Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-323

326 À nemzetgyűlés 323. ülése 1924. évi október hó 22-én, szerdán. tani akarták, és meg- is drágították, nem volt, mert a Keresztény Községi Párt mindig a jö­vőre gondolt, arra a jövőre* amikor az ő to­vábbi sorsa annak a kormánynak kezében van (Egy hang a szélsőbaloldalon: Saját sinecu­rája!), amely mögött ez az agráriusérdekelt­ség áll. Elnök: Kérnem kell képviselőtársamat, hogy sziveskedjék beszédét befejezni, mert a napirend tárgyalására szánt idő letelt. Kéthly Anna: Ezek után, azt hiszem, hogy az előttem szóló képviselő urnák az a kijelen­tése, hogy azok a kritikák, amelyeket itt^ ezen az oldalon elmondanak, egyáltalán nem jelen­tősek, legalább is könnyelműen hangzott el, mert ezeknek a kritikáknak igenis annyi alap­juk van, hogy egészen és teljesen elkeserítették ennek a fővárosnak lakosságát a kurzus ellen, és még ilyen injekciókkal sem fog sikerülni, aminő ez a törvényjavaslat, az uralmukat itt tovább fentartani. A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés és tavs a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: A vitát megszakítom és megteszem legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére vonatkozólag javaslatomat. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, folyó hó 23-án délelőtt 10 órakor tartsuk, s an­nak napirendjére tűzessék ki a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezésé­ről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgya­lása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni. (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Áttérünk az interpellációkra. Ki az első interpelláló képviselő ürl Bartos János jegyző: Dénes István. Elnök: A képviselő ur nincs jelen, inter­pellációja töröltetik. Ki a következő interpel­láló ? Bartos János jegyző: Dénes István. Elnök: A képviselő ur nincs jelen, inter­pellációja tehát töröltetik. Következik*? Bartos János jegyző: Batitz Gyula. Elnök: A képviselő ur nincs jelen, inter­pellációja ennélfogva töröltetik. Ki a következő interpelláló? Bartos János jegyző: Batitz Gyula! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, inter­pellációja tehát töröltetik. Ki következik? Bartos János jegyző: Rupert Rezső! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Minthogy a mélyen t. elnökség interpellációmat félre­értette, s annak stilizálása miatt már két izbeu is részesültem rendreutasitásban, mindenekelőtt szükségesnek tartom megmagyarázni, hogy in­terpellációm címének megszövegezésében mi foglaltatik. (Esztergályos János: Magyarország ötéves története !) Én nem a szubjektív beszá­mítás szempontjából írtam interpellációmban azt, hogy a kormány gyilkosságpártolási rend­szeréről lesz szó, hanem tárgyi értelemben. T. i. mindazok az intézkedéseik és jelenségek, ame­lyek fenf orognak, és amelyeket szóvá # akarok tenni, tárgyilag- a gyilkosságpártolást jelentik, habár a kormány nem dolosusan követi is el azokat az intézkedéseket, amelyekről szó lesz és habár a kormány nem akarja is azt, hogy azok gyilkosságpártolásnak lássanak. Pár héttel ezelőtt épen azon a napon, mikor a t. ministerelnök ur itt a szolnoki Ítélettel kapcsolatban foglalkozott, hogy hasonló ítélke­zéseknek megismétlését, ha kell, esetleg- tör­vényhozási utón is lehetetlenné teszi, látott napvilágot a kormánynak ezzel az állásponttal ^onilokegyenest ellenkező, az ellen szinte lá­zadó intézkedése. E napon pattant ki ugyanis az, hogy a kormány, szemben azzal a szem­ponttal, amely itt a ministerelnök ur beszéde alatt megnyilvánult, Erzberger Mátyás német birodalmi képviselő gyilkosának, Schultze Hen­riknek, vagy más néven Förster Henriknek ki­adatását a német igazságszolgáltatás részére megtagadta. Ez az intézkedés a magyar köz­véleményt megdöbbentette, nem értette a ma­gyar közvélemény, kivéve azt a részt, amely itt a gyilkosságok kultuszát évek óta keresz­ténységnek és hazafiságnak hirdeti, hogy a kormánynak a parlamentben megnyilatkozó álláspontjával szemben mégis niiért volt lehet­séges, hogy Erzberger Mátyás gyilkosát nem szolgáltatták ki az igazságos megtorlásnak ? (Kiss Menyhért: Kun Bélát se adták ki!) Meg­döbbentette ez az eset a magyar; közvéleményt azért is, mert hiszen ebből azt következtette, hogy annak a rendszernek, amely sajnálatosan nyilatkozott meg annak idején már az amnesz­tiákbari, amelyekkel szintén gyilkosokat men­tesítettek a büntetés alól, nincs és nemi lesz vége, mert hiszen Schultze Henrik kiadatásá­nak megtagadása ezt látszott bizonyítani. A magyar közvélemény megriadt azért is, mert hiszen ettől az intézkedéstől féltette, félti ma is a magyar igazságszolgáltatás szellemét, alkal­masnak tartja, hogy a magyar igazságszolgál­tatás szellemét megfertőzze és hogy a szolno­kihoz hasonló Ítélkezések történjenek. (Kiss Menyhért: Tisza gyilkosait sem adta ki Német­ország! — Rassay Károly: Elég rosszul tette!) Megdöbbentette a magyar közvéleményt az is, hogy ebben az esetben egyáltalán nem látott okot arra, miért kellett Erzberger Mátyás volt német birodalmi képviselő gyilkosainak kiada­tását megtagadni, mert nem ismert fel semmi­féle olyan érdeket, amely ezt szükségessé tette volna ; ellenkezőleg, aggodalommal látta első pillanatban és látja ma is a magyar közvéle­mény, hogy ez esetleg súlyos erkölcsi sérelem, nemzeti becsületünknek, állami érdekeinknek és különösen külpolitikai érdekeinknek sérelme lehet. (Propper Sándor: Egy bajor gyilkos csak megéri ezt!) Ugy hallom, hogy a kormány erre vonat­kozó magyarázó kommünikéjében az volt, hogy a gyilkos kiadatását meg kellett tagadni azért, mert Németországgal most már nem vagyunk viszonosságban, mert Németország is hasonló esetben megsértette velünk szemben a viszonos­ságot, mikor Tisza István' gyilkosát, Csernyák Imrét nem szolgáltatta ki a magyar igazság­szolgáltatásnak. Nem tudom, nem ismerem en­nek a Csernyák-ügynek részleteit. Ha a német birodalom szabályszerű megkeresésének és an­nak ellenére, hogy nyomós bizonyítékokat tár­tak a német birodalmi hatóságok elé, megta­gadta Csernyák Imrének, akit Tisza István meggyilkolásának bűnrészességével gyanúsítot­tak, kiadatását, én azon az állásponton vagyok, hogv ezt helytelenül cselekedte azért, mert egy­általában lehetetlenség különöseri a háború után fentartani azt az állásnontot. hogv gyil­kosság valaha is -politikai bűncselekmény le­hessen. (Ugy van ! a, bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem ismerem ezeket az aktákat, tehát most szupponálom, hos*v Németország helytelenül járt el. De ha helytelenül járt is el Német­ország, ez nem lehet ot nekünk arra, hogy egy sokkal későbbi időben, egy tisztultabb világ­ban', amikor Eiirópábali a rend már helyre­állott, mi ugyanerre az álláspontra helyezked­jünk, mert azzal erkölcsileg senki sem ment­heti magát, amikor az erkölcs ellen cselekszik, hogy más is hasonlóképen cselekedett,

Next

/
Thumbnails
Contents