Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-325

A nemzetgyűlés 325. ülése 1924. évi október hó 24-én, pénteken. 399 Viezián István: Nagyon kérem a t. szociáldemokrata pártot, méltóztassék a temperatumát későbbre tartogatni, amikor majd közvetlenül foglalkozom az önök működésével. (Zaj és derültsép a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Ne mondja! — Pikler Emil: Borzasztóan meg vagyunk ijedve! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. A képviselő uraknak kötelességük csendben meghallgatni minden szónokot. Nekem pedig, mint elnöknek kötelességem, hogy mindenkinek szólásszabadságát biztosítsam a Házban. Csendet kérek minden oldalon. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A képviselő urak most is vétenek e szabály ellen. Viczián István: A névjegyzék kérdésével kapcsolatosan, gondolom, Eassay képviselő ur is, de Vázsonyi képviselő ur határozottan azt méltóztatott állítani, hogy ha hibásnak mondják a névjegyzéket balról és jobbról egyaránt, akkor az a helyes megoldás, hogy uj névjegyzéket készítenek. Természetes, ez a helyes megoldás. Ezen az állásponton vagyunk mi is, hogy egyedül ez a helyes megoldás, de természetesen csakis ugy, hogy mindenki köteles legyen igazolni választói jogosultságát, mert ellenkező esetben ott leszünk.a névjegyzékkel, mint ahol a mádi fajvédő A^olt. (Derültség.) Azonban azt is meg kell állapitanunk, hogy ennek az uj névjegyzéknek elkészítése nagyon sok költség*gel jár, hosszú időt igényel, ugy hogy amennyiben ez a megoldás fogadtatnék el, ez az államnak vagy a fővárosnak igen sok költségébe kerülne és valószínűleg a választásokat is el kellene lényegesen odázni, ami viszont felvetné azon kérdés megvizsgálásának szükségességét, hogy ne hivassák-e össze a lejárt mandátuma közgyűlést, ugy, amint az az összes többi törvényhatóságokban történt. (Pikler Emil: Persze, az kellene maguknak. Majd ha fagy! — Petrovácz (Gyula: Nemsokára fagy! — Lendvai István: Bizony, lesz fagy nagy!) Én nem tettem javaslatot, nem foglaltam állást... (Pikler Emil: Nem félünk a pogromoktól! — Lendvai István: Azt is önök csinálták! — Malasits Géza: Igen, szeptemberben! — Zaj.) Elnök: Malasits képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! — (Pikier Emii: Majd visszalövünk mi is!) Pikier képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni! (Lendvai István: Piszkos népbolonditás!) Lendvai képviselő urat szintén kérem, tartózkodjék a közbeszólásoktól. Viczián István: Mondom, nem tettem javaslatot, nem foglaltam állást semmi tekintetben, csak felvetettem ezeket a kérdéseket, amelyek természetesen összefüggenek az uj összeírás kérdésével. A Keresztény Községi Párt gazdálkodásának bírálata során nagyon természetes, hogy a szélsőbaloldali felszólaló urak részéről egyértelműen felzengett a „Wolffék gyűlölködnek" című régi, kedvelt nótájuk, de azzal adósak maradtak a t. képviselő urak, hogy Wolffék tulajdonképen kit, vagy kiket gyűlölnek ? Talán azt a szegény agyonsanyargatott székesfővárosi zsidóságot talán, akiket az átkos kurzus beleterrorizált az autókba, a palotákba, fényes lakásokba, redakeiókba, színházakba, mulatóhelyekbe, sajtóba, börzébe, bankokba és min. denüvé (Malasits Géza: Önök a többség !), ahol hatalom, jólét és élvezet van ? (Nagy Vince : Miért nem a keresztényeket préselték bele?) Hiszen ma már ez a helyzet Budapesten, hogy ha valaki autóba ül, azt vélelmeztetik róla, hogy zsidó, az ellenkezőt bizonyítani kell. (Derültség. — Malasits Géza: Miért nem beszél a szegény kizsarolt keresztény tömegekről?) Elnök: Malasits képviselő urat ismételten figyelmeztetem, hogy méltóztassék csendben maradni ! Viczián István: Arról is fogok beszélni majd, de most nem tartozik a tárgyhoz. Avagy talán azokat a szabadköniiveseket,. gyűlölik, akik közé, elismerem, jóhiszemű emberek is keveredtek. (Rothenstein Mór: Miért nem mennek a Dob uccába ! Nézzék meg a Dob uccai zsidókat !) Elnök: Bothenstein képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Viczián István: ... és akiket a Keresztény Községi Párt bizony olyan alaposan kiebrudalt a városházáról és a főváros iskoláiból? A szabadkömivesekről azonban aktaszerüleg megvan már állapítva, hogy páholyaikban rendszeresen és tudatosan készítették elő a vörös forradalmat. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől és a középen.) Én magam is egész sereg okiratot olvastam fel erre vonatkozólag itt, a nemzetgyűlés szine előtt. (Pikler Emil: Vád alá kell helyezni őket! Csukassa le őket!) Ezeknek üldözése nem gyűlölködés, hanem kötelessége minden hazafiasán gondolkodó embernek (Igaz! Ugj/ van ! jobbfelől és középen.), elsősorban pedig azoknak, akik hatalmon vannak, mert ha ezt nem tennék, akkor ezért volnának méltán a nemzet által felelősségre vonhatók. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől és középen.) Különben is, mélyen t. szélsőbaloldali urak, Wolffék hogyan gyűlölködhetnének, mikor önök megállapították, hogy Wolffék már nincsenek is, Wolffnak szétoszlott a pártja és nincsen többé Keresztény Községi Párt. Ha nincsenek, akkor kit gyűlölnek és kik gyűlölnek. (Propper Sándor: Ilyen kopasz fejjel ilyen fiatal legyen valaki! — Lendvai István: Élni bátorkodnak, az a baj! — Malasits Géza: Hogy a szabadkömivesek csinálták a forradalmat ! .Nem. lehet ezt hallgatni !) Elnök: Malasits képviselő urat kérem, tessék csendben maradni! (Malasits Géza: Nem lehet ezt nyugodtan hallgatni! Kimegyek! — Láng János: Kemény szavak ezek!) Viczián István: Nem ez a gyűlölködés, tisztelt uraim. A gyűlölködés ott van, ahol Wolff Károly, nevének puszta hallatára ég felé emelkednek a karok és ugy kiáltják Wolff Károly felé: Feszítsd meg! Feszítsd meg! (Lendvai István: Az a régi-régi kiáltozás! — Várnai Dániel: Rossz színész volna!) Akkor, amikor Wolff Károly elveszi tette szeretett kis leánykáját, s mint más ember is cselekszik hasonló körülmények között, saját részére is biztositott mellette sírhelyet és megváltotta azt a mindenkire nézve egyaránt érvényes rendes ároni az önök sajtója" tele volt" azzal, hogy Wolff Károly panamázik, hogy Wolff Károly kedvezményes sírboltot vásárolt, amiből persze egy szó sem volt igaz. És tették ezt ilyen körülmények között, a kegyeletnek leggyalázatosabb megsértésével az önök lapjai. Ez a gyűlölködés, a legaljasabb és legundokabb gyűlölködés. (Igaz! Ugy van! jobbfelől és középen.) És amikor ezt az aljas rágalmat valaki az egyik bizottsági ülésen is szóvátette és nyomban utána a polgármester hivatalosan megcáfolta, akadt olyan lap Budapesten, amelyik csak a rágalmat közölte, de a nyomban utána következő cáfolatot elhallgatta. (Lendvai István: Ez az ő fejlett technikájuk!) Ez a gyűlölködés, a budapesti sajtónak ez az eljárása tenyészti az antiszemitizmust, amit önök annyira emlegetnek. Vagy amikor Wolff