Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-303

50 A nemzetgyűlés 303. ülése 1924, minister urat a következőkre. (Halljuk! Hall­juk! balfelől.) Én emiitettem Hajós és Baja­szentistván község-eket, ahova még a bizottság sem szállt s ahol még birót sem láttak, hanem várják hétről-hétre, hónapról-hónapra, évről­évre a kjküldött birót. De vannak még szebb esetek is ennél. El­mondok egyet. Baja városában Szeremle köz­ség földre form-ügyét tárgyalták; ki volt tűzve a tárgyalás május 11-ére, ez azonban csak formai tárgyalás volt, úgyhogy a tárgyalást elhalasztották. Több mint fél év múlva feb­ruár 18-ára hivták össze az igénylőket a követ­kező tárgyalásra, amelyen hatvanan jelentünk meg. Vártuk, hogy mikor jön a biró, de végül jött egy sürgöny, amely ugy szólt: A tár­gyalást elhalasztottam. Erre kénytelenek vol­tunk valamennyien, akik ott voltunk, elutazni. (Dénes István: Ez a magyar földreform!) Három hétre rá kitűzték az ujabb tárgya­lást, hatvanan megint megjelentünk és megint csak megjött a telefoni jelentés, hogy a biró a tárgyalást elhalasztotta. így azután mind a hatvanan, akik az utolsó pillanatig ott áll­tunk, újból széjjelmentünk. Akkor azután eljártam annál a férfiúnál, aki előtt kalapot emelek, Börcsök őméltóságánál, az O. F. B. másodelnökénél. Meg kell mondanom, hogy azonnal intéz­kedett és kiküldött egy uj birót, aki két hét alatt letárgyalta azt az ügyet, amelynek letár­gyalására négy évig hiába vártunk. (Barthos Andor: Mindjárt ott kellett volna kezdeni! — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Dénes István: Tiz biró nem teljesiti a kötelességét, mig a tizenegyedik teljesiti! — Barthos Andor: A képviselő ur ügyvéd; tudja, hogy a minister nem parancsol a biróságnak. — Dénes István: Akkor ne csodálkozzanak, ha a nép odakint zúgolódik! —- Zaj.) Ezeket a jelenségeket (Zsirkay János: Nem is szórványosak!) nem azért tettem itt szóvá, hogy mosolyt váltsak ki, vagy hogy azt vála­szolják, hogy: mindjárt evvel kellett volna kezdeni. A dolog azzal kezdődött, hogy nem jött a biró, csak azután kellett mást kezdeni. Az én beszédemben van logika, csak a közbe­szólásban nincs. Szívesen tartok előadást a közbeszólástanból a folyosón kezdő képviselők részére; örömmel állok rendelkezésre. (Derült­ség és zaj.) Nagyon örülök, hogy szerencsém van a földmivelésügyi minister urat itt üdvözölni és igy kérést intézek hozzá. A bíróságnál az a gyakorlat, hogy a birák ki szokták venni a nyári szünetet. Nagyon kérem a minister urat, hogy az ország fontos érdekében és a földhöz juttatandók érdekében is hasson oda. hogy a birák ne menjenek nyári szünetre, hanem csak őszi szünetre. Most nagyon fontos volna, hogy ne nyári tanácsok működjenek, hanem a tel­jes tanácsok hozzanak határozatot. Nagyon fontos, hogy most júniusban, júliusban, augusztusban és szeptemberben hozhassák meg az Ítéleteket. (Drozdy Győző: Elvárjuk az intéz­kedést! — Szabó István (nagyatádi) földmive­lésügyi minister: Nem tőlem függ! — Drozdy Győző: Igen, öntől is függ, mint földmivelés­ügyi ministertől! — Barthos Andor: A minis­ter nem parancsol a biróságnak! — Zaj.) Nag*yon kérem a minister urat, hasson oda, hogy ez lehetővé váljék; szentül meg vagyok győződve, hogy ezt ő maga is belátja és gon­doskodni fog róla, hogy ezeket a már kidolgo­zott javaslatokat a birák letárgyalják, hogy évi Junius hó 20-án, pénteken. az Ítélet meghozatalával ne veszítsenek az igénylők egy egész évet. A birák szabadságát ki lehet tolni egy-két hónappal, ez nem olyan nagy baj. Belátom, hogy a nyári melegben nehéz dolgozni, de inkább tessék külön tisz­teletdíjat is adni nekik, csak gondoskodjanak arról, hogy ezek a birák idejekorán meghoz­hassák ítéletüket, hogy a kisemberek, az igény­lők még ebben a gazdasági évben bejuthassa­nak abba a kis földeeskébe, amelyet a törvény nekik juttat. (Baross János: Kérjük a novella végrehajtási utasításának kiadását! — Kiss Menyhért: Miért nem adja ki a minister ur? — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Miért nem adom ki? Csak nem tar­tom a zsebemben! Nem magam csinálom, másnak is van beleszólása!) A végrehajtási utasitás késése nagyon sok esetben súlyos kihatással van a kisemberekre. Szentül meg­vagyok győződve róla, hogy amint meglesz, azonnal kiadja a minister ur és kérem is, hogy mentül hamarabb jelenjék meg a végrehajtási utasitás. (Zaj a szélsőhaloldalon. — Szabó Ist­ván (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Egy héten belül meglesz!) Kevesen vannak a régi párti képviselőtár­saim; mi, akik magunk között vagyunk, vissza­sírjuk azt a régi agrárdemokrata pártot, mely nem is volt olyan kicsi, mert hiszen nyolcvan­nyolcán voltunk. Az ember gondolkodik felette, hogy miért is kellett ezt a pártot felönteni, miért kellett oda. társakat bevenni ? Az em­ber csak akkor vesz társat magához, ha rosszul megy az üzlet, de a kisgazdapárt programra ja kedves volt az emberek előtt, jöttek hozzánk a tömegek. Miért kellett hát oda társakat be­venni? Azt értem, hogy ha a Kohn megbukik, vesz magához, hogy talpraálljon, de nem tudom, hogy miért kellett a kisgazdapártnak Bethlent és a volt munkapártot bevenni. (Zaj a jobboldalon. — Kuna P. András közbeszól.) Kedves András bácsi, az ön csizmája iránti tisztelet késztet arra, hogy ne feleljek önnek, mert vegye tudomásul — felhasználom az al­kalmat, hogy ezt megmondjam — az ilyen köz­beszólások járatják le a régi kisgazdapárt hi­vatásos képviselőit, (Nagy zaj a Ház minden oldalán. — Elnök cseniget.) Az önök szereplése sok esetben hozzájárul ahhoz, hogy az emberek önökre mutassanak és azt mondják: Lássák, nem érdemes kisgazdát beválasztani! (Zaj a jobboldalon.)^ Csak viccla­pokban szerepeltetik, meg a kabarékban. Nekem fáj az, amikor egy magyar kisgazdát kabaréba visznek s amikor a vicelapokban gúny tár­gyává teszik őket, (Zaj.) Bizony, hiába beszé­lek most kisgazdapártiról, mert most egységes pártnak hivják, de valamikor az volt a neve. (Lendvai István: A fejfára az van irva, hogy: kisgazdapárt, — Zaj.) Most már ugy vagyunk ezzel, hogy csak vidéki használatra kisgazda­párt, Budapesten, a budai déli pályaudvari res­tiben, mikor Ripkáékkal együtt csinálják a po­litikát, akkor szépen »egységespárt« a neve. (Derültség és zaj balfelől.) Mikor kimennek vi­dékre, azt hirdetik magukról, hogy: kereszténya keresztyén, kisgazda és földmives párt, (Derült­ség és zaj.) Ugy vagyunk ezzel a címmel, mint az egy­szeri ember, aki a vásárban sapkát lopott. Ha­zavitte és nem szólt senkinek semmit. Egy­szer csak reggel két órakor felébred szony. — Micsoda lárma ez ? Ki járkál itt ? — kérdezi. — Hallgass, én vagyok, — mondja az ura. — Mit csinálsz ? — A lopott sapkát vise­lem, hogy ne lássák. (Derültség balfelől.) Önök ,

Next

/
Thumbnails
Contents