Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-314

A nemzetgyűlés 314. ülése 19k äz 1915. évinek. 1913-ban Oroszországban harmincötmillió ló volt, ma mindössze tizen­hárommillió van. (Felkiáltások jobbfelöl : Szamár annál több van!) A marhaállomány 50%-kal csök­kent, (Propper Sándor: Ugy látszik, ott is szanál­tak!) a sertésállomány 85%-kal, a juhállomány 60%-kal. Nem állhat helyt Gratz Gusztáv lapokban közölt nyilatkozatának indokolása, hogy elő­nyösnek tartja a megállapodást Magyarországra nézve, mert a magyar gépiparnak jelentékeny exportlehetőségeket nyit. Az ide vonatkozó statisz­tika szerint Oroszország mezőgazdasági gépekben 1923-ban egy millió szekeret vásárolt, 1920-ban azonban mindössze csak 73.000 szekeret. Eke a békében 186.000 fogyott, 1920-ban csak 5.000, arató­gép a békében évenkint 1,700.000 darab került eladásra, mig 1920-ban mindössze 9.000 darab. A gépek elhasználása Oroszországban nem azért csökkent oly mérhetetlenül, mintha az orosz ipar nem tudná a szükséges gépeket előállítani, hanem azért, mert a közönség vásárlóképessége, felvevő­képessége a minimumra korlátozódott és a mező­gazgasági kultúra teljesen elpusztult. Ezt mutatják a növénytermelés különböző adatai is. A cukorrépa-, dohány-, pamut-, len- és zöldségtermelés a békebelinek 25, sőt néhol 10%­ára csökkent, a tejtermelés pedig Szoyjetorosz­országban mindössze 5%-a a békebeli tejtermelés­nek. Itt is ellent kell tehát mondanom Gratz Gusztávnak, aki pl. Oroszországból jelentékeny lenbehozatalt vár, mert kizártnak tartom, hogy Oroszország a jelenlegi termelési eredmények mellett bármiféle feleslegekkel rendelkezhetnék. Oroszországban békeidőben a normális gabona­termés négy milliárd pud volt. Ennek 20%-a ke­rült exportra. A saját szükséglet pedig körül­belül 3260 millió pud volt. Az újabb termési ered­mények szerint — ezek szovjetstatisztikák — az 1921. évi éhségesztendőben négy milliárd pud helyett mindössze két milliárd termett, vagyis a gabonaszükségletnek a fele; 1922-ben 2790 millió, 1923-ban pedig 2750 millió pud volt az orosz gabona­termés. A jó esztendőkben is félmillió pud hiány volt a belső szükséglet fedezésénél, rossz eszten­dőkben azonban csak 50%-os termési eredmény volt. Ezek a termési eredmények magyarázzák meg azt, hogy a Szovjetoroszországban az 1921/22. években ^ egész vidékeken pusztító éhinség mire vezethető vissza. A szovjetoroszországi éhinség, mint a szov­jet mezőgazdasági rendszer eredménye, már ré­gebb idő óta érdekelte a főleg export-importtal foglalkozó angol közvéleményt és az angol szak­irodalmat is és már az angol fehér könyv ben, amely épen a bolsevista gazdasági rendszerről adódott ki Mr. A)ston-nak egy levele található, amelyet az akkori, 1919-iki angol ministerelnök­höz, Balfourhoz intézett. _ Ez a levél azért érde­kes, mert előre megmondja a bekövetkezendő ese­ményeket, melyek Oroszországra várnak. Azt mondja Mr. Alston ebben a levélben (olvassa) : »Teljer-en bizonyos, hogy Lenin és Trockij erő­feszítései következtében előállott felfordulás tíz­ezer, ha nem százezer számra fogja az oroszokat éhhalálra juttatni. Az 1919-iki aratás már csak egy csekély hányadát fogja szolgáltatni a háború előtti termelésnek. A lakosság néhány hónapig megélhet még rablásból és pusztitásból, az ered­mény azonban elkerülhetetlen lesz akkor, ha min­den termelés és vállalkozás elpusztult. A munká­sokkal elhitették azt, hogy a megélhetéshez nem kell dolgozni, hanem egyéb célravezető módszerek is vannak.« T. Nemzetgyűlés ! Ez a jóslat, amelybe itt Mr. Alston bocsátkozott, meghatványozott mér­tékben következett be. Nansen, az északsarki L évi október hó 7-én, kedden. i§ utazó, megbízást kapott volt, a Vöröskereszt ré­széről, hogy utazza be az éhinségtől sújtott vidé­keket és tegyen részletes jelentést az oroszországi helyzetről. Nansen jelentésének legérdekesebb része a következő (olvassa) : »Oroszországban az éhinség 19 millió egyénre terjed ki, kikből 15 millió halálra van ítélve. Szamara kormány­zóságban asszonyokat tartóztattak le, akik agyon­ütöttek haldokló egyéneket és felfalták őket. Pu­gocsoy vidéken megfőzték a temetőkből kiszedett hullákat. Az egyik községben egy anya három gyermeke között felosztotta éhenhalt leányának holttestét. Minszk vidékén az anyák megölték gyermekeiket, hogy megszabadítsák őket az éhség kínjaitól. Novoroszijk vidékén egy anya vizbe­fojtotta gyermekét. Szimbirszk kormányzóságban a parasztok a 'mocsarak növényzetét eszik és télen át ürüléken élnek.« T. Nemzetgyűlés ! Ez egy teljesen tárgyilagos megfigyelőnek, Nansennek, aki egyébként a mun­kásmozgalmak iránt meleg szimpátiával viselte­tik, a jelentése. Kétségtelen, hogy adatai helyt­állók, és kétségtelen, hogy ezek a jelenségek Oroszországban ugy, ahogy itt leiródtak, előfor­dulnak. (Zsírkay János: Pedig Ripka onnan akarja hozatni az olcsó tojást Magyarországnak!) Van azután egy harmadik szakértő is, Sir Benjamin Robertson, aki az indiai éhségek ide­jén az éhinség leküzdésére az angol kormány fő­biztosa volt. Ö 1922-ben meglátogatta a Volga vidékét és ezeket irja (olvassa): »A vidéket telje­sen kiürítették a rekviziciók. Minden búza eltűnt. Saratow mellett egy községben 400 lóból csak 22, 300 tehénből pegig csak 40 maradt meg. (Horváth Zoltán: Ott nem lehetett volna egységespártot összehozni. Ott kevés tehén van! — Derültség bal­felöl.) Az éhínséget három ok idézte elő: a ga­bonatartalékok hiánya, a kereskedelem lehetet­lenné tétele s a vasutak rossz állapota. Mindeze­kért a felelősség a szovjet-diktátorokat terheli.« Atkinson tanár ugyancsak kijelenti, hogy: »Az éhinség főoka a szovjet által eszközölt erő­szakos rekvirálásokban rejlik.« T. Nemzetgyűlés! Manuilsky szovjetgazda­sági népbiztos hivatalos jelentése, amelyet a mult évben terjesztett a szovjet-kormány elé 33 és fél millióra teszi azon régiókban a lakosság számát, amelyekben az éhinség állandó. (Zsirkay János: Ott biztosan nincs népjóléti minister! — Derült­ség balfelöl. Mozgás.) A skorbut, a különböző epi­démiák; kolera, tífusz, malária sújtja ezeket a vidékeket, és a lakosság helyzetét mérhetetlenül megnehezíti az, hogy sem orvos, sem gyógyszer, sem kórház elegendő mértékben nem áll rendel­kezésre. Csuvaski környékén például a Vörös­kereszt jelentése szerint 3000 ágyra 18.000 beteg, vagyis egy ágyra hat beteg jut. (Zaj.) A parasztlázadások, amelyek e jelenségek nyomán mindenütt támadnak, azt hiszem, sajnos, már eléggé közismertek, csak arra akarok rá­mutatni, hogy például 1923-bán nagyobb lázadá­sok fordultak elő Odessza és Jekaterinoszláv vi­dékén, a Don-medencében és az északi Kauká­zusban, és most is, mialatt itt ülünk, folyamatban van egy nagyméretű felkelés Georgiában, amely túlnyomókig a parasztok mozgalmára támaszko­dik. (Pikier Emil : A szociáldemokraták csinál­ták ott is !) Az oroszországi teljes elszegényedésre jel­lemző, hogy amikor az ország nem termeli meg a szükséges kenyérmagvakat és behozatalra szo­rulnak, ugyanakkor a kenyérmagvaknak arany­ban számitott "értéke a békebelihez képest csak egyharmad. Ennek következtében^ világosan áll előttünk, hogy egy teljesen elszegényedett, elsor­vadt orosz társadalom él ma ott, amely még a kenyérmagvak árát sem képes megfizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents