Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-323

A nemzetgyűlés 323. ülése 1924. sék, hogy Wirth kancellár és a többiek elparentáló beszédeikben miképen minősítették ezt a cselekményt. Miután nem látom a koimoly elhatározást arra, hogy a gyilkosság- szelleme kiirtassék, hogy a gyilkosság végre megszűnjék politikai tényező- és műszerként a politikában szerepelni, a t. igazságügyminister ur válaszát nem veszem tudomásul. (Helyeslés a bal- és a szél s őbalo Idaion.) Elnök: Farkas István képviselő urat illeti a szó. Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Csak igen , röviden, és néhány szót akarnék mondani. Az igazságügyminister urnák abbeli tényeire akarok utalni, amelyek nem az ő, hanem az én igazam mellett bizonyítanak. Azt mondotta az igazságügyminister ur, hogy Csernyákot nem' adták ki. Azt tartom, biogy a Csernyák-féle esettel összehasonlitani ezt az esetet jogilag tisztára abszurdum. Ugyanis a Csernyákféle bűntény, : anlely miatt megvádolták, forradalmi időszakban követtetett el, Erzberger, meggyilkolása pedig Németország ujabb alkotmányos korsza- ; kában történt akkor, amikor ott egyáltalában nem is voltak forradalmi események. Itt tehát ; analógiát vonni a kettő között, mondván, hogy ez is olyan politikai bűncselekmény, anint amaz, tisztára abszurdum. J)e azt mondja a minister ur, hogy a szociáldemokraták gyűlést tartottak, felhivást bocsátottak ki és tiltakoztak a gyiilkosságok megismétlése ellen. Bocsánatot kérek, az erzsébetvárosi gyilkossággal szemben és a Csongrádon elkövetett bombamerénylet ellen a magyarországi szociáldemokrata párt is tiltakozott, mint olyan gazság ellen, amely a legbarbárabb dolog a világon! Az ilyen barbárság ellen minden jóérzésű ember és irányzat tiltakozik. Ha abból a tényből vonunk le következtetést, hogy a különböző pártok is tiltakoztak Erzberger meggyilkolása ellen, akkor természetes dolog, hogy ez — hogy ugy mondjam — olyan erkölcsi mentalitást mutat, amely erkölcsi mentalitással nálunk, sajnos, kezelik ezeket a bűncselekményeket. Bocsánatot kérek, az Erzberger gyilkosságát nem forradalmi időben követték el, hanem olyan időben, amikor ott nem voltak erupciók, mint nagyon sokszor, más időkben voltak, és ha Erzberger gyilkosának tényét ugy lehet megítélni, hogy Csernyák tettévél hasonlítjuk össze, ha ez a jogi kapcsolat a kettő között, akkor ez olyan érv, hogy ezt elfogadni nem lehet. Állítom — tessék az igazságügyminister urnák utánanézni —, Balogi János kint van a váci fegyházban, ott üli le a bolsevizmus alatt elkövetett bűncselekményéért büntetését. Balogit Németország adta ki és itthon üli le büntetését. Sajnálatos, hogy épen ezzel az .irányzattal szemben, amelyről pedig kimutattam, hogy befolyása volt a kormányzat elhatározására, van olyan egyoldalú felfogása a kormánynak. Miért nem Ítél meg más .politikai bűncselekményeket olyan enyhén, mint ahogyan ezt megítéli. Miért tartja a kritikát elítélendőnek és törvénybe ütköző cselekedetnek, mikor sokkal egyéb dolgokat másként ítél meg a kormány. Ha ezt a mértéket alkalmaznánk az igazságszolgáltatás terén, amit az igen t. igazságügyminister ur ebben az esetben képvisel, akkor nagyon sok elitélt embernek szabadon kellene járnia. (Horváth Zoltán: Azoknak pedig^ akik szabadon vannak, ülniök kellene, sokakttiafc pedig, akikr szabadon járnak, börtönben volna a helyük. — Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon és a baloldalon.) évi október hó 22-én, szerdán. 357 Mert politikai bűncselekményekért Magvarországon nagyon sok embert elitéltek, elitéltek egy cikkért, egy beszédért, egy házbizalmiállás viseléséért, amely bűncselekményekért nem javasolt amnesztiát az igazságügyminister ur sem, már pedig ha itt azt az álláspontot képviseli, hogy a politikai

1 bűncselekményeket másképen kell megítélni, mint az egyéb bűncselekményeket, akkor első dolga az kellene hogy legyen a minister urnák, hogy ki kell nyitni a börtönök ajtaját és mindazokat ki kell ereszteni, akiket bezártak politikai bűncselekményekért és akkor nem volna szabad arra az álláspontra helyezkedni, hogy az emigrációban levő embereket, akik itt csak kritikát gyakoroltak, ezért elitéljék. (Felkiáltások a jobboldalon: Helyben vagyunk már! — Horváth Zoltán: Hogy fogják még az urak azokat éljenezni! — Halász Móricz: Én ugyan nem! Addig éljenek, amig én kívánom! — Esztergályos János: Gyilkosokkal ne hasonIrtsák össze az emigránsokat!) Én tehát megállapítom azt a tényt, hogy amikor egy olyan cselekményről van szó — ha az bűncselekmény is —, amely a retrográd irányzathoz tartozik, akkor az védelemben részesül, ellenben, ha más irányzathoz tartozik, nem részesül védelemben. A választ nem veszem tudomásul. Elnök: Az igazságügyminister ur kivan szólni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés! Igen rövid időre kérem szives türelmüket, hogy eg-v pár szóval felvilágosítsam az igen t. interpelláló urakat. Farkas István képviselő ur és az interpelláló képviselő urak összezavarják a fogalmakat. Az Erzberger-Sehultze kiadatásnak megtagadási

1 alapját nem az képezi — és ezt itt hangsúlyozom —, hogy a német birodalmi kormány megtagadta Csernyák kiadását, hanem az, hogy nincs viszonosság Magyarország* és Németország között. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Horváth Zoltán: Meg kell kezdeni! —Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak, mert különben kénytelen leszek név szerint figyelmeztetni a rendzavaró képviselő urakat. Pesthy Pál igazságügyminister: Igen t. Nemzetgyűlés! A helyzet ma ez. Ami már most a cselekmény politikai bűncselekmény voltára vonatkozik, az igenis megállapítható mindazon körülményekből, amiket felhoztam. Csak ertáloin a szociáldemokrata párt kiáltványának a címét ezzel kapcsolatban, és ez élésen rá fog világítani arra, hogy maga az egész párt mennyire politikai bűncselekménynek tartotta. A cím ez volt: „Gegen den politischen Mord und für die Republik." Ha ez nem politikai vonatkozású körülmény, akkor mi? (Horváth Zoltán: Nem autentikus személyek mondják!) Horváth Zoltán t képviselő ur jogi argumentumokat kivan. Szolgálhatok azokkal is. Itt van a Deutsche Juristenzeitung, ebben benne van dr. Délius fejtegetése két oldalon keresztül. Ha méltóztatik elolvasni, odaadom. Csak a végpasszust olvasom fel, amely igy szól: Die Mörder von Tisza, Dato und Erzberger sind alle gleichmässig zu behandeln. Man darf bei der Auslieferung nicht nach der politischen Neigung der herrschenden Parteien entscheiden." Ez, annak a német jogtudósnak a véleménye és ez az, hogy Tisza, Dato ÍM*