Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-334

A nemzetgyűlés 334. úlése 1924. évi november hó 12-én, szerdán. 179 tóztassék illetékes helyen aziránt intézkedni, hogy ezek az iratok nekem visszaadassanak". (Horváth Zoltán: Privát levél!) Ez volt feb­ruár 27-én. (Horváth Zoltán: Ez nem átirat!) Erre történt az igazságügyministerium intéz­kedése a kiesomózási eljárás megindítása iránt. (Rupert Rezső: Kicsomózás egy folya­matban levő bűnperben! — Esztergályos János: Nehéz lesz ezt kicsomózni, minister nr! — De­rültség a szélsőbaloldalon.) A kiesomózási el­járás során a törvényszék vádtanácsa, tehát egy független birói tanács a büntető perrend­tartás 169. §-ának harmadik bekezdése értelmé­ben, arra való tekintettel, hogy közszolgálati iratok és egyéb tárgyak, amelyek közszolgá­lati titkot képeznek, jegyzőkönyvbe veendők s az illető hatóság őrizetében hagyandók, végzé­sileg elrendelte 1179/1924. szám alatt a rendőr­ségi irományjegyzékbe felvett iratok bizonyos részének a földmivelésügyi ministerinm részé­re való kiadását. A vizsgálóbiró március hó 11-én ezeket az iratokat az igazságügyministe­riumnak iratjegyzék kíséretében átküldette és ezzel az iratjegyzékkel ezeket az iratokat ugyancsak március hó 13-án kelt, nagyatádi Szabó István minister ur aláírásával ellátott elismervény ellenében visszaadattak a földmi­velésügyi ministeriumnak. Nem áll tehát az, amit az igen t. képviselő ur mond, hogy ezek az iratok az igazságügyministeriumban ma­radtak volna. Nem maradtak ott, átmentek a földmivelésügyi ministeriumba. Az történt azután, hogy amikor a megveszr tegetési ügyben a vádtanács elrendelte Eskütt­nek vád alá helyezését, elrendelte egyúttal ezeknek a visszaadott iratoknak a főtárgya­lási iratokhoz való becsatolását. A törvény­széki elnök ezután megkereste az igazságügy­ministeriumot ezeknek az iratoknak beszerzése iránt, az igazságügyministerium pedig meg­kereste a földmivelésügyi ministeriumot. Ezek az iratok át is küldettek a földmivelésügyi ministeriumba, és 1924. évi október hó 14-ik napján átküldettek az ügyben eljáró főtárgya­íási elnöknek. Való igaz, hogy az a bizonyos három köz­jegyzőileg hitelesitett blanketta, amelyen üres blanketta aláírását hitelesítette a közjegyző, illetve kettő azok közül nem küldetett át, mert az nem lett visszaküldve a földmivelésügyi mi­ministeriumnak, az maradt a büntető iratok­nál és a képviselő urnák március 5-én előter­jesztett interpellációja folytán intézkedés tör­tént az iránt, hogy az ellen a közjegyző helyet­tes ellen az eljárás megindittassék. Ezekhez voltak szükségesek ezek az iratok és tisztelet­tel bátor vagyok bejelenteni, hogy ez ellen a közjegyzőhelyettes ellen egyelőre a fegyelmi eljárás igenis el van rendelve. Amikor ez el­rendeltetett, akkor ezek az iratok pótlólag át­küldettek a törvényszék másodelnökéhez, aki ebben az ügyben mint tanácselnök járt el. (Zaj a szélsőbáloldalon. — Horváth Zoltán: Felfüggesztették-e azt a közjegyzőhelyettestl — Györki Imre: Ez nem fegyelmi ügy, hanem büntetendő cselekmény!) Méltóztassanak egy kis türelemmel lenni, sorban rátérek min­denre. Való az, hogy ezek az iratok nem kezel­tettek a többi bűnügyi iratok között. Ez a ke­zelés azonban szabályszerű volt, az megfelel a birói ügyviteli szabályok 86. §-ának, amely ak-, ként rendelkezik, hogy fontos okiratok és ira­tok ne az iratcsomóban, hanem elkülönítve, zárt szekrényben kezeltessenek. Az igen t, védő | uraknak módjukban van mindig ezekbe az ira­[ tokba betekinteni; a törvényszéki másodelnök l rendelkezésre áll e tekintetben., Le kell tehát szögeznem, hogy ezekkel az iratokkal semmiféle visszaélés nem történt. : Ezeknek kezelése, ide-oda küldése, felhaszná­| lása teljesen szabályszerű és az ügyviteli sza­! bályoknak megfelelő volt mindig. Ezek az ira­tok most igenis, ott vannak rendeltetési helyü­; kön és amennyiben az igen t. képviselő urnák, | mint védőügyvédnek tetszik, a főtárgyaláson szabadon élhet vele. k Az igen t. képviselő ur még szubszumálta ' azt is, hogy az augusztus 26-iki főtárgyaláson az ügyész indítványára rendeltetett el Eskütt elmebeli állapotának megvizsgálása. (Kiss ) Menyhért közbeszól.) Ha ehhez is annyit mél­tóztatik érteni, mint a földbirtokrendezési el­lj járáshoz, akkor nem csodálkozom a képviselő urnák ezen a közbeszólásán. (Zaj balfelől. ) — Friedrich István: A minister nem beszélhet igy! Ne gorombáskodjunk egymással! — Ru­: pert Rezső: Ez megdöbbentően különös eset volt! Az ügyészek nem szokták menteni az em­\ berekét azzal, hogy azok nem épellméjüek. — Zaj. — Elnök csenget.) Ennek előzménye van. Le akarom szögezni : azt, hogy különösen ebbe az ügybe mindenké­pen tisztaságot akarok belevinni és nem aka­rom, hogy most vagy később vagy bármikor azt mondhassák, hogy becsukattunk, vagy elitéltet­tünk egy nem beszámítható, nem épelméjű em­bert. Felhívom a t. Nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy Esküttnek elmebeli állapotával mái­előző időkben is bajai voltak. Rámutatok arra, hogy már volt ideggyógyintézetben, rámutatok arra, hogy ezt az embert egyszer már felmen­tették beszámithatlanság címén; rámutatok arra, hogy ugyancsak a törvényszéki orvosok egy más ügyben megállapították, hogy korlá­tolt beszámithatóságu. Ez az indoka annak, hogy az ügyész ezt inditványozta, s ennek alap­ján vizsgálták meg az elmeorvosok. Ennek a vizsgálatnak eredménye sem az, hogy épelmé­jünek nyilvánították, t. védő ur (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.—(Györki Imre: Ezt méltóztas­sék kint mondani, a mentelmi jog védelme nél­kül!), hanem azt állapították meg az elmeorvo­sok, hogy Eskütt korlátolt beszámithatóságu. (Györki Imre: Ott tessék legénykedni, nem itt! — Nagy zaj jobbfelől. — Elnök csenget. — Kuna P. András: Miért hozta ide az ügyet? — Hor­váth Zoltán: Azért, mert országos botrány! — Farkas István: Panama, disznóság! Hiába mos­sák! — Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. (Kiss Menyhért: Panamáztak! Nagyon szép! Gyö­nyörű erkölcs! — Györki Imre: Miért félnek tőle, miért nem tisztázzák? — Felkiáltások a jobboldalon: Mi nem félünk! — Nagy zaj.) Csendet kérek. Kiss Menyhért képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Far­kas István: Egyetlenegy panamaügyet sem le­het tisztázni!) Farkas István képviselő urat ké­rem, méltóztassék csendben maradni. Horváth Zoltán képviselő urat is kérem, tessék a közbe­szólásoktól tartózkodni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Farkas képviselő urat másodszor figyelmezte­tem. Pesthy Pál igazságügy minister: T. Nemzet­gyűlés! Az igen t. képviselő ur olyan irányban is vádol, hogy ennek az ügynek mellékvádlott­jaival a kormány ugyanazt az eljárást követi, amelyet követett Zákánnyal. Ki kell jelente­nem őszinte lélekkel, becsületes szívvel, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents