Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-325

A nemzetgyűlés 325. ülése 1924. évi október hó 24-én, pénteken. 395 tések olyam befektetések voltak, amelyek a fő­városnak hasznot hajtottak. Ha tehát a jobb­oldal elismeri, hogy voltak ezek között értékes befektetések, épugy a baloldalnak SCHI SZcLDcLCL politikai okokból arra azi álláspontra helyez­kedni, hogy mindaz, amit a Keresztény Köz­ségi Párt három éven keresztül csinált, rossz azért, mert az csinálta. Minthogy ebben a törvényjavaslatban nem látom azokat az elveket megvalósítva, amelye­ket a székesfőváros szempontjából szükséges­nek tartok és szükségesnek tartok a keresztény demokráciára nézve, a törvényjavaslatot álta­lánosságban sem tartom elfogadhatónak. (He­lyeslés half elől.) Elnök: Saly Endre képviselő ur a házsza­bályok 188. §-a alapján mentelmi jogának meg­sértését kivánja bejelenteni. Saly Endre: T. Nemzetgyűlés! Szabó Imre t. képviselőtársam a múlt héten mentelmi jogá­nak megsértését jelentette be, abból az alka­lomból, hogy Szentkirályi rendőrkapitány állí­tólag azt mondotta, hogy „olyan képviselőt, mint Szabó Imre, dacára annak, hogy mentelmi joga védi, mentelmi joggal együtt felpofoz". Erre itt a nemzetgyűlésen a napló szerint közbe­szóltam, azt mondván, hogy „ilyen legényekkel szemben csak revolverrel lehet gyűlésezni". Ezt mindenekelőtt ki kell korrigálnom, mert közbe­szólásom helyes szövege az, hogy „ilyen legé­nyekkel szemben csak revolverrel lehet véde­kezni". Ezt állitottam én. A rendőrkapitány egy nyilatkozatot adott ki egyik fajvédő lapban, amelyben felszól it, hogy mojndjuk meg ezt a vé­leményünket kint, olyan helyen is, ahol a men­telmi jog nem véd bennünket. Ki kell jelente­nem azt, hogy igaz, hogy a mentelmi jog véd engem, de viszont védi a rendőrkapitány urat is. (Rakovszky Iván belügyminister: Meg van indítva ellene az eljárás!) A rendőrkapitány ur is majd vetkőzzék le és mint egyszerű pol­gár álljon oda velem szemben, s akkor mondja nekem azt, hogy fel fog pofozni. Akkor majd szembeszállók vele, de tőlem ne kivánja, hogy mentelmi jogom védelme alól menjek el, mert hozzá teszem, hogy ezt a megjegyzést csak azért merte megkockáztatni, mert körül volt véve rendőrökkel. Tehát védte az a jogi hely­zet, hogy ő hatóság és ha őt valaki megbántja vagy bántalmazza, akkor az illető cselekménye olyan beszámitás alá esik, mint aki hatósági személyt sértett meg és mint ilyennel járnak el vele szemben. Tehát ha engem véd az én mentelmi jogom, őt még jobban védi az ő men­telmi joga, sőt állitom, hogy a rendőrkapitány ur mindig a mentelmi jog védelme alatt követ el rendelet- és törvényellenes cselekedeteket. Ezeket kívántam itt megjegyezni, s azért jelentem be mentelmi' jogoími megsértését, mert nem tartom helyénvalónak, hogy a kapitány ur nyilatkozatot adjon le. Ha ránézve sértő, amit mondtam, kérjen maga ellen fegyelmi vizsgá­latot, s akkor joga és módja lesz igy beszélni. Mentelmi jogom további megsértését jelen­tem be azért is, mert vasárnap délután beszá­moló gyűlést tartottam Cinkotán, amelyre Szentmiklósi rendőrkapitány volt kiküldve. A p'vülés engedélyezve volt, de mielőtt megkez­dő tt. azt izén te egyik munkástársammal a rendőrkapitány ur, hogy figyelmeztet engem, hogy haza- és társadalomellenes beszédeket ne tartsak. Hazaellenes beszédeket sohasem tartot­tam, de ha még tartottam volna is, akkor sínes joga ilyen üzeneteket küldeni: arról beszélek. amiról akarok (Ellentmondásoka.jobboldalon.), és nem engedem magam terrorizálni. Nincs joga a kapitánynak oly irányban terrorizálni, hogy miről beszéljek. Ha olyat mondok, ami törvénybe ütközik, neki joga van fellépni ve­lem szemben, joga vau a gyűlést feloszlatni esetleg, de engem előre terrorizálni, megfélem­líteni vagy fenyegetni nincs joga. Ezért men­telmi jogom megsértését jelentem be. Elnök: A mentelmi jog megsértésének be­jentése a házszabályok 188. §-a értelmében átté­tetik a mentelmi bizottsághoz. A belügyminis­ter ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügy minister: T. Nem­zetgyűlés! A képviselő ur bejelentésére csak két megjegyzést kívánok tenni. Azt mondja a képviselő ur, hogy a rendőrtisztviselő ennél az incidensénél mint tisztviselő bizonyos fokú mentelmi jogot élvez. Ellenkezőleg állitom fel a tételt: igenis a tisztviselő a maga fegyelmi felelősségének teljes súlya alatt intézkedik. A jelen esetben is megindult ellene a fegyelmi el­járás. Természetesen én erről, annak lefolyta­tása előtt nem akarok nyilatkozni, annyit azon­ban kijelenthetek, hogy az illető rendőrtisztvi­selő épen seggel nem mentelmi jog alatt, és könnyű helyzetben áll, amikor hivatalosan in­tézkedik, ellenkezőleg hivatali kötelességének és fegyelmének teljes súlya alatt. Ami a képviselő urnák azt a megjegyzését illeti, hogy a képviselő ur népgyűlésen azt be­szél, amit akar, erre vonatkozólag csak röviden annyit legyen szabad megjegyeznem, hogy a képviselő ur épugy, mint bárki más, nyilvános gyűlésen csak olyant beszélhet, ami törvénybe nem ütközik. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Klárik Ferenc képviselő ur men­telmi jogának megsértését kivánja bejelenteni. Klárik Ferenc: Kénytelen vagyok bejelen­teni mentelmi jogom megsértését. Tudniillik, amikor Szabó Imre t. képviselőtársam itt a rendőrkapitány által elkövetett mentelmi jog­sértését bejelentette, néhány közbeszólást tet­tem itt a nemzetgyűlésben. Amit én itt tettem, azért a világon senkinek nem tartozom felelős­séggel, mint a nemzetgyűlésnek és a nemzet­gyűlés elnökének. Már most ez az ur lead a „Nép"-ben — valami akasztófa jutott az eszem­be (Lendvai István: Az az! A vörös akasztófa! Samuelly ! ) — egy nyilatkozatot, amely nyilatko­zatában azt mondja, hogy bár velünk szemben fentartja magának azt a jogot, hogy nem igen járhat el lovagias utón, de mégis ezeket a ki­jelentéseket, közbeszólásokat ismételjem meg más nyilvánosság előtt, a mentelmi jogvédel­me nélkül. Amennyiben ezt megtehetem, meg­teszem, sőt a Népszava mai számában már meg is emlékezett erről külön cikkben, azonban fel­tétlenül a mentelmi jogomnak megsértését lá­tom abban, ha akár rendőrkapitány, akár szol­gabíró, vagy akárki, akinek működését én itt a Házban kritizálom, engem a nyilvánosság előtt felelősségre akar vonni. Ha ez megtörténhet­nék, akkor ebben az országban nem lenne más, mint a képviselők meg a szolgabirák és rendőr­kapitányok közötti állandó párbaj, verekedés és bírói eljárás. Minthogy mentelmi jogomat megsértve lá­tom, a jogsérelmemet bejelentem a Ház elnöké­nek és kérem ebben az ügyben az eljárás meg­indítását. Elnök: A képviselő urnák a mentelmi jog­sérelmét nem az elnöknek, hanem a nemzetgyű­lésnek méltóztatott bejelenteni. A bejelentés a házszabályok 188. §-a értelmében áttétetik a mentelmi bizottsághoz. NAPLÓ XXYI. *

Next

/
Thumbnails
Contents