Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-315

66 Ä nemzetgyűlés 315. ülése 1924, alkalmazásával „beismerő" vallomásra kényszerítsék; a leghatározottabban megtiltja, hogy bárkit is bántalmazzanak s azok ellen, akik ez ellen vétenek, hivatalos hatalommal való visszaélést követnek el, amely állásvesztés és a bűnvádi eljárás megindítását vonja maga irtán? 4. Tekintettel arra, hogy a gyorsított eljárás alapján — ezt az igazságügyminister úrhoz szeretném intézni teljes tisztelettel — lefolytatott pörökben is beigazolódott, hogy az elitéltektől bántalmazással és éjjeli vallatással kényszeritettek ki „beismerő" vallomást, hajlandó-e az igazságügyminister ur a gyorsított eljárás alapján hozott Ítéleteket revízió alá vétetni? ; Tisztelt Nemzetgyűlés! Súlyos vádakat mondottam el itt a detektivek ellen. Mindazoknak a detektiveknek nevei fel vannak nálam jegyezve, akik ezeket az eseteket elkövették. Amennyiben a ministerelnök urnák, vagy a belügyminister urnák, vagy bárkinek ebben az országban a megtorlás szempontjából szüksége van ezekre a nevekre, azokat készséggel rendelkezésre bocsátom. Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Esztergályos János: Az igazságügyminister úrhoz is intéztem. Elnök: Meg fogom nézni! (Esztergályos János: A könyvbe be van írva!) A képviselő ur utólag beirta, hogy nyerne'lácio.iár. az igazságügyminister úrhoz is intézi s igy az természetesen az igazságügyminister urnák is kiadatik válaszadás végett. Nagy Vince képviselő urat illeti a szó. Nagj Vince: T. Nemzetgyűlés! Bethlen István ministerelnök ur az elmúlt év elején. nmikor megkezdette a kölesön-akciót s Parist és Londont felkereste, hogy az illetékes körökkel tanácskozzék, ebből a külföldi útjából azzal tért vissza, hogy hivatalos kijelentéseket tett arra nézve, hogy az ő megítélése szerint Nyugateurópában a konzervativizmus és az imperialista irányzat van uralmon és Magyarország nem lehet az az állam, amely más iránynak, tehát a demokráciának inaugurálásával szembehelyezkedik Európa uralkodó áramlatával. (Derültség és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ezt mondta ! Propper Sándor : Csak épen tévedett 3) Tekintet nélkül arra, amit beszédein későbbi részében fogok érinteni, hogy micsoda irányváltozás történt e kijelentés óta Nyugateurópában (Halljuk! Halljuk! half elől), tekintet nélkül'arra, hogy ott a valóban még akkor uralmon lévő belső és külső, elnyomó imperialista rendszerrel szemben ma már egy fejlődöttebb, tisztult demokrácia jutott uralomra (Ugy van! a szélsőbaloldalon), mi, az elnyomott demokrácia képviselői őszintén bevalljuk, hogy megelégednénk azzal, ha Bethlen István ministerelnök ur a bukott konzervatizmus, liberális, emelkedett szellemű konzervatizmus uralmát valósítaná is meg (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Mert t. Nemzetgyűlés, ha az a konzervatizmus, amely Angliában és Franciaországban ma már megbukott és túlhaladott irányzat, itt Magyarországon ma valóra váltatnék: az jelentené ennek a reakciós rendszernek valóságos^ forradalmi lépésekkel való demokratizálását, jelentené a jogrendet, jelentené a jogbiztonságot, jelentené az összes közszabadságokat, (Ruppert Rezső: A tisztességet is !) mert ezek a közszabadságok igenis azokban a kon- : évi október hó 8-án, szerdán. zervativ rendszerekben vita nélkül meg voltak. T. Nemzetgyűlés, mi történt azóta 1 Az angol választásokon, ha relatív többséggel is a munkáspárt jutott uralomra, és az angol király a munkáspárt elnökét bízta meg kabinet-alakítással ; a francia választásokon a bal

1 oldali pártok kaptak többséget, Herriot vette kezébe a kormányzatot és ez a két államférfiú azóta megcsinálta az úgynevezett londoni egyezményt, amelyet a német parlament is ratifikált. A londoni egyezmény jelentőségét nekem nem kell fejtegetnem, de lehetetlen, hogy amikor itt, egy legyőzött állam nemzetgyűlésében a londoni egyezmény szóbajön, csak pár szóval is rá ne mutassunk mi, levert magyarok a londoni egyezmény jelentőségére. Ez az egyezmény, ha kifejezetten csak Németország, a legyőzött, az ententtal szemben állott, az ententtal ellenséges Németország gazdasági lábraállását teszi is lehetővé, hacsak Németország katonai megszállását szünteti is meg fokról fokra, bevezetve-. a döntőbíróság eszmélyét és intézményét a győző és legyőzött államok közé, ha mondom specifikusan csak Németországra vonatkozik is ez az egyezmény, lehetetlen, hogy mi legyőzöttek, ez a kis legyőzött Magyarország, amelynek sorsa a háború után, a békék megkötése után és most az eiiigesztelődés időszakában is bizonyára csak függvénye az entent és Németország viszonyának, bizalommal ne tekintsen a londoni egyezmény és a londoni egyezményt csináló Herriot és MacDonald felé. (Ügy van ! a szélsőbaloldalon. — Baross János: Azért kellett volna a szanálással várni!) T. Nemzetgyűlés ! Herriot francia ministerelnök akkor, amikor uralomra jutott, hivatalos kijelentéseiben, de más államokból kapott üdvözöltetésekre adott válaszában is őszintén azt mondotta: „hogy bármennyire is francia hazafi vagyok, bármennyire is elsősorban Franciaország sorsa fekszik a lelkemen, de^ igenis, minden más nemzetnek, akár elnyomott nemzetnek is igazságát képviselni és szolgálni akarom." A nyáron pedig Genfben MacDonald és Herriot részvételével a Nemzetek Szövetségének ülései voltak és ezeken az üléseken ez a két államférfiú olyan beszédeket mondott és olyan: jegyzőkönyvi megállapodásokhoz járult hozzá, amelyek már tulmeimek a frázisok, a szóvirágok határain, (Halljuk ! a bal- és szélső baloldalon), és főleg az általános leszerelés és a döntőbíróság kérdésében tartalmaznak olyan konkrétumokat, amelyek főleg a legyőzött nemzeteket kell, hogy reménységekkei eltöltsék az iránt, hogy az ő serelmeik is reparáltatnak ; » olyan konkrétumokhoz járultak hozzá, amelyek az általános leszerelés és a népek, megbékélésének lehetőségét már is mutatják. (Rainprech Antal: Az októberi politika most győzött!) T. Nemzetgyűlés ! Ugyanezen a g*enfi gyűlésen Bethlen István ministerelnök ur is felszólalt, és a kormány kiadott hivatalos jelentései szerint többek között a következő kijelentéseket tette.f

Hálljuk! Halljuk! a bal- és szélsőbaloldalon.) Bevezető beszédében meghajtotta a zászlót a Nemzetek Szövetségének nemes és. nagy céljai előtt, azután pedig szószeriiit a következőket mondotta (Olvassa): „Annál jelentőségteljesebb a Nemzetek Szövetségének akciója, inert hiszen ennek keresztülvitelével elsősorban sikerült a háború óta a középeurópai politikában érdekelt valamennyi nemzet, együttműködését barátságos alapon biztosítani