Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-323
326 À nemzetgyűlés 323. ülése 1924. évi október hó 22-én, szerdán. tani akarták, és meg- is drágították, nem volt, mert a Keresztény Községi Párt mindig a jövőre gondolt, arra a jövőre* amikor az ő további sorsa annak a kormánynak kezében van (Egy hang a szélsőbaloldalon: Saját sinecurája!), amely mögött ez az agráriusérdekeltség áll. Elnök: Kérnem kell képviselőtársamat, hogy sziveskedjék beszédét befejezni, mert a napirend tárgyalására szánt idő letelt. Kéthly Anna: Ezek után, azt hiszem, hogy az előttem szóló képviselő urnák az a kijelentése, hogy azok a kritikák, amelyeket itt^ ezen az oldalon elmondanak, egyáltalán nem jelentősek, legalább is könnyelműen hangzott el, mert ezeknek a kritikáknak igenis annyi alapjuk van, hogy egészen és teljesen elkeserítették ennek a fővárosnak lakosságát a kurzus ellen, és még ilyen injekciókkal sem fog sikerülni, aminő ez a törvényjavaslat, az uralmukat itt tovább fentartani. A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés és tavs a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: A vitát megszakítom és megteszem legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére vonatkozólag javaslatomat. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, folyó hó 23-án délelőtt 10 órakor tartsuk, s annak napirendjére tűzessék ki a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni. (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Áttérünk az interpellációkra. Ki az első interpelláló képviselő ürl Bartos János jegyző: Dénes István. Elnök: A képviselő ur nincs jelen, interpellációja töröltetik. Ki a következő interpelláló ? Bartos János jegyző: Dénes István. Elnök: A képviselő ur nincs jelen, interpellációja tehát töröltetik. Következik*? Bartos János jegyző: Batitz Gyula. Elnök: A képviselő ur nincs jelen, interpellációja ennélfogva töröltetik. Ki a következő interpelláló? Bartos János jegyző: Batitz Gyula! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, interpellációja tehát töröltetik. Ki következik? Bartos János jegyző: Rupert Rezső! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Minthogy a mélyen t. elnökség interpellációmat félreértette, s annak stilizálása miatt már két izbeu is részesültem rendreutasitásban, mindenekelőtt szükségesnek tartom megmagyarázni, hogy interpellációm címének megszövegezésében mi foglaltatik. (Esztergályos János: Magyarország ötéves története !) Én nem a szubjektív beszámítás szempontjából írtam interpellációmban azt, hogy a kormány gyilkosságpártolási rendszeréről lesz szó, hanem tárgyi értelemben. T. i. mindazok az intézkedéseik és jelenségek, amelyek fenf orognak, és amelyeket szóvá # akarok tenni, tárgyilag- a gyilkosságpártolást jelentik, habár a kormány nem dolosusan követi is el azokat az intézkedéseket, amelyekről szó lesz és habár a kormány nem akarja is azt, hogy azok gyilkosságpártolásnak lássanak. Pár héttel ezelőtt épen azon a napon, mikor a t. ministerelnök ur itt a szolnoki Ítélettel kapcsolatban foglalkozott, hogy hasonló ítélkezéseknek megismétlését, ha kell, esetleg- törvényhozási utón is lehetetlenné teszi, látott napvilágot a kormánynak ezzel az állásponttal ^onilokegyenest ellenkező, az ellen szinte lázadó intézkedése. E napon pattant ki ugyanis az, hogy a kormány, szemben azzal a szemponttal, amely itt a ministerelnök ur beszéde alatt megnyilvánult, Erzberger Mátyás német birodalmi képviselő gyilkosának, Schultze Henriknek, vagy más néven Förster Henriknek kiadatását a német igazságszolgáltatás részére megtagadta. Ez az intézkedés a magyar közvéleményt megdöbbentette, nem értette a magyar közvélemény, kivéve azt a részt, amely itt a gyilkosságok kultuszát évek óta kereszténységnek és hazafiságnak hirdeti, hogy a kormánynak a parlamentben megnyilatkozó álláspontjával szemben mégis niiért volt lehetséges, hogy Erzberger Mátyás gyilkosát nem szolgáltatták ki az igazságos megtorlásnak ? (Kiss Menyhért: Kun Bélát se adták ki!) Megdöbbentette ez az eset a magyar; közvéleményt azért is, mert hiszen ebből azt következtette, hogy annak a rendszernek, amely sajnálatosan nyilatkozott meg annak idején már az amnesztiákbari, amelyekkel szintén gyilkosokat mentesítettek a büntetés alól, nincs és nemi lesz vége, mert hiszen Schultze Henrik kiadatásának megtagadása ezt látszott bizonyítani. A magyar közvélemény megriadt azért is, mert hiszen ettől az intézkedéstől féltette, félti ma is a magyar igazságszolgáltatás szellemét, alkalmasnak tartja, hogy a magyar igazságszolgáltatás szellemét megfertőzze és hogy a szolnokihoz hasonló Ítélkezések történjenek. (Kiss Menyhért: Tisza gyilkosait sem adta ki Németország! — Rassay Károly: Elég rosszul tette!) Megdöbbentette a magyar közvéleményt az is, hogy ebben az esetben egyáltalán nem látott okot arra, miért kellett Erzberger Mátyás volt német birodalmi képviselő gyilkosainak kiadatását megtagadni, mert nem ismert fel semmiféle olyan érdeket, amely ezt szükségessé tette volna ; ellenkezőleg, aggodalommal látta első pillanatban és látja ma is a magyar közvélemény, hogy ez esetleg súlyos erkölcsi sérelem, nemzeti becsületünknek, állami érdekeinknek és különösen külpolitikai érdekeinknek sérelme lehet. (Propper Sándor: Egy bajor gyilkos csak megéri ezt!) Ugy hallom, hogy a kormány erre vonatkozó magyarázó kommünikéjében az volt, hogy a gyilkos kiadatását meg kellett tagadni azért, mert Németországgal most már nem vagyunk viszonosságban, mert Németország is hasonló esetben megsértette velünk szemben a viszonosságot, mikor Tisza István' gyilkosát, Csernyák Imrét nem szolgáltatta ki a magyar igazságszolgáltatásnak. Nem tudom, nem ismerem ennek a Csernyák-ügynek részleteit. Ha a német birodalom szabályszerű megkeresésének és annak ellenére, hogy nyomós bizonyítékokat tártak a német birodalmi hatóságok elé, megtagadta Csernyák Imrének, akit Tisza István meggyilkolásának bűnrészességével gyanúsítottak, kiadatását, én azon az állásponton vagyok, hogv ezt helytelenül cselekedte azért, mert egyáltalában lehetetlenség különöseri a háború után fentartani azt az állásnontot. hogv gyilkosság valaha is -politikai bűncselekmény lehessen. (Ugy van ! a, bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem ismerem ezeket az aktákat, tehát most szupponálom, hos*v Németország helytelenül járt el. De ha helytelenül járt is el Németország, ez nem lehet ot nekünk arra, hogy egy sokkal későbbi időben, egy tisztultabb világban', amikor Eiirópábali a rend már helyreállott, mi ugyanerre az álláspontra helyezkedjünk, mert azzal erkölcsileg senki sem mentheti magát, amikor az erkölcs ellen cselekszik, hogy más is hasonlóképen cselekedett,
