Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-314

12 A nemzetgyűlés 314. ülése 192 divik, nagyon furcsa megállapításokat vagyunk kénytelenek tenni. Az igen t. Nemzetgyűlés emlékezik arra, hogy Budapest székesfőváros tanácsa még a békeidőben, amikor a piaci árak állandóan emelkedtek, az árak szabályozása érdekében u. n. városi bódékat állitott fel, ame­lyekben élelmicikkeket árusitott, hogy a főváros ily módon szabályozza a budapesti piacon az élelmiszerárakat. Ez megtörtént és annakidején .jó hatással is volt. Most a keresztény és nem­zeti uralom alatt ez teljesen eltűnt és teljesen lezüllött a városi bódékban való árusitás rend­szere is. Ha a városi üzemekbe megyünk, ott rendszerint nincs semmi, amit pedig vásárolni lehet, azt olyan áron adják, hogy a piacon is meg lehet kapni annyiért. Teljesen elvesztette a jelentőségét ez a városi üzem, amely árszabá­lyozó üzemnek indult, mert most épugy ki­zsarolja és kihasználja a vevőközönséget, mint akármelyik más közönséges kereskedő. Azon­kivül ezekben az üzemekben úgyszólván semmit­sem lehet kapni. Burgonya, vöröshagyma van, de más élelmiszer úgyszólván soha sincs, tehát teljes egészében elveszitette azt a rendeltetését, amelyért iétesitették. De nemcsak ezen a téren züllött le a fővárosi gazdálkodás, hanem minden téren. Az u. n. destruktiv uralom idején Budapest székesfőváros törvényhatósága szükségesnek, helyesnek és jó­nak tartotta, hogy a polgárok érdekében iskolá­kat építsen, kórházakat létesitsen, és most az u. u. nemzeti- és keresztény uralom alatt, amikor nap-nap után fajvédelemről beszélnek, nem gon­doskodnak arról, hogy Budapesten elegendő iskola legyen. Épen a múlt hetekben olvashattuk, hogy az egyik környéken 56 gyermek nem tud iskolába járni, mert nem veszik fel őket egyet­len iskolába sem, mivel nincs hely. Budapesten most becsukják az iskolákat. (Frühwirth Mátyás : Húsz százalékkal kevesebb gyermek van most az iskolákban, mint volt a múlt évben ! Hogyan lehet ilyeneket mondani ? — Pakots József : Ez még nem jelent semmit. Hol vannak a tanyai iskolák ? — Szabó József : Tanyai iskolát a fő­város nem állitott fel.) Kórházakat is becsuktak. Tény az, hogy a gyermekek kimaradtak az iskolából. Tény az, hogy Budapest székesfőváros bezáratott iskolákat azon a címen, hogy nincs rájuk szükség. Tény az, hogy Budapest székes­főváros törvényhatóságában az uralmon levő keresztény és nemzeti Wolff-rezsim alatt kór­házakat csuktak be azon a címen, hogy kórkázra nincs szükség. (Ernst Sándor : Mert nem tudja fen tartani ! Milliárdokba kerül ! — Lendvai István: Mi történt a Ripka-rezsim alatt?) Ha valaki megbetegszik, vagy operációra szorul, napokon át kell járkálnia egyik kórházból a másikba, amig elhelyezést tud találni. (Früh­wirth Mátyás közbeszól. — Propper Sándor : Mert nincs rá szükség ! — Zaj bálfelől.) Annyira benne vannak a bezárásban, hogy már kórházat is bezárnak. Végül mindent és mindenkit be fognak zárni. Elnök: Csendet kérek! (Frühwirth Mátyás közbeszól. — Rothenstein Mór : Csilléry ott van ! Vigyáz a szakszervezetekre Î) Saly Endre : A mostani Wolff-rezsim nem mondhatja, hogy ehhez neki semmi köze. (Lendvai István : Mióta hívják Ripkát Wolffnak ? !) Igenis van köze hozzá, mert az történik a városi tör­vényhozásban, amit Wolff akar. Ö diktálja az ira­mot, (Szabó József : Ripka azt csinálja, amit Wolff akar ! Benne sem bízik 1) Ripka csak egy­két hete van ott, egyelőre nem előlegezhetek neki bizalmat. Majd meglátjuk, mit fog csinálni S (Zaj a középen.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak! (Szabó 4. évi október hó 7-én, kedden. József közbeszól. — Pakots József : Nincs is rend­ben. Amint Wolff van ott, nincs rendben ! — Szabó József : Azelőtt rendben volt, amikor Garbai ott volt !) Szabó József és Pakots József képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tar­tózkodni. (Propper Sándor: Nézze meg Bécset!) Propper Sándor képviselő urat is kérem, méltóz­tassék csendben maradni. (Szabó József : 1919-ben rendben volt ! — Rothenstein Mór : Még mindig abból akarnak élni 1) Rothenstein képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Szabó József közbeszól.) A képviselő urat másodszor figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. (Propper Sándor közbeszól.) Propper képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Már má­sodszor utasítom rendre. Kérem, méltóztassék a házszabályokhoz alkalmazkodni, különben kény­telen leszek szigorúbb intézkedéseket tenni. Saly Endre : Ezeket tartottam szükségesnek elmondani. Ezekkel akartam igazolni azt, hogy az u. n. keresztény és nemzeti irányzat nem felelt meg feladatának, nem teljesítette azt, amit 1919— 20-ban hirdetett. Minthogj 7 nem tudta teljesíteni, ezért van szükség a 12. §-ra, amely ki akarja mondani azt, hogy a választások alatt nem szabad agitálni egyetlen párt érdekében sem. Attól tar­tanak, ugy látszik, hogy a választásokkal kapcso­latban rá fognak mutatni az ellenzéki pártok arra, hogy mit köszönhetnek annak a keresztény ura­lomnak, amely 1919—1920-ban betette a lábát a városházára és azóta teljesen tökretett mindent. (Kuna P, András : Üres kasszát kapott a kezébe!) Én minden befolyástól mentes törvényhatóságot akarok Budapest székesfőváros élére. Ezt a tör­vényhatóságot nemcsak az egyes testületektől akarom mentesíteni, hanem magától a belügy­minister úrtól is. Nem tudom aláirni azt a meg­állapítást, amely a régi törvényben bennfoglalta­tik, hogy bizonyos esetekben a belügyminister ur jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy a törvény­hatóság egyik vagy másik intézkedését végrehajt­hassa. Budapest székesfőváros élére egy autonom testületet kell állítani minden befolyástól mente­sen. Ha pedig nem ezt csináljuk, akkor ez a fő­város elvérzik és akkor nem fog rajta segíteni törvényerőre emelkedése esetén ez a törvényjavas­lat sem, amely előttünk fekszik. Miután e eél szolgálatát nem látom, a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ! Hebelt Ede jegyző : Nincs senki felírva, Elnök: Kíván még valaki szólni 1 (Rothen­stein Mór szólásra jelentkezik-) Kérem a kép­viselő urakat, méltóztassanak a házszabályok értelmében szólásra a jegyző uraknál jelentkezni. Az csak kivételes eset, hogy az elnök tartozik felhivni a képviselőket, hogy kiván-e valaki szólni. (Ellentmondások a szélsőbaloldalon.) Ké­rem tehát a képviselő urakat, méltóztassanak a jegyző uraknál szólásra jelentkezni. Tessék szólni ! Rothenstein Mór : T. Nemzetgyűlés! Ennek a törvényjavaslatnak, mint már más ilyen tör­vényjavaslatoknak is, szerintem születési hibája van, és pedig az, hogy elkésett. Elkésett két szempontból. Az egyik az, hogy ennek a törvényjavaslatnak akkor kellett volna a nemzetgyűlés színe elé kerülni, amikor még ideje lett volna a belügyminister urnák, hogy megakadályozza, hogy Budapest közönsége tör­vényen kivüli állapotba jusson. (Propper Sán­dor : Van törvény : az 1920 : IV. ! Ezen az ala­pon kellett volna választani ! — Rakovszky Iván belügyminister : Olvassa elvégig! Néma szám a döntő, hanem a végrehajtási utasítás!) Amikor a levitézlett törvényhatósági bizottság három év múlva eljutott oda, hogy neki távoznia

Next

/
Thumbnails
Contents