Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-315
A nemzetgyűlés 315. ülése 1924. évi október hó 8-án, szerdán. 105 a bírói székben semmiféle irány követője nem lehet és amennyiben ezt a kijelentést tette, vele szemben a kellő lépéseket meg fogom tenni. (Helyeslés.) Említést tett az igen t. képviselő ur a budapesti törvényszéknél folyó eljárásokra nézve, igy az Operett-Szinházra vonatkozó ügyre és Chriasti vádlottra vonatkozólag. (Zaj. — Elnök csenget.) Kijelenthetem és kijelentem itt ezennel, hogy a kellő lépéseket ennek a dolognak tisztába hozatala végett megteszem. A törvény alapján jártam el ebben az ügyben és mindig a törvény alapján fogok eljárni továbbra is. (Általános helyeslés.) A törvény alapján fogok ezen a helyen mindvégig állani és ha annak alapján nem állhatok, ezt a helyet abban a pillanatban el fogom hagyni. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Élénk helyeslés és éljenzés Jobb felől és a közéven.) Elnök: A belügyminister ur kivan nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Röviden kivánok foglalkozni Hegedűs igen t. képviselőtársam interpellációjának azzal a részével, mely személyemet illeti és megragadom az alkalmat, hogy nemcsak az ő interpellációjában velem szemben foglalt támadásokkal foglalkozzam, hanem általában kitérjek mindazokra a kifogásokra, amelyek a sajtóban és közvéleményben ebben az ügyben velem szemben kinyilatkoztattak. Azt mondja Hegedűs t. képviselőtársam, hogy abban a bizonyos sokat emlegetett nyilatkozatban, amelyben leirtam a közvélemény előtt a ministerelnök úrral történt tárgyalásaim anyagát — amint magát kifejezi : a létező törvénnyel szemben léptem fel, mert a birói függetlenséget támadtam meg. Először leszögezni kívánom azt a tényt, hogy teljesen hamis és téves elsősorban bizonyos sajtóorgánumoknak az a beállítása... (Zsilinszky Endre közbeszól. — Pakots József: Illetékes helyről épen most mondják, hogy a birák majdnem mind ébredő magyarok! — Zaj. — Pikier Emil közbeszól.) Elnök: Kérem, a képviselő ur köteles csendben^ meghallgatni minden szónokot! (Drozdy Győző: Be hogy menjen akkor a biróság eléí) Drozdy képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Pakots József: Oda elmehetsz, de hogy jössz vissza onnan?) Pakots képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni! Rakovszky Iván belügyminister: ...hogy én a szolnoki Ítélettel kapcsolatban a birósággal szemben tárna dólag léptem volna fel. Nézzük a dolog historicumát. Én a szolnoki Ítélettel kapcsolatban felkerestem a ministerelnök urat avégből, hogy beadjam lemondásomat. Akkor, amidőn egy minister arra szánja el magát, hogy helyét elhagyja, minimális joga az, hogy a maga elhatározásának indokait nyilvánosságra hozza és oknélküli támadásnak sem bírósággal, sem mással szemben nevezni azt nem lehet, ha egy lemondását benyújtó minister a közvéleménnyel közli azokat az aggályokat, amelyek ezen elhatározásra késztették. Nem tudom megérteni, mikép kerülhetett a közvéleménybe az a felfogás, hogy én a birói függetlenséget kívántam volna megtámadni ezzel a nyilatkozattal. Maga az interpelláló képviselő ur precizirozta, hogy miben áll a biróság függetlensége. Áll először az 1869 :ÍV. tcikk bizonyos kautélaszerü rendelkezéseiben, amelyek a birák áthelyezhetetlenségét és a közigazgatási hatalommal szemben való bizonyos függetlenségét NAPLÓ xxvi. foglalják magukban. Áll az 1790-iki teikken alapuló abbau a törvényes kautélában, hogy a bíró minden eléje kerülő ügyben csakis a törvény alapján ítélhet, semmi felettes hatóságtól utasitást el nem fogadhat. Áll végül abban, hogy senki közigazgatási utón a biróság Ítéletét meg nem változtathatja. Most én kérdezem a képviselő urat, hogy a birói függetlenség ezen három alkateleme közül vájjon melyik az, amelyiket én nyilatkozatommal megtámadtam! Én sem a biróság szervezeti szabályában biztosított függetlenség megsértését nem követeltem, se azt nem kívántam, hogy bármely felettes hatóság, vagy a kormánynak bármely intézkedése ezt a birói Ítéletet megváltoztassa. A birói függetlenség nem jelenti azt, hogy a birói szentség egy noli me tangére, amelynek nevét szájunkra se vehetjük, amelynek működését bizonyos korlátok között nem kritizálhatjuk. Én igenis elismerem azt, hogy a birói függetlenségnek imént vázolt keretén túl is van egy erkölcsi kötelesség, amellyel mindenki, aki az ország rendjét félti, a bíróságnak tartozik, s ez az, hogy a biróság Ítéletének anyagi részét ne kritizálja. Ez azt jelenti, hogy ami a biróság ítéletében valóban rendelkező, anyagi dolog, azt senki felül ne bírálja, senki ne kritizálja, mert a felülbírálás egyedül a felettes bírói fórumok joga. (Rupert Rezső: Ez a törvénnyel ellenkezik! Hát a fellebbezési okok, a semmiségi panaszok?) Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne legyen valakinek joga bírálni az itélet megszületésének bizonyos körülményeit, a tárgyalás vezetését, tehát az ítélettel és szövegének írásbeli indokolásával esetleg össze nem függő olyan körülményeket... (Rupert Rezső közbeszól.) Elnök: Rupert képviselő urat már legalább tízszer kértem, hogy ne zavarja a szónokot. A képviselő ur, talán nem veszi észre, hogy az egész Ház tanuja annak, hogy a képviselő ur az elnöki figyelmeztetést igazán semmibe sem veszi. Rakovszky Iván belügyminister:... Olyan intézkedéseket, olyan tüneteket, amelyek nemcsak az ország érdekének szempontjából lehetnek aggályosak, hanem igenis, súlyosan veszélyeztetik a biróság tekintélyét is. Elismerem, hogy talán abban a nyilatkozatban egy kifejezést tévesen használtam, amikor a biróság indokolásával szemben emeltem bizonyos kifogásokat, említettem bizonyos kifogásokat, de nem azt a bizonyos írásbeli indokolást értettem ezalatt, amely akkor még meg sem született s amely még ma sincs készen, amelyet tehát nem is ismerhetek, hanem tisztán az itélet kihirdetése alkalmával felmerült bizonyos aggályos jelenségekről^ beszéltem, amelyek a forma és a modor kérdésére vonatkoznak és nem függenek össze sem az itélet, sem pedig az indokolás anyagi rendelkezéseivel. T. Nemzetgyűlés ! A bekövetkezett. események teljesen igazolták is, hogy én nyilatkozatommal nem akartam egyebet elérni, mert hiszen azon a bizonyos mmistertanáeson, ahol a teendő intézkedések tárgyalás alá kerültek, mihamar kiviláglott, hogy mindazok a kérdések, amelyekben én bizonyos biztosítékokat szeretnék a jövőre nézve, valóban az igazságügyimnister ur felügyeleti jogkörébe tartoznak. (Igaz! Ugy van ! jobb felől.) Már most .akkor, amidőn a törvény a birói függetlenséget körülhatárolta és abból bizonyos körülmények megítélését kivonva, felügyeleti jogkörbe utalta, ezzel maga a törvény határozottan megállapította azt a hali