Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-334
138 A nemzetgyűlés 334. ülése 1924. évi november hó 12-én, szerdán. kasznak d) alatti bekezdése azt mondja: „a székesfővárosi megrendelésekre és szállitásokra." A székesfővárosi megrendelések és szállítások kifejezés olyan tág fogalom, hogy ha ez tényleg ilyen kijárásra vonatkoznék — amit a magam részéről teljesen erkölcstelennek tartok —, akkor az elbírálás alkalmával, ha feljelentés érkeznék az igazoló választmányhoz, konkrét esetben rendkívül kellemetlen és nehéz helyzetbe kerülhetne az igazoló választmány, ha valaki például egy üzemnél vagy a fővárosnak valamely vállalatánál ezt a kijárást gyakorolja. Mert a székesfővárosi megrendeléseknél én a fővárost csak mint közigazgatási tényezőt értem, mindenki ezt érti alatta, a törvény is így szól és csakis igy magyarázható. Ha a szakasz lígy módosulna, hogy a székesfőváros hivatalainál, üzemeinél és vállalatainál megrendelések és szállítások esetében ne járhasson közbe a bizottsági tag, ez precízen és világosan körülirná azokat a határokat, amelyekben valaki ezzel a ponttal összeütközésbe kerül. Miután ezt a magunk részéről kiküszöbölni akarjuk, tisztelettel kérem, méltóztassanak ezt a két pontot akként módosítani, amint az előbb kifejtettem. Kérem, méltóztassanak ehhez hozzájárulni. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Nincs senki feljegyezve! Elnök: Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Az előadó ur kivan szólani. F. Szabó Géza előadó: T. Nemzetgyűlés! Az elhangzott észrevételek honorálásával a 6. szakasz helyett a következő uj szöveget vagyok bátor javasolni (olvassa): „A törvényhatósági bizottság tagjai a székesfőváros polgármesterénél, (kormánybiztosánál) hatóságainál, vagy közegeinél, a székesfőváros üzemeinél, vagy vállalatainál sem saját, sem más ügyében, sem mint érdekelt, sem mint megbízott vagy képviselő, (gyám, gondnok, stb.) pénzért, vagy bár" milyen anyagi előnyért vagy ellenszolgáltatásért seminő ügyben sem járhatnak el. Ez a tilalom! nem vonatkozik az ügyvédre, amennyiben a felet az 1874. évi XXXIV. te. 38. §-a értelmében hatóság előtt képviselni jogosult. A törvényhatósági bizottsági tag egyáltalában nem járhat közbe olyan ügyekben, amelyek a) a székesfőváros középitkezéseinek megszerzésére, b) ingó vagy ingatlan javaknak megvételére, kisajátitására, vagy a város részére leendő bérbevételére, c) a székesfőváros ingó vagy ingatlan javainak eladására, vagy bérbeadására, d) a székesfőváros hivatalainál, üzemeinél, vagy vállalatainál megrendelésekre és szállitásokra vonatkoznak". „Nem kerül összeférhetetlen helyzetbe az a bizottsági tag, aki a székesfővárossal olyan adásvételi vagy valamely szolgáltatásra irányuló jogügyletet köt, melynek ellenértéke tarifaszerüleg meg van állapítva, (viz-, gáz-, vagy villanyszolgáltatás, kórházi ápoltatás, temetés, sirhely- vagy sirboltvásárlás stb.)" „A törvényhatóság tagja olyan vagyoni természetű ügyben, amely a székesfőváros érdekeit közA r etlenül vagy közvetve érinti, a székesfőváros érdekeivel ellentétes irányban t ügyvédként, megbizottként, vagy képviselőként nem működhetik", Tisztelettel ajánlom javaslatomat elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólani? A belügyminister ur kivan nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminis ter: T. Nemzetgyűlés! Csak néhány szóval kivánok reflektálni az előadó ur indítványára és kifejezni ahhoz váló hozzájárulásomat. Ezzel az igy megállapított szöveggel a különböző, ugy Írásban beadott indítványok, mint pedig Vázsonyi t. képviselőtársamnak élő szóval előadott indítványa honoráltatott. Csak röviden kivánok kitérni Peyer t. képviselőtársamnak a Csilléry és Petrovácz-féle indítványt ellenző felszólalására és hivatkozom arra, hogy az országgyűlési képviselői összeférhetlenségi törvény 11. szakasza .is ebben a szakaszban oldja meg a kérdést és a képviselőket csak attól v tiltja el, hogy pénzért vagy bármely anyagi előnyért vagy ellenszolgáltatásért ne járhassanak el személyi ügyekben a kormánynál. Teljesen igaza van Vázsonyi t. képviselőtársamnak abban, hogy a jogszabálynak továbbmenő megszoritása egyszerűen arra vonatkozik, hogy ezt lehetetlen betartani, mert hiszen ezek a dolgok privát diskurzust, privát társalgás közben történtek, úgyhogy az erre vonatkozó tilalmat nem is becsülhetik meg az emberek, mert a lehetőséggel ellenkezik. Kérem azért, méltóztassék az előadó ur által javasolt szöveget elfogadni. Elnök: Petrovácz képviselő ur! Petrovácz Gyula: Az előadó ur által beterjesztett szöveget a magam részéről elfogadom és indítványomat visszavonom. Elnök: A képviselő ur indítványát visszavonta, az tehát tárgytalan. Csilléry képviselő ur! Csilléry András: Az előadó ur által beterjesztett indítványt elfogadom és a magamét, visszavonom. Elnök: A képviselő ur indítványát visszavonta s igy az tárgytalan. A vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szemben az előadó ur adott be egy egészen uj 6. szakaszt, amely ellentétben van a régi 6. szakasszal, s igy azt ezzel szembe fogom állítani. Amennyiben nem méltóztatik az. eredeti szöveget elfogadni, ugy az előadó ur által javasolt uj szakaszt fogom elfogadottnak kijelenteni. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a 6. szakaszt eredeti szövegezésében, szemben az előadó ur által javasolt módosítással elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik eredeti szövegezésében fogadják el a szakaszt, szíveskedjenek feláílani. (Megtörténik.) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadta el, igy az előadó ur által javasolt uj szöveget jelentem ki elfogadottnak. Következik a 7. §. Kérem annak felöl vaPerlaki György jegyző (olvassa a 7. §-t). Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Nemzetgyűlés! Eljutottunk a 7. §-hoz, a javaslatnak ahhoz a részéhez, amely a választók névjegyzékének összeállításáról rendelkezik. A választójog lehet a legdemokratikusabb, kiterjedhet a legszélesebb rétegekre, ha a választói névjegyzék összeállitása és a törvénybe lefektetett rendelkezések nem biztositják a választóknak ezt a választójogot. Ha ez nincs meg, a törvény, akármilyen jó lehet is többi szakaszaiban, nem érhet sokat. Épen ezért, azt hiszem, hogy ennél a szakasznál
