltások a balközépen és a balolda­lon: Hallatlan!) Azt hiszem a tendencia itt igen világos. (Egy hang a balközépen: Hol van itt az igazság? — Csilléry András: A közép­úton! — Zaj. — Propper Sándor: Miért támo­gatják a középutas kormányt!) Azt hiszem, hogy az eddig előadottakból világosan lát­hatják a képviselő urak, hogy ezt a javaslatot ebben t a formában nem támogathatjuk. (Szabó József: Nein is támogathatják, mert a választók kiverik a kerületből! — Peidl Gyula: Egyéb intézkedései a kormánynak épen ilyen nópellenesek, mégis támogatják!) Ha pedig ve­szem ezt a 22 választókerületet és ott megnézem, hogy nem kerületi átlagban, hanem a választó­kerületekben milyen ez a számarány, akkor az 1200-as átlag a következőképen oszlik meg: A Lipótváros belső részén 1070 választó, a Te­rézváros belső részén 1069, a Terézváros kö­zépső részén 1050, az Erzsébetváros belső ré­szén 1064, az Erzsébetváros középső részén pláne pedig csak 940 emberre jut egy­egy mandátum. (Zaj és felkiáltások a bal­középen: Hallatlan!) Ezzel szemben Budán a II. kerületben 1325 választóra, A Józsefváros középső részén 1590-re (Zsirkay János: Dupla vagy semmi!) A Józsefváros külső részén 1630-ra, a Ferencváros belső részén 1339-re, a Ferencváros külső részén 1430-ra esik egy man­dátum, vagyis méltóztatnak látni, hogy a vá­lasztókra eső mandátumok száma tekintetében oly diszparitás van, amely hajszálpontosan kedvez a gettónak, és feltétlenül hátránnyal jár a székesfőváros keresztény lakosságára. (Igaz! Ugy van! a balközépen.) Ezek számtanilag ellenőrizhető tételek, ame­lyek sokat megmagyaráznak. (Propper Sándor: Ez a keresztény-keresztyén, kisgazda, földmives és polgári politika!) Azt mondottam, hogy a közigazgatási kerületek e beosztás szerint a székesfőváros közgyűlésében nem érvényesül­hetnek azzal a súllyal, amellyel az önálló köz­igazgatási kerületeknek érvényesülniük kell. Ha összefon — már pedig össze fog fogni — az V., VI., VII. kerület és megnyeri magának a Jó­zsefvárosnak azt a részét, ahol a Teleki-tér van — és ezt könnyű megnyerniök —, akkor ez 128 mandátumot, vagyis abszolút többséget ie­lent. Ezzel szemben a többi hét kerület csinálhat amit akar a közgyűlésen, semmi­féle törekvését keresztülvinni nem lesz ké­pes. Ez a három kerület és egy negye­dik kerületnek egv része minden tekintet­ben majorizálni fogja a székesfőváros közgyű­lését. (Zaj a balközéven. — Zsirkav János: Szóval a minister ur eléri célját! — Szabó Jó­zsef: A Teleki-tér lesz az irányadó, keresztény lobogó alatt! — Pever Károly: A Sörház-ucca is ott lesz mellette!) Ha tovább megyek és keresek kisebb ér­dekközösségben négy kerületet, amelynek ér­deke közös volna, pl. ha az I., II., III. ós IV. kerület egy közös érdekhez megnyeri a X. ke­rület jóakaratát is, tehát ha öt kerület egysé­gesen lép fel, akkor ennek paralizálására nem kell egyéb, mint a VI. és VII. kerület összefo­gása, mert hiszen ez az öt kerület együttvéve 84 mandátummal rendelkezik, mig az emiitett két kerület 88 mandátummal bir. Látjuk tehát, hoay öt közigazgatási kerület akaratát két ke­rület akarata paralizálni tudja. (Friedrich István: Ez a szanálás !) Hogy pedig maga az Erzsébetváros micsoda túlsúlyt jelent ebben a rendszerben, méltóztassék csak meg­gondolni, hoey a II., III. és IV. kerület, tehát három kerület együttvéve nem' képes annyi szavazatot "nrOdukálni, mint az Erzsébetváros eevmaga, (Rakovszkv Iván belügyminister: Több n lakossága!) Tehát a Viziváros, Óbuda és a Belváros együttvéve csak 40 mandátum­mal rendelkezik, amivel szemben maga a VII. kerület 44 mandátummal. Ezekből látszik, hogy a jövő közgyűlésen többé kerületi érdekről szó

Next

/
Thumbnails
Contents