Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-318
176 *Ä nemzetgyűlés, 318. ülése 1924. évi október hó li-én, kedden. szólván világnézeti küzdelmében folyt le. Ebben a küzdelemben nem értünk rá, hogy a szociális élet problémáival is foglalkozzunk. Nekem az a meggyőződésem 1 , hogy ha a 48 és 67 közötti küzdelemben elpazarolt politikai erőknek csak egy kis részét használtuk volna fel arra, hogy a községek szociális dolgait rendbehozzuk, akkor a szociáldemokrácia ma nem volna olyan erős, mint amilyen és sokkal kevesebb oka volna arra, hogy ilyen vehemensen támadja a polgári társadalmat. Mert a szociáldemokrácia ellen a legjobb orvosszer a jó és helyes szociálpolitika, a helyesen, okosan, jól felfogott szociálpolitika. (Kabők Lajos: Akkor miért nem csinálják meg 1 — Erdélyi Aladár : Akarjuk ! Megcsináljuk ! — Kabók Lajos : Látszik, mennyire akarják ! — Rothenstein Mór : A titkos választójog helyett házszabályreviziót !) Elnök: Rothenstein képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Frühwirth Mátyás: Nagy baja ennek az országnak, hogy alig van Budapesten kivül egy nagy városunk. Budapest úgyszólván az egyedüli, a nyugati városokhoz hasonlítható város, amelynek üzemei, hatalmas munkássága, nagyszámú alkalmazottai, nagy tisztviselői kara van. Más országokban ez a centralizálás nincsen ilyen erősen kifejlődve, mint nálunk. Németországban például sok-sok város van és nem lehet azt mondani, hogy minden egy helyen, az ország szivében összpontosul. Nálunk azonban a túlságos centralizáció következtében minden Budapesten van ; Csonka-Magyarország lakosságának egyhetedrésze Budapesten lakik. Méltóztassanak elgondolni, hogy nincs még egy ország, amelynek fővárosában összetömörülne az ország lakosságának egyhetedrésze. Ez óriási nagy arány. Nem találunk az egész világon még egy várost, vagy még egy államot, amelyben ez volna a helyzet. Hiszen még London, melynek lakossága négy millióra rug, sem foglalja magában Anglia lakosságának egylietedét, hanem csak nagyon kis százalékát. Épen azért, mert a fővárosban magában annyi erő van összpontosulva, van olyan nagy jelentősége annak, hogy ki birtokolja a székesfővárost magát. Ezért jelent Budapest székesfőváros uralma többet, mint Berlin, Bécs vagy London uralma. Bármely téren nézünk is szét n fővárosban, minden dolog itt összpontosul. Hiszen pár évtizeddel ezelőtt még az volt a helyzet, hogy pl. Nyugat-Magyarországból, illetőleg n Dunántúlról méff nem lehetett közvetlenül átmenni a Tiszántxilra, hanem előbb fel kelleti utazni Budapestre és ugyanígy, amikör az ember az Alföldről akart a Dunántúlra jutni. Annak, hogy igy Magyarország minden vasúti vonalát, telefonvonalát Budapest felé irányitották, az lett a következménye, hogy Budapest kulturailag is egs-edüli centruma lett az orszásrnak. Ha számba venném és statisztikát tudnék mondani arról, hoerv a nemzeti vagyonnak mekkora része van Budapesten, mésar nagyobb arányszámhoz jutnék. A nemzeti vagyonnak nem egyhetede, hanem mintegy fele van Budapesten. T. Nemzetgyűlés! Ha a sajtót nézzük, azt lát ink. hoP*v a sajtónak óriási tömésre van kom eentrálva Budapestre. Németországban a sajtó el van osztva városról-városra, és ea-yik város Sem monopolizálhatja a többieket. Nálunk azonban Budapest maga olyan óriási erővel esik rá az egész ország közönségére, hogy az, ami Budapestet uralía, okvetlenül hatással van az egész országra. Ha a kultúrát, a szinházakat és a kórhazakat, vagy az élet bármelyik részét nézzük, akkor mindenütt arra lyukadunk ki, hogy Budapestnek a jelentősége sokkal nagyobb, mintsem azt sokan gondolják, mint amilyen jelentősége van más országban egy fővárosnak. A szociáldemokrata urak nagyon jól tudják, hogy erejüknek a centruma is itt van Budapesten, épen azért, mert az ipari vállalatoknak nagy tömege van itt összezsúfolva. A szociáldemokrata urak statisztikája szerint — az Utolsót nem tudtam megszerezni, hanem csak az egyik legutóbbi statisztikát — 152.000 szervezett munkás, szakszervezeti tag van, s ebből 104.000 Budapesten és Budapestnek szorosan vett környékén él, a többi pedig vidéken. Ez tehát azt jelenti, hogy a munkásoknak körülbelül 70 százaléka Budapesten van beszervezve és csak 30 százaléka vidéken. A szociáldemokraták számára tehát nagy erőt jelent Budapest maga s azért ezt a törvényt ugy kell megcsinálni... (Reisinger Ferenc: Csak hagyják a földmunkásokat is szervezkedni, mindjárt ki fog tűnni, hogy a képviselő ur téved!) Azokat már próbálták szervezni. (Reisinger Ferenc: Próbálnák, csak önök nem engedik !) Mi a szociáldemokráciát, ahogy ma van, szellemi pestisnek tartjuk, amelyet nem szabad a faluba bevezetni. (Reisinger Ferenc: Ezt én ostoba kijelentésnek tartom ! — Felkiáltások jobb felől : Rendre ! — Gr. Hoyos Miksa: Ne gorombáskodjék! — Reisinger Ferenc: Az nem gorombáskodás, hogy: „szellemi pestis'?") Elnök: Kérem Reisinger Ferenc képviselő urat, ne méltóztassék folyton közbeszólni! (Reisinger Ferenc: Ez a kaszinó stílusa'? Ez a gróf Ur Ízlésének megfelel?) Reisinger Ferenc képviselő urat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni! (Gróf Hoyos Miklós közbeszól!) Gróf Hoyos Miksa képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni! (Héjj Imre: Joga van kritikát gyakorolni! — Reisinger Ferenc: Gorombáskodásról van szó. Ö volt az első, aki gorombáskodott.) Reisinger képviselő urat rendreutasítom. Ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj. — Reisinger Ferenc ismét közbeszól.) Reisinger Ferenc képviselő urat másodszor rendreutasítom. (Reisinger Ferenc: Arról van szó, hogy ki kezdte!) A képviselő ur ugy látszik, egyáltalában nem akarja meghallani, hogy az elnöki székből már több ízben figyelmeztették, hogy méltóztassék csendben maradni. Frühwirth Mátyás: Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Anyagomból csak egy pár fontosabb dolgot ragadok ki, amit okvetlenül el akarok mondani, mivel látom, hogy nem lesz annyi idő. hogy mindennel végezhessek. (Halljuk! Halljuk!) Itt állandóan halljuk a panaszokat és a baloldali sajtó és a szociáldemokraták részéről is hallottuk, hogv a fővárosban a kulturális politika csapnivalóan rossz volt, mert a tanitók elbocsátásánál — amiről Pikier t. képviselőtársam beszélt — rengeteg igazságtalanság történt. Budapestnek a múlt esztendőben 5000 tanügyi alkalmazottja volt! Ebből az 5000 alkalmazottból kommunista vádak miatt • összesen elbocsátottak 199 tanerőt, (Pikler Emil: A múlt évben! De előbb mennyit bocsátottak el?) Ennyit bocsátottak el azóta, hogy a kommün megbukott! Ebből a 199 tanerőből középiskolai tanár volt 19, polgári iskolai tanár volt 59, elemi iskolai tanító és tanítónő 118 és óvónő 3. Méltóztattak hallani azt a lármát, amelyet a Népszava folyton emiatt csinált. Itt a Házban
