Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-318

162 'A nemzetgyűlés 318. ülése 1924. évi október hó 14-én, kedden. jenzés a jobboldalon.) Hogy Degré Miklós a magyar jogászéletben és a magyar jogiéletben kicsoda, azt, azt hiszem, külön kiemelnem nem szükséges. Tartozom az igazságnak és tartozom s

ennek az érdemes bírónak azzal, hogy meghajtom előtte az elismerés zászlaját. Rá kell mutatnom arra, hogy az a támadás, amelyben őt Nagy Ernő képviselő ur részesítette, az ő részéről nem lett volna megtehető, mert ez az ő részéről — hogy ugy fejezzem ki magam — egyéni akciónak látszik. Történt ez a támadás akkor, mikor az a tanács, amelyet Degré Miklós, a tábla másodelnöke vezet, egy ügyben, amely Nagy Ernő képviselő ur ügye, az ő sérelmére kedvezőtlenül itélt. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Ilyen indokból bírót megtámadni nem szabad és nem lehet. (Szomjas Gusztáv; Ilyen emberek beszélnek birói függetlenségről!) Olyan ember ő a maga helyén, amilyen férfiakat én a magyar birói karban kivánok: tárgyilagos, igazságos és biztosithatom jobbról és balról az igen t. Nemzetgyűlés minden részét, hogy ugy, amint őt a birói eskü kötelezi, melléktekintet nélkül fogja mindig keresni az igazságot. (Peidl Gyula: Látjuk!) Ha most mondtam is el mindezeket, ez volt a meggyőződésem akkor is. Alkalmam rftost volt rá, hogy ezeket elmondjam, ezt az alkalmat tehát felhasználtam. Ezt a nyilatkozatot erre a kérdésre vonatkozólag kötelességemnek tartottam megtenni. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök : A népjóléti minister ur kíván nyilatkozni! Vass József munkaügyi és népjóléti minister : T. Nemzetgyűlés ! Van^ szerencsém a m. kir. pénzügyminister ur egy jelentését az ő felkérésére beterjeszteni: „Jelentés a nemzetgyűlésnek az Országos Pénzügyi Tanács 1923. naptári évben kifejtett működéséről". Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a jelentést kinyomatni, szétosztani és annak idején tárgyalás és jelentéstétel végett napirendre tűzetni méltóztassék. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és kiadatik a pénzügyi bizottságnak. Napirend szerint következik a házszabályokat előkészítő 33 tagú bizottság tagjainak megválasztása. A névsort olvasni fogja Forgács Miklós jegyző ur, a távollevőket jegyzi Héjj Imre jegyző ur. Nagy Vince képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. Nagy Vince: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés egyik múlt heti ülésének végén az elnök ur napirendre kivánta tűzetni a házszabályrevíziót és a nemzetgyűlés napirendre is tűzte őrffy képviselő urnák a házszabályok revíziójára vonatkozó javaslatát. Amidőn ez után az ülés után ugy a csütörtöki, mint a pénteki, • ülésén házszabályvita^ fejlődött ki, az igen t. elnök ur azzal védelmezte a napirendre tűzött indítvány házszabályszerüségét, hogy ha igaz is, hogy a házszabályok 322. §-a imperative előírja, hogy a házszabályokat csak az ülésszak végén és törvényjavaslatok tárgyalásának befejeztével lehet módosítani, de házszabálysértés, a 322. § megsértése csak akkor következett volna be, ha a Ház az ő indítványát elfogadta volna, és tényleg belement volna in merito a házszabályok tárgyalásába. Akceptálom, hogy a házszabályok 322. §-ának megsértését a nemzetgyűlés ebben az esetben követte volna el. Ez nem vitás, de a mélyen tisztelt elnök ur maga már házszabályellenes indítványt tett, amidőn alkalmat adott arra, sőt indítványt tett arra, hogy a nemzetgyűlés házszabálysértést kövessen el. (Hegymegi-Kiss Pál: Ez így van! Tessék megcáfolni!) Ez az alapja a mi házszabályvitánknak, mert az igen tisztelt elnök ur házszabályellenes indítványát, amelynek házszabályellenes voltára ugy látszik, az utolsó pillanatban a többség igen t. tagjai mégis ráeszméltek, megváltoztatták oly módon, hogy őrffy képviselőtársunk tett egy másik indítványt, amelyben nem magának a házszabáiymódositásnak tárgyalását indítványozta a napirendre kitűzni, hanem egy ezt megelőző aktust, a házszabályok módosítását előkészítő-bizottság választását. Őrffy képviselő ur indítványa és az ő indítványának napirendre tűzése, annak megszavazása és a házszabályokat előkészítő bizottság itt való megválasztása nem odázhatja el azt, hogy a házszabályvitával kapcsolatosan, amelyre ismétlem, az elnök ur házszab ályellenes napirendi indítványa adott alkalmat, a házszabályokról szólva, egyúttal szóljunk annak a kérdéséről, vájjon lehet-e házszabályszerüen is, a politikai helyzetnél fogva is a házszabályokat a nemzetgyűlésnek nem in merito, hanem ilyen előkészítő módon is napirendre hozni, hogy megbízást adjunk egy bizottságnak a házszabályok előkészítésére. (Kállay Tamás: Rendre! Rendre !) Elnök: A képviselő urnák a házszabályok értelmében most csak abban a keretben van joga szólni, amelyet a 215. § c) pontja ir elő, amelyet ma nem először, és ugy látom, nem utoljára leszek kénytelen most felolvasni. (Olvassa:) ,,C) a Ház szabályaira azoknak helyes alkalmazása érdekében hivatkozni akarnak, mely alkalommal azonban magához; a vita tárgyához nem szólhatnak." A múlt ülésen is figyelmeztettem volt erre mindazokat a képviselő urakat, akik e tárgyban felszólaltak. A képviselő uraknak a házszabályok címén csak valamely házszabálysértésre való utalással (Ugy van! Ugy van! a középen.) annak megmutatására, hogy milyen házszabálysértés törtónt, van joguk felszólalni. Magára az ügy érdemére, tehát a jelen esetben ugy a 33-as bizottságot illetően, mint a házszabályreviziót illetően, ki nem térhetnek. (Ugy van! a jobboldalon.) A házszabályok értelmében tehát a képviselő urat először figyelmeztetem, hogy méltóztassék a tárgynál maradni. (Helyeslés a középen.) Nagy Vince: T. Nemzetgyűlés! Kizárólag a házszabályokhoz akarok szólni, és eddig kétperces felszólalásom alatt azt mutattam ki, hogy az igen tisztelt elnök ur nem alkalmazta helyesen a házszabályokat. Most folytatom felszólalásomat. A mai házszabályok, mint ez köztudomású" tény, ugy jöttek létre, hogy az első nemzetgyűlés 1921 szeptember havában magáévá tette a régi koalíció házszabályait, amelyeket 1908-ban adtak ki. Az első nemzetgyűlés ezeket a házszabályokat azzal a határozattal tette magáévá, hogy ezeknek az átvett házszabályok, nak 252. §-ába foglalt, de azóta már idejét múlt pontjai kihagyatnak, a többi házszabályrendelkezések pedig átvétetnek. Meg kell nézni ezt a 252

% $-t. r A 252. §-ra helyesen alludált az 1921. évi házhatározat, amidőn ennek bizonyos idejét múlt pontjait nem vette át. Ezeket a pontokat ki kellett hagyni, mert a 252. § az előző két szakasznak a sürgősségre vonatkozó intézkedéseit felfüggeszti az Ausztriával közös ügyek és az ujoncjavaslatok tárgyalására. Minden egyéb házszabályrendelkezés tehát,