Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-316
 nemzetgyűlés 316. ülése 19Ê4. évi október hó 9-én, csütörtökön. 131 nemzetgyűlésen, akkor jogosult künn is. (ügy van! a szélsobaloldalon.) A nemzetgyűlés ne mutasson példát, arra,..hogy ilyen puccsokkal akarja a kormányzást elintézni és ilyen kivételes rendelkezésekkel akarja a kormányt felruházni. Én arra kérem a t. Nemeztgyülést, hogy sem az elnök ur,, napirendi inditványának azt a részét, amely Örff y Imre inditványát napirendre tűzetni kivánja, sem pedig Őrffy Imre képviselő urnák azt az inditványát, hogy a házszabályrevizió kérdésében egy 33-as bizottság küldessék ki, ne fogadja el, hanem maradjon egyedül a fővárosi törvényjavaslat tárgyalása a napirenden. Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Kuna P. András! (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Isten éltessel — Felkiáltások jobbfelől: Ez a szólásszabadság?) Elnök: Csendet kérek! Kuna P. András: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Az elmúlt napok eseményei igazolják azt, hogy a régi házszabályokkal itt a parlamentben a nemzet javára dolgozni nem lehet, {ügy van! ügy van! Taps a jobboldalon.) Odakinn a nép mindig azt mondja nekünk, miért nem szigorítják a házszabályokat! (Nagy zaj és ellenmondások a bal- és szélsőbaloldalon.) Ebben a tekintetben tehát elfogadom Őrffy képviselő ur inditványát. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. — Zaj a bal- és szélsobaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Szólásra következik! Petrovics György jegyző: Rupert Rezső! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, ez a napirendi inditvány, amelyet az elnök ur előterjesztett, mindnyájunkat nemcsak meglep, hanem megdöbbent. Mert ha hallottunk is a hatalom! szolgái és a kis, apró politikai üzletemberek részéről efféle terveket hánytorgatni, hogy házszabályrevizióra készülnek, mi ezt komolyan nem vettük, mert nem hittük el, hogy a kormány nemi lenne tudatában annak, hogy ezzel a gyerekes csinnyel csak ront a dolgokon, nem pedig használ. (Ülain Ferenc: Nem gyerekes az, kérem, jól ki van az számitva,!) Legalább is elvárhattunk volna az elnöki oldalról annyi loyalitást, hogy amikor egy ilyen nagy horderejű, nagy fontosságú kérdés napirendre tűzéséről van szó, akkor ha más esetekben a kormány szorult helyzetében össze tudott bennünket hivni pártközi értekezletre, ezúttal is legalább egy pártközi értekezletre hivjon öesze bennünket (ügy van! ügy van! ú bal- és szélsobaloldalon.) és előkészitsen erre a megdöbbentő eseményre. (Hegymegi-Kiss Pál: Közönséges puccs !) Úgyis eléggé veszedelemben van a mi alkotmányunk (Kiss Menyhért: Nincs is alkotmány ! — Nagy Vince: Utolsó tőrdöfés az alkotmánynak!), úgyis példátlan egy nemzet életében, hogy a törvényhozás nem törvényes, hanem rendeleti alapokon nyugszik; úgyis példátlan a történelemben — a mai körülmények között különösen —, hogy egy magát civilizált államnak nevező ország ilyen alkotmányos szervezettel, tisztán a reakciós inintézkedésekkel, elnyomva éli a maga életét. (Szomjas Gusztáv: Ne gyalázza ezt az országot! Magyar ember az ilyent) A kormány a törvényekkel szemben is rendelkezik a szükségrendelet jogával, amelyet magához ragadott és amelyet kezéből kiereszteni nem akar. Rendeletileg, megtehet majdnem mindent, a szanálási törvények szerint, ha akarja, megteheti azt is, hogy hazaküldhet bennünket, Nem tudom megérteni, nem tudom belátni, hogy a kormánynak mi a célja, mi az érdeke és hogy mi a céljuk a hatalom szolgáinak is, azoknak az alkalmi jogászoknak, akik ilyen szégyenletes indítványokkal jönnek elo. (ügy van! ügy van!-a bal-.és szélsobaloldalon. — Hegymegi-Kiss Pál: Benne van-e abban a házszabály ja vaslatban, hogy nemzetgyűlési képviselőnek nem szabad vagyont szerezni!) Látjuk, hogy a nemzet élet-halál kérdései forognak szőnyegen és akkor azért, mert egyes egyéneknek, egyes üzlet-, krejzleros-politikusoknak (Perlaki György: Micsoda kiiejezések ezek! — Zaj.) valahogy kényelmetlenek a házszabályok (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldar Ion.), akkor tiszta egyéni érdekből megfeledkeznek a nemzet nagy érdekeiről és megfeledkeznek arról a.nagy történelmi érdekről, amely az, hogy egy nemzet alkotmánya állandó, szilárd legyen és ne legyen holmi Örffy Imrék és mások gusztusától függővé téve. (Nagy zaj és felkiáltások .jobbfelől: Micsoda holmi? —; Perlaki György: Ép olyan képviselő, mint maga! — Egy hang jobbfelől: Nem olyan, különb!) Elnök: Csendet kérek! A képviselő urat sértő kifejezéseért kénytelen vagyok rendreutasítani Rupert Rezső: Mély sajnálattal és mély fájdalommal látjuk azt, hogy még komoly helyről is, arról a helyről, amelyben bizni szeretnénk, pártolásra talál az ilyen inditvány napirendre tűzése. Mint mai beszédemben kifejtettem, az ország igen súlyos bajok közt vergődik, itt áll vagyonilag, gazdaságilag kifosztva, kiszolgáltatva, az uzsorások kénye-kedvére bizva. Vannak itt más súlyos kérdések, nagy égő sebek és akkor a kormány azt hiszi, hogy ő abszolutizmusának továbbterjesztésével, még a parlamenti szólásszabadság letörésével is, segiteni tud a bajokon. Az, ami a nemzetgyűlésen történik, igen nagy bajoknak csak elmaradhatatlan szimptomája. Ha azt véli a kormány, hogy ezeknek a szimptomáknak elnyomásával, amelyek, itt kitörésekben jelentkeznek s amelyek sokszor a kétségbeesés sikoltásai, a bajokat szanálni, meggyógyitani tudja s meg tudja oldani a nagy kérdéseket, akkor a t. kormány téved, mert ezzel csak egyre több gyujtóanyagot dob a közvéleménybe s nem szolgálja a lelkek leszerelésének ügyét, (ügy van! ügy van! a szél)-, sőbaloldalon.) Vagy ha szolgálja is pillanatnyi érdekek ügyét, a nemzet nagy érdekének ügyét nem szolgálja. Lehet, hogy a maga hatalmát megmenti vagy két hétre, esetleg két hónapra, vagy annyira sem, de az ország ügyét elveszti talán örökre, (ügy van! ügy van! a szélsobaloldalon.) Csak mély szomorúsággal látjuk, hogy azt az oldalt is felhasználják támogatásra, hogy kifelé rámutathassanak erre, anna.k az oldalnak is kérik és igénybe veszik segitségét, ahonnan ezt nem vártuk volna. A falunak egyik képviselőjét, Kuna P. András kisgazda képviselőt küldik előre a csatasorba. (Kuna P. András: A falu követeli ! Torkig vannak már ezekkel a dolgokkal ! — Zaj és ellentmondások a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Rupert Rezső: Ezt annál nagyobb fájdalommal látom, mert mi kezdettől fogva, amikor az uj rendszer következett és a kisgazdatársadalom erőteljesebben jelent meg a politikában, azt vártuk tőlük, hogy a magyar parlament gerincét megerősitik szemben azzal a múlttal,