Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-334
172 r A nemzetgyűlés 334. ülése 1P24. semmiféle politika bele ne kerüljön. Garanciát vállalok abban a tekintetben is, hogy minden visszaélés fel fog- fedeztetni". Beszédét a következő szavakkal fejezte be. (Olvassa): „Ma még nem vagyunk abban a helyzetben, hog-y a bűnügyi vizsgálatról, amely még- csak kezdetén áll, részletekbe menő nyilatkozatot tehessek, mikor azonban eljön annak az ideje, ebben a tekintetben is be fog-ok számolni. Addig- méltóztassék a nemzetgyűlésnek és az országnak tudomásul venni, (Rupert Rezső: Ki volt akkor a ministerel nökl) hogy mi ebben az ügyben kérlelhetetlen szigorral és pártatlansággal fogunk eljárni, mert ez a nemzet becsületének az ügye". (Rupert Rezső: Ki volt akkor a ministerelnök? — Kiss Menyhért: Mikor tette ezeket a kijelentéseket?) Ezeket a kijelentéseket Bethlen István tette több mint három évvel ezelőtt. Azóta mint méltóztatik emlékezni, én ebben a nemzetgyűlésben ez év március 5-én eisőizben, július 2-án pedig másodízben tettem szóvá az Eskütt-féle panamaügy rejtelmeit és második interpellációmra a mostani igazságügyminister ur nyilatkozott és kijelentette, hogy válaszát nem kéri végleges válasznak tekinteni, mert az a sok kérdés, az a kérdéskomplexum, amelyet ezzel az üggyel kapcsolatosan felemiitettem, megvizsgálás tárgya kell hogy legyen. így mondotta (olvassa): „Előbb ki kell hámoznom, hogy melyek azok a kérdések, amelyek felügyeletileg kezelhetők és melyek azok, amelyek bíróságilag kezelhetők. Mindezeknél fogva végleges választ most sem adhatok és csak általánosságban nyilatkozhatom erről az ügyről". Azóta, mikor a ministerelnök ur az imént felolvasott kijelentést tette, mint mondottam, több mint három esztendő telt el, az igazságügyminister! kijelentése óta pedig több mint négy hónap, de semmiféle érdemleges választ még az Eskütt-féle panama-ügyben a nemzetgyűlés elé nem terjesztettek, sőt nem történt semmiféle intézkedés abban az irányban, hogy azok a bűnesetek, amelyeket első és második interpellációmban feltártam, felderittessenek, hogy azokban a büntető eljárás lefolytattassék. Részletesen rámutattam különösen második interpellációmban arra, hogy az egész büntető eljárás, amelyet folyamatba tettek s amelyben vádiratot adtak be, csak kicsiny kis része annak a nagy panamaügynek, amely Eskütt személye körül csoportosul. Rámutattam arra, hogy Eskütt Lajos a vádtanácsi tárgyaláson, ujságnyilatkozatban, a biróság előtt ismételten hivatkozott arra, hogy őt nem 14 rendbeli esetben vesztegették meg, mint ahogy az ellene szóló vádirat mondja, ő nem 5 millió koronát fogadott el, amivel a vádirat vádolja, hanem maga azt mondotta, hogy sokkal nagyobb a megvesztegetési esetek száma, (Kószó István: Bolond az, aki önmagát vádolja! — Zaj. —Felkiáltások a bal-és szélsőbaloldalon: Nem bolond az! — Kószó István: Vagy bolond, vagy gazember Î — Horváth Zoltán: Megállapították, hogy nem bolond! — Egy hang a jobboldalon: De nem idevaló az egész, hanem, a biróság elé!^ Jövő héten lesz a tárgyalási — Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon. — Pikler Emil: Fogadjon velem a képviselő ur, hogy nem lesz tárgyalás a jövő héten! — Zaj.) Ő maga mondja, hogy sokkal nagyobb az az összeg, amelyet felvett, mint amelyet vád tárgyává tettek. (Zaj. — Kószó István: Jól védi! — Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! éví november hé 12-en, szerdán. Györki Imre: Kérem képviselőtársam, nent védőbeszédet tartok (Kószó István: Azt veszem észre, hogy ez nem védőbeszéd! — Zaj és derültség a jobboldalon.) hanem... (Kószó István: Itt igy beszélni, a törvényszéken pedig másként, ez az ügyvédi tisztesség kérdése is!) Elnök: Csendet kérek! Györki Imre: . .olyan dolgokra mutatok rá amelyeket önnek, t. képviselőtársam, aki a bűnügyi eljárás során, mint nyomozó faktor befolyhat, mert a rendőrség lönöke, kötelessége lenne ebbe az ügybe betekinteni és a maga hatalmi súlyával ráfeküdni, hogy tisztáztassanak ezek a botrányos ügyele, amelyek több, mint három év óta nem tisztáztattak. Annak ellenére, hogy, mint ismétlem, Eskütt felfedte ennek az ügynek egyes fázisait, hogy itt a nemzetgyűlésen két ízben mutattam rá azokra a rejtelmekre, amelyek az Eskütt-féle panamaügy körül burjánoznak, nem történt semmiféle intézkedés az igazság teljes felderítése érdekében s nem, történt semmi intézkedés, hogy az eddig még fel nem deritett bűneseteket is földerítsék és azokban is y_ádiratot készítsenek. Az történt mindössze, hogy hosszas verekedés után végre sikerült ez év augusztus 26-ára Esküttnek egyik ügyében büntető főtárgyalást kitüzetni s ott a védelem nagy meglepetésére maga a királyi ügyész volt az, aki kérte Eskütt Lajos elmeállapotának megvizsgálását, holott köztudomású, hogy az ilyen védelmi eszközhöz nem az ügyészség, hanem inkább a védelemi szokott nyúlni. Azóta az orvosszakértők vizsgálták körülbelül két hónapon keresztül Eskütt Lajos elmeállapotát. Töviről-hegyire átnézték azokat az iratokat, amelyek ezzel az üggyel kapcsolatosak s amit nem tudtunk elérni a védelem részéről, amit nem tudott Eskütt Lajos sem elérni, hogy betekintést nyerjünk az összes iratokba, és hogy lefolytassa és megnézze a vizsgálóbíró azokat az iratokat, amelyek ezzel az üggyel összefüggésben vannak, azokat az prvosszakértők vizsgálták át és két hónapig tartó orvosszakértői vizsgálat után megállapították, hog*y Eskütt épelméjű, sőt véleményükben annak is kifejezést adtak, hogy állitásait nagyobbára a becsatolt és ottlevő iratokkal bizonyítani is tudja. (Kiss Menyhért: Mit szólnak ehhez?! — Pikler Emil: Kik a bolondok?) Az ujabb tárgyalás jövő hét szerdájára, mához egy hétre yan kitűzve. A mához egy hétre kitűzött tárgyalást illetőleg, mikor a védelem szempontjából át kívántuk vizsgálni az iratokat, arra a megdöbbentő esetre jöttünk rá, hogy nemcsak abban igyekeztek a védelmet háttérbe szorítani és megfosztani a védői lehetőségtől, hogy e hét elejéig nem bocsátották rendelkezésünkre a bűnügyre vonatkozó öszszes iratokat, hanem szomorúan kellett megállapítanunk azt a példátlan esetet is, hogy az Eskütt-féle bűnügy iratai hat hatalmas aktacsomagot alkotnak, és ezen hat hatalmas aktacsomag közül mindössze az egyik, amelyik a főtárgyalási elnök kezében van és amelyik már az ő kezéhez adatott be — mint bírósági beadvány —, van a bírói és ügyészi ügykezelési szabályoknak megfelelően kezelve, lajstromozva, alapszámzova, sorszámokkal ellátva és iratjegyzékbe foglalva, ellenben a bűnügyre vo|n átkozó öt másik iratcsomó közül egyetlenegy hatósági, rendőrségi, ügyészségi, vizsgálóbírói, vádtanácsi irat nincs jegyzékbe foglalva, lajstromozva, nincs alapszámozva és iratjegyzék sincs mindezekről készítve. (Horváth
