Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-332

94 'À nemzetgyűlés 332. ülése 1924. évi november hó 7-én, pénteken. kis fajvédő csoport pedig valósággal terrorizálja az egész nemzetgyűlést és az elnökség még csak meg sem kisérelte, hogy a nemzetgyűlést ekkora terrorizmustól megszabadítsa. (Zaj a jobboldalon.) A mi fellépésünk rendszerint mindig csak válasz, csak felelet, törülközője a mosdónak. Mi erről nem mondhatunk le. Méltóztassanak a házszabályokat mindenkivel szemben egyforma szigorúan kezelni (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.), akkor módjuk lesz meggyőződni arról, hogy a mi részünkről renitencia nem fog mutatkozni. Mi senkit sem bántunk, bántani azonban nem engedjük magunkat; annyi önérzet és becsület bennünk is van, hogy mindig mindenkivel szembe fogunk szállani és tiltakozni fogunk az ellen, hogy az elnökség jobb füle mindig be legyen dugva vattával akkor, amikor a bal fülén duplán hall. (Zaj és ellenimondások a jobboldalon.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Kénytelen vagyok bizonyos reflexiókat fűzni azokhoz a felszólalásokhoz, amelyek a képviselő urak részéről a jelen incidensből kifolyólag az elnökséggel szemben elhangzottak. ^ Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy az elnökség nem pártoskodik, hanem igyekszik tehetsége szerint a hallott sértő kifejezésekért a képviselő urakat megfelelő megtorlásban részesíteni. A jelen esetben az történt, hogy Zsirkay János képviselő urat az ülés folyamán csak addig, arnig én elnököltem, kétszer utasítottam rendre (Igazi Ugy van! a jobb- és a baloldalon), a szóló képviselő ur pedig egyenesen szamárnak titulálta Zsirkay képviselő urat. (Kothenstein Mór: Idézet volt! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek! Mindenesetre súlyos sértés volt ez az idézet; bárkitől idézett is, sértő szándékkal idézte a képviselő ur. Idézetéért a képviselő ur felelős. (Pikler Emil: A szamár hasznosabb állat bármelyik fajvédő képviselőnél!) Pikler képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani ! Én a házszabályoknak 221. §-át alkalmaztam a képvselő úrral szemben, amennyiben ő, mint szóló, beszédében súlyos sértést követett el egy képviselőtársával szemben. Ezért szükségesnek tartottam a házszabályok szigorát venni igénybe vele szemben, annál is inkább, mert a képviselő urak mindig azzal támadták az elnököt, hogy nem elég szigorúan alkalmazza a házszabályokat, amit különben figyelmeztetésnek nem vehettem, mert a magam lelkiismerete szerint kívánok e tekintetben eljárni. Ebben az esetben szükségesnek tartottam, hogy a további sértéseknek elejét vegyem s ezért a képviselő urat a házszabályok legszigorúbb intézkedésével sújtsam. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ennyit kívántam erre a dologra vonatkozólag megjegyezni. Rubinek képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Rubinek István: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről szükségesnek tartom konstatálni — épen ugy, mint Rakovszky István képviselő ur —, hogy az elnök eljárása ebben az esetben teljesen házszabályszerü volt. (Pikler Emil: De a többi esetekben nem! A jelen esetben igen !) Propper t. képviselő ur nagyon tévesen hivatkozott a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatban az elnöki hatáskörre, mert épen a kisebbségi védelemre hivatkozva óhajtotta az elnök eljárását kritika tárgyává tenni. Kétségtelen, hogy a kisebbségek védelme az elnök joga, a kisebbségek védelme azonban nem terjedhet .odáig, hogy ez alatt a palást alatt gorombáskodni lehessen képviselőtársaikkal szemben. (Peyer Károly: Csak válasz volt ! Ott provokálnak állandóan !) Kötelességemnek tartom egyúttal reflektálni Propper t. képviselőtársamnak arra a vádjára is, amelyet azzal a párttal szemben hozott fel, amelyhez szerencsém van tartozni. A képviselő ur ugyanis azt mondotta, hogy gorombáskodások az egységespárt részéről is történtek és történnek. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Aki objektive nézi az itteni helyzetet, akinek módjában van utána nézni a Ház tanácskozási naplóiban, annak módjában van, de kötelessége is megállapitani azt, hogy a sok invektiva, a sok provokálás ellenére, amelynek az egységespárt igen gyakran ki van téve, erről az Oldalról gorombáskodásokat, hasonló kitételeket az igen t. képviselő ur nem hallott sohasem. Ezeket konstatálni kötelességemnek tartottam s kötelességemnek tartom egyúttal visszautasitani a képviselő urnák ezt a kitételét. (Helyeslés jobbfelől. —- Peyer Károly: Majd kiírjuk a naplóból !) A házszabályok értelmezésével kapcsolath ban egynehány szóval ki kell térnem arra az összehasonlításra is, amelyet a t. képviselő ur Zsirkay János képviselőtársunk közbeszólásával és Esztergályos János képviselő ur beszédével kapcsolatban tett. (Halljuk ! Halljuk !) Zsirkay János képviselő ur közbeszólott, őtőle tehát a szót megvonni nem lehetett, ez nem állt módjában az elnöknek. Vele szemben csak rendreutasitásra és a házszabályoknak ezzel kapcsolatos további intézkedéseire volt joga az elnöknek. Igen természetesen, hogy a szót megvonni csak a szónoktól lehet. Amikor az elnök ezzel a jogával élt, a házszabályok alapján járt el és igen helyesen alkalmazta a vonatkozó jogszabályt. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom s napirendi javaslatot fogok tenni leg'közelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket folyó hó 11-én kedden délelőtt 11 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a székesfőros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának' folytatása. A napirendhez kivan valaki szólni ? Perlaki György jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Két és fél esztendeje elmúlt immár, hogy Bethlen István gróf akkori ministerelnök ur (Éljenzés a jobboldalon.) minket, az első alkotmányozó nemzetgyűlést abba a kényszerhelyzetbe szorított, hogy vagy neki tetsző választójogi törvényt alkotunk, még pedig záros határidő alatt, vagy pedig, ha ezt nem tesszük meg, ha nem adjuk be derekunkat, akkor nem lesz semmilyen alkotás, nem lesz semmilyen választójog, hanem akkor majd ő alkot választójogot. Gi% Apponyi Albert képviselőtársunk akkor felszólította a ministerelnök urat, nyilatkozzék arra vonatkozólag, hogy abban az esetben, ha február 16-áig, vagyis mandátumunk lejártáig nem lesz a választójog törvénybe iktatva, mi a szándéka ; nyilatkozzék a ministerelnök ur, hogy el van-e szánva arra is, hogy ránk oktrojál egy választójogi rendeletet. A ministerelnök ur ez elől a kérdés elől ügyesen kitért, rendes szokás szerint meghátrált, ellenben amikor tényleg a választójogi törvény