Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-319

226 A nemzetgyűlés 319. ülése 1924. Elnök: Rupert képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Esztergályos János: Tömegével vannak ilyen esetek. Tömegesen vannak a börtönökben és tömegesen vannak az ország határain azok, akik semmi egyébbel nem vádolhatók, csak azzal, hogy vörösőrök voltak, de látták, hogy emiatt 8—10 esztendőre Ítélnek el embereket. (Egy hang a középen: Nekem mondjál Majd én elhiszem!) Nem tudom, hogy a képviselő úr járt-e Vácott, de azt tudom, hogy nagyon sok ember van, aki ezen a téren nagy gyakorlatát szerzett és akinek szintén ott volna a helye a többi között Vácott. Hogy miként hozták az Ítéleteket, felhozok egy esetet. Tápiógyörgye községnek jegyzőjét elitélték nyolcévi fegyházra. Ujrafelvétel folytán az ügy a rendes bírósághoz került, ahol tanukat is kihallgattak. Mert hiszen ezeknek az Ítéleteknek, ezeknek a tárgyalásoknak különlegessége az volt, hogy a sértettek tanúit nem igen hallgatták ki. Nem keresték, hogy ki a besúgó, ki a vádló, hanem egyszerű besúgás, bevádolás alapján — anélkül, hogy kutatták volna, hogy igaz-e az, vag^ rágalmazás — elitélték a vádlottat. Ezt a tápiógyörgyei jegyzőt is elitélték nyolcesztendei fegyházra, de az ujraíelvételnél a biróság felmentette ezt a szerencsétlen jegyzőt. (Propper Sándor: Jól járt, mert a többi még bent van!) Házbizalmiakat, házmestereket, akik nem követtek el semmiféle bűncselekményt, a gyorsított tanácsoknál 8—10 esztendőre ítéltek el. Számtalan esetben előfordult, hogy a budapesti törvényszék épületében az első emeleten egy ós ugyanazon bűncselekményért 5—6 hónapot szabtak,ki, a második emeleten pedig 6—8 esztendőre ítéltek el embereket. Arra vonatkozólag, hogy milyenek voltak az Ítéletek, hogy minek alapján ítélték el az embereket, akik még ma is a börtönökben ülnek, legyen szabad egy esetet felhoznom. A. pestvidéki törvényszék 4981/1919. számú ítéletében elitélt egy szerencsétlen embert öt esztendőre, mert a következőt mondotta (olvassa): „Csak proletár lehet házbizalmi, csak a proletárt illeti meg a vásárlási igazolvány". Ugyancsak a pestvidéki törvényszék 5489/1919. számú Ítéletében öt esztendőre itélt valakit, mert ezt mondotta (olvassa): „A szervezett bányamunkásság tiltakozik az ellen, hogy a múlt rezsim exponensei most is vezető állásokat töltsenek be!" Más valakit azért, mert 1919 Junius havában a „Kommunista program" című nyomtatványt Pap Péternek és Ben esik Istvánnak nyilvánosan, eladta, öt esztendőre itélt ugyanaz a törvényszék. (Propper Sándor: Ez az igazi destrukció! Ez kiöli az emberekből a hitet!) A pestvidéki törvényszék 7160/1920. sz. Ítéletében Kovács Bernárdin minorita papot izgatásért 10 évi börtönre ítélte. Ugyanebben az esetben egy másikat, egy ügyvédet másfélesztendőre ítéltek el. Propper Márk aranyművest (Zaj a jobboldalon. — Rupert Rezső: Az embertelenségnek nem szabad örülni!) a munkássajtó, tehát újság utján elkövetett izgatásért hat évi börtönre Ítélték. De vannak szörnyűbb esetek is. Tekintettel vagyok a t. Nemzetgyűlés tagjainak idegeire és nem mondok el súlyos eseteket, csak egyet • legyen szabad elmondanom. (Kuna P. András: í Ismerjük az ilyen eseteket már régen!) A románok annakidején tömegesen lődözték agyon az embereket feljelentésre, besúgásra. Rónay Dezsőt is bevádolás alapján elfogták a roma- I évi október hó 15-én, szerdán. nok, beállították az agyonlövendők sorába, rájuk tüzeltek, őt is agyon akarták lőni, talán több golyót is kapott, elesett, végigvágódott, mint a többi, elájult. Rónay Dezső azonban nem halt meg, később a hűvös éjszakában magához tért és véresen elvánszorgott haza. Otthon orvosi ápolás alá vették. Minden becsületes ember azt hinné, hogy ha Rónay Dezső bűnt követett el, azzal, hogy halálos golyót lőttek bele a románok, megbűnhődött. De nem így volt. Megtudták, hogy Rónay Dezső otthon van, bíróság elé állították és négy évi börtönre ítélték. (Peyer Károly: A kereszténység nevében! — Kuna P. András: A kommunizmus nevében! — iGr. Hoyos Miksa: Tudnék én egy napig is beszélni arról, hogy milyen intézkedéseket tettek a vörösök! — Rupert Rezső: A vörösökkel keljünk versenyre? Mi is vörösök legyünk 1) Az a gazság nem menti ezt. — Peyer Károly: Az egyik gazságot nem lehet a másikkal menteni! — Rupert Rezső: Azóta, hogy a szovjettel szerződtek, rendben van! — Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek. (Propper Sándor: Még a kannibálok sem teszik ezt! — Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Hogy a szovjettel szerződnek? — Propper Sándor: Emberségesebbek az emberevők! — Kuna P. András: Tessék kimenni hozzájuk! — Derültség. — Peyer Károly: A Dummer Augustot azért tartják, hogy nevettesse a publikumot!) Peyer Károly képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Propper Sándor: És hogy fogyassza a pálinkát! — Kuna P. András: Az ilyenen lehet nevetni! — Peyer Károly: Akinek nincs esze, az mindenen nevet! — Zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Esztergályos János: Az esztergomi direktórium ideje alatt egy Szabó István nevű ember összeköttetésbe lépett a Duna túlsó oldalán álló csehekkel. Harmadmagával arra akarta bírni a cseheket, hogy jöjjenek át a Dunán és szállják meg. Esztergomot. Ez kitudódott, Szabó István átszökött a csehekhez, két társát pedig az akkori direktórium hazaárulás címén minthogy a csehekkel szövetkeztek, vád alá helyezte és a forradalmi törvényszék elé állította, amely agyonlövette őket. Ezért később vád alá helyezték a, direktóriumot, és a pestvidéki törvényszék 1622/1921. szám alatt dr. Kartai Istvánt, mint Esztergom város akkori rendőrkapitányát, gyilkosságban váló bűnrészesség miatt 15 esztendei fegyházra Ítélte, mert a kivégzéshez kiküldte dr. Schreyer Győző orvost. Szentéi István nevű politikai megbízottat ugyancsak a fenti ügyből kifolyólag gyilkosság büntette miatt 10 esztendőre ítélték el. Ugyanebből az esetből kifolyólag egy 73 esztendős lapszerkesztőt, Bártfai Gézát, azért, mert a kivégzéshez felvonuló tengerészkatonáknak megmutatta, hogy hová álljanak, 14 esztendei fegyházra ítélték. Most jön a java. Ugyanakkor, amikor dr. Kartait és ezt a 73 éves szerkesztőt ebből az ügyből kifolyólag sofc évre ítélték el, két vádlottat pedig felakasztottak, azokat a tengerészkatonákat, akik az ítéletet Esztergomban végrehajtották, vád alá helyezte a katonai biróság és azon a címen, hogy azok, akiket ők kivégeztek, hazaárulást követtek el, mert a cseheket arra akarták rábírni, hogy az országot megszállják, a katonai biróság felmentette őket. Kétféle itélet van tehát ugyanabban az ügyben. A katonai biróság felmenti azokat, akik végrehajtották a gyilkosságot, a polgári biróság pedig azt, aki kijelöli a helyet, hogy a katonák hová álljanak, 14 esztendőre ítéli, azt, aki orvost küld a ki-