Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-314

A nemzetgyűlés 314. ülése 19.24. évi old ober hó 7-én, kedden. (Meskó Zoltán: Tessék titkos választást hozni. — Zaj. Elnök csenget. — Meskó Zoltán: Előbb a titkos választói jogot! — Klárik Ferenc közbeszól.) Elnök: Klárik képviselő urat egyszer már rendreutasitottam. Méltóztassék csendben maradni és ne tessék külön szónoklatot tartani. A szó Buday képviselő urat illeti. Buday Dezső : T. Nemzetgyűlés ! Helyeslem a beterjesztett törvényjavaslatnak azt az intézkedését, amely a szociáldemokrata képviselők tetszésével nem találkozott, hogy t. i. intézményeknek, magánegyesületeknek és egyebeknek mandátumot nem adott. Mert hol volna itt akkor a megállás 1 Akkor különböző testületek, alakulatok és testülések címén reklamálnának maguknak képviseletet. Helyeslem tehát a törvényjavaslatnak azt az intézkedését, amely minden ilyen intézményt kizár a képviseletből. Hiszen méltóztassék tudomásul venni, hogy a közigazgatási bizottságban a vita folyamán a szociáldemokrata párt részéről képviseltetett egy ilyen álláspont. Ebben az esetben megállás nincs, mert alakulatok, testületek ezen a címen reklamálnának maguknak törvényhatósági jogot. Főbb vonalaiban én a székesfőváros törvényhatósági bizottságának összetételét elfogadom. Abban a meggyőződésben élek, hogy a részletes tárgyalás során nekem is módomban lesz, amenynyiben a szükség azt megkívánja, módosításokat és indítványokat előterjeszteni. Abban a meggyőződésben vagyok, hogy a mai adott helyzetben épen a székesfőváros vagyoni érdekei szempontjából sürgős ez az ügy, erre a törvényjavaslatra szükség van s ezért én ezt a törvényjavaslatot az általános tárgyalás alapjuál elfogadom. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a balközépen. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra következik ? Petrovits György jegyző : Rákóczi Ferenc ! Elnök: A képviselő ur nincs jelen. Ki a következő szónok ? Petrovits György jegyző : Lakó Imre ! Elnök: A képviselő ur nincs jelen. Ki a következő szónok "? Petrovits György jegyző : Nines több feljegyezve ? Elnök: Kivan még valaki szólani? (Saly Endre szólásra jelentkezik.) Elnök: Saly képviselő urat illeti a szó ! Saly Endre : T, Nemzetgyűlés ! Amikor a fővárosi törvényjavaslatot tárgyaljuk, szükséges, hogy ezzel a kérdéssel tárgyilagosan s behatóan foglalkozzunk és rámutassunk mindazokra a hibákra, amelyek véleményem szerint ebben a javaslatban foglaltatnak. Ugy képzelem el a főváros közigazgatását, hogy annak teljes autonómia biztosittassék. Minden befolyástól mentes törvényhatóság áliittassék az élre s azt csak Budapest székesfőváros polgárai választhassák meg, még pedig minden befolyástól mentesen. E tekintetben a főváros közigazgatásánál nem szabad befolyást gyakorolni sem a politikának, sem a vallási kérdésnek, hanem tisztán és kizárólag a főváros lakosságának érdekeit kell ott képviselni. Azt hiszem, ha ezen az állásponton vagyunk, helytelennek kell ítélnünk azt a javaslatot, amelyet a kormány most beterjesztett s amelyben benne foglaltatik többek között a kinevezési rendszer. Igaz, hogy ez a javaslat az örökösödési rendszert, a virilizmust eltörölte, azonban ehelyett hivatalokat jelöl meg, melyeknek vezetői jogosítottak arra, hogy szavazatukkal a törvényhatóságban befolyást gyakoroljanak. Azt hiszem, hogy amikor a fővárosi törvényhatóság választását tárgyaljuk, mikor errenézve törvényjavaslat áll előttünk, szükséges, hogy a törvényjavaslat olyan legyen, amely alkalmas arra, hogy a város NAPLÓ XXVI. közigazgatását minden befolyástól mentesen lehessen adminisztrálni. Ennek pedig az az alapfeltétele, hogy már a választási eljárás, a választási szabadság is olyan legyen, amely ezt lehetővé teszi és biztosítja. Nem osztom előttem felszólalt képviselőtársamnak azt a véleményét, hogy azok a választópolgárok, akik fel vannak véve Budapest székesfőváros szavazási listájára, sokan volnának. Az én véleményem az, hogy annál helyesebben és jobban lehet közigazgatni egy várost, minél több egyénnek van beleszólása a törvényhatósági bizottsági tagok megválasztásába. Minden befolyástól mentesen kell tehát összeállítani a választói listát s ebbe nem szabad sem faji, sem felekezeti vagy egyéb szempontokat belevetni s nem szabad olyan választói listát összeállítani, mint például a mostani, amelyet a keresztény és nemzeti uralom állított össze rosszhiszemüleg. Állítom ezt előttem szólott képviselőtársammal szemben is, mégpedig azért, mert vannak a kezünkben olyan levelezőlapok, amelyeken értesítettek egy tanárt, tanítót vagy ügyvédet arról, hogy a választói névjegyzékből kihagyták őket, mert nem tud irni és olvasni. Ha ez nem rosszhiszeműség, akkor nem tudom, mit lehet annak nevezni. Azt hiszem, hogy amikor ezt a törvényjavaslatot így tárgyaljuk, akkor szükségünk van arra is, hogy rámutassunk egyes dolgokra, melyeket ennél a törvényjavaslatnál hibásnak tartunk. Ez a törvényjavaslat, hogy ugy mondjam, elsősorban egyesíteni akarja a kétkamarás rendszert ebben az egy törvényhatóságban, mert egyrészt megválasztott törvényhatósági bizottsági tagokat ismer el, másrészt pedig hivatalokat jelöl meg, amelyek jogosítottak arra, hogy a törvényhatóságba a hivatalok vezetőit delegálhassa, számítva arra, hogy az oda delegált főtisztviselők befolyásukkal jobbra vagy balra el tudják dönteni azokat a kérdéseket, amelyeket a városházán egyik vagy másik csoport érdekében el kell dönteni. Azt hiszem, hogyha ez a törvényjavaslat keresztülmegy ugy, ahogy le van fektetve, itt valóságos klikk-uralom fejlődik ki. Azt hiszem, hogy csak az arra illetékes állampolgároknak van joguk beleszólni a főváros közigazgatásába, azoknál, akiket az állampolgárok a törvényhatóságba beküldenek; csak nekik van szavazati joguk, másnak nem. Nem akarom taxatíve felsorolni mindazokat a hivatalokat, melyeknek a javaslat szerint képviselőküldési joguk van, csak arra akarok rámutatni, hogy pl, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarának szerint kéttagú képviselete lenne a törvényhatósági bizottságban. Kérdem, micsoda különös érdeke lehet a DunaTiszaközi Mezőgazdasági Kamarának abban, hogy két delegátusa legyen a törvényhatósági bizottságban. Nem látom be, hogy erre szükség volna, miértis ehhez a magam részéről nem járulhatok hozzá. A javaslat a budapesti közjegyzői kamarának is biztosit egy mandátumot. A budapesti közjegyzői kamarának nincs olyan sok tagja, hogy már ezek nagy számánál fogva is külön taggal kellene a törvényhatóságban képviseltetni. De eltekintve magától az elvtől is, nem vagyok hajlandó szavazati jogot biztosítani azoknak, akiket nem az állampolgárok választanak meg és küldenek be a törvényhatósági bizottságba ; hajlandó vagyok azonban elmenni odáig, hogy a fővárosi ügyosztályok élén álló egyének részére és a kerületi elöljárók részére hely biztosittassék a törvényhatósági bizottságban, de szavazati jog nélkül. Ezeknek az uraknak esak tanácskozási joguk lenne, egyrészt azért, hogy az ügy érdekében a szükséges szakszerű felvilágosítást megadhassák, másrészt azért, hogy lássák benn a köz-