Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-325
A nemzetgyűlés 325. ülése 1924. évi október hó 24-én, pénteken. 407 ezt mondta! Megcáfolta!), akkor nem elég az, hogy tudomásul veszünk bizonyos dolgokat, hanean ezekkel a dolgokkal alaposan foglalkozni kell és pedig foglalkozni kell velük azért is ebben a formában, mert az interpellációs nap különösen alkalmas arra, hogy a kormány részéről elhangozhassanak azok a kijelentések, amelyek mindezekkel a jelenségekkel szemben esetleg megnyugvást kelthetnek. A kormánynak kötelessége volna ilyen szomorú, súlyos helyzetben, ilyen veszedelmes jelenségek közepette felállani és a nemzet közvéleményét tájékoztatni. Ezenfelül más aggasztó jelenségek is fennforognak. Nyilatkozatokat tesznek, amelyekben megint a forradalom rémét festik a falra. Ezzel szemben nem elég az olyan akadémikus vitatkozás, amilyent a ministerelnök ur jónak látott, mondván, hogy más időkben is történtek ilyenek és szinte mentve a dogot, hogy ilyen jelenségek, kijelentések és fogadkozások, amelyek megtörténtek, más időkben más rendszer részéről is megtörténtek. (Zsirkay János: De most sokkal nyomatékosabban!) T. képviselőtársam, ne nehezitse meg a szerepemet. (Kuna P. András: Akkor nem végez!) Az a tragédiám, hogy mindig önnel állok szemben. (Zaj. — Zsirkay János: Isten ments! —- Lendvai István: A logikával áll szemben!) Mikor a vörös uralom volt, akkor önnel állottam szemben és amikor keresztény kurzus van, megint önnel állok szemben. (Folytonos zaj a balközéven és a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Próbálj átmenni a fajvédőkhöz, akkor átjön ide!) Ezek alapján tisztelettel indítványozom 1 , hogv az elnöki napirenddel szemben a nemzetgyűlés határozza el, hogy holnap is ülést tart és ennek a holnapi ülésnek első tárgyául tűzze ki az általános titkos választói iog tárgyában bejegyzett inditványom megindokolását, második tárgyául nedig tűzessék ki az, amit az elnök ur javasol, a fővárosi javaslat tárgyalása. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: TJrbanics Kálmán! Urbanics Kálmán: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Azt hiszem, természetesnek fogja találni az igen t. Ház minden egyes tagja, hogy én az elnök ur napirendi javaslatát teszem magamévá. Az elnök ur napirendi javaslatát teszem magamévá (Szakács Andor: Szóval ne dolgozzunk!) elsősorban azért, mert számtalan alkalommal bebizonyíttatott itt a Ház előtt, hogy miért van szükség ezekre a szombati és hétfői szünetnapokra. Szükség van ezekre azért, mert ebben a pártban, amelyhez én is tartozom, nagyon sokan abban a szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy Budapesteii lakást a legnagyobb utánjárással sem kaphattunk még mindig. (Zaj a balés szélsőbaloldalon. — Farkas István: Mikor brassói képviselő volt itt, akkor lehetett szombaton ülés!) Lakásunk, otthonunk távol van a fővárostól, tehát minden körülmények között kell, hogy mód nyujtassék arra, hogy minden héten legalább eg'yszer hazakerülhessünk. (Folytonos zaj a bal- és szélsőbaloldalon. — Rupert Rezső: Akkor ne választassa meg magát, menjen haza! — Zaj.) Rátérek arra is, amivel a t. képviselőtársam a maga inditványát megokolja. Megokolta azzal, hogy tekintettel arra, hogy^ igen sürgősen meg kell oldanunk a kenyérkérdést. tárgyalnunk kell az általános választójogot. (Derültség a jobboldalon. — Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon. — Felkiáltások a bal- és szélsőbaloldalon: Ettől függ!) A kettő összefüggését bizonyos távoli vonatkozásban elismerem (Zaj és felkiáltások a bal- és szélsőbalodalon: Egészen közeli!), de ebben a formában a magamévá nem tehetem ezt az álláspontot, annyival kevésbé, mert bár nem akarok itt az általános titkos választójog ellen érvelni, de a magam részéről a leghatározottabban kijelenthetem, hogy annak az általános titkos választójognak, amelyet igen ^ t. képviselőtársam követel, semmi körülmények között és soha hive nem leszek. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Helyeslés a jobboldalon. ••— Esztergályos János: Ne mondja, hogy soha!) Én nyugodtan mondhatom, hogy soha nem leszek hive (Farkas István: Nagy előny az általános titkos választójogra, hogy ön nem hive!), mert az én szájamból másirányu beszédet sem a képviselő ur, sem más soha nem hallott. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. — Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mondja ezt a választóinak! — BarlaSzabó József: Ott is ugy beszél, nem ugy mint önök!) Mondom, ezt az indokolást magamévá ezért sem tehetem. De nem tehetem magamévá azért sem, mert sokkal fontosabb problémák azok, amelyeket igen t. képviselőtársam felemiitett, semhogy azokat ugy egyes alkalmakkor, kapkodásszerüen, minden szombaton tárgyalni lehetne. (Rupert Rezső: Meg kell kezdeni már egyszer!) Azokat tárgyalni kell bizonyos rendben, ilyen módon azonban semmi körülmények között nem lehet megoldani. (Szakács Andor: Az inditványát akarja megindokolni szombaton! — Zaj a bal- és szélsöbaloldalon.) Azt ajánlom t. képviselőtársamnak, hogy sokkal pontosabban, precizebben, rövidebben foglalkozzunk a kérdésekkel és igyekezzünk azokat tényleg megoldani (Rupert Rezső: Csak hozzanak olyan javaslatokat!), de ne igyekezzünk azokat kortescélokra kihasználni, és az esetben rövidesen sor fog kerülni mindazokra a szociális kérdésekre, amelyeket t. képviselőtársam felsorolt. (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Nincs javaslat!) Még csak az ellen akarok t. képviselőtársammal szemben tiltakozni, mintha itt az a célzat volna, hogy szombaton azért ne tartsunk ülést, mert nem akarjuk megtartani az interpellációs napokat. (Pikler Emil: Mert zsidóünnep van!) Ezen a héten szerdán fél kettőtől majdnem öt óráig foglalkoztunk itt a képviselő ur egyetlen interpellációjával. (Folytonos zaj a bal- és szélsőbaloldalon. — Rupert Rezső: Más is akar interpellálni!) Ha ennyi időt forditunk egy képviselő egy interpellációjára, akkor az interpellálás joga teljes mértékben respektálva van és e miatt a képviselő ur semmi körülmények között nem tehet szemrehányást. A magam részéről az elnöki napirendi javaslatot fogadom el. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Gömbös Gyula! Gömbös Gyula: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Amikor Rupert t. képviselőtársam az általános titkos választójog napirendre tűzését javasolta, azt hiszem eltévesztette a témát. Ha azt mondotta volna, hogy a választójog problémáját tűzze napirendre a nemzetgyűlés, akkor szivesen hozzájárultam volna inditványához, annál is inkább, mert a házszabályrevizió kérdése — remélem legalább — még mindiff aktuális, ahhoz azonban természetesen nem járulhatok hozzá, hogy általános titkos választójog elmén tűzzünk valamit napirendre és épen ezért sajnálattal, ellenzéki vol-
