Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-302

38 A nemzetgyűlés 302. ülése 1924. évi június hó 18-án, szerdán. teremben jelenlevők túlnyomó többségének érzelmeit tolmácsolom akkor, amikor a leghatározottabban tiltakozom egy elhalt férfiúnak, Sándor Jánosnak kigunyolása ellen, (Ugy van ! jobb felől. — Ellentmondások a balközépen.) akinek nemes egyénisége olyan, hogy nem is szükséges, hogy én őt ebben a teremben védelmembe vegyem, ahol ót igen sokan tisztelték és szerettek. (Lnndvai István : Részemről a tisztelet !) Azonkivül a leghatározottabban tiltakoznom kell a pécsi rektornak meggyanusitása ellen, akivel ebben az ügyben állandóan érintkezésben állottam és aki ebben az igen bonyolult és a politikai szenvedély által még bonyolultabbá tett ügyben mindig csak egyket keresett : az objektív igazságot. De meg inkább tiltakoznom kell az ellen, hogy tanárok esetleg szigorlatoknál megbosszulnák magukat, azért, mert egy fegyelmi ügyben az ifiuság igy vagy ugy vallott. Ha egy országban efféle lehetséges volna, akkor azt kellene mondani, hogy itt el van veszve minden. (Felkiáltások a balközépen : Akkor lehet is mondani! — Szak; es Andor: Velem is megtört .mt, hogy megboszulta magát, mert nem neveztem méltóságos urnák !) Azok a tanárok és az a rektor is ... (Zaj a balközépen) Nagyon komoly dolog ez, tisztelt képviselő ur, sokkal komolyabb, mint az ön interpellációja ! (Lendvai István : Majd felelni fogok, nem fogja megköszönni !) Ne fenyegetőzzék, mert a félelmet nem ismerem. (Lei dvai Istvá» : Mindennap párbajozik !) Ha nem sértegetnek, nem párbajozom. Most már rátérve a dolog érdemére, itt egy* fő ügy van, amelybe azután egyéb mellékügyek kapcsolódnak bele. A fő ügy az, hogy ott kétségtelenül hullákkal iszteletienül bántak és azért a rektor a saját hatáskörében Hufnagel Konrád ^zolgát egyszerűen elbocsátotta, a fegyelmi vizsgálat pedig megindult, s minthogy különösen Hoffman orvostanhallgatóval szemben ige i súlyos gyanuokok merülnek lel, a tanács a legrövidebb idő alatt fegyelmi Íteletet fog húzni, tehát sub judicae lis est. Én akkor, amikor az elsőfokú hatóság eliár, természetesen a dologba még nem avatkoztam bele (Helyeslés jobbfelől.) Megvárotn az elsőfokú ítéletet és én azt hiszem, hogy mindenki hely elenitené eljárásomat, ha én itt olyanféle ny latkozatot tennék, amelv az elsőfokú teg3*elmi birot befolyásolhatná, (Ugy van! jobbfelőij ami n m zárja ki azt, hogy nekem az egész ügyben megvan a magam véleménye az akták alapján, amelyeket átolvastam, s az azokban foglaltakat, ha az eljárás során az ügy elém kerül, érvényesíteni fogom abban a' esetben, ha az elsőfokú hatóság nem érvényesitette volna azokat. (Helyeslés jobbbfelöl.) így áll a dolog fegyelmi része. Ennek azonban lehetnek büntetőjogi vonatko zisai is, és épen azért felhívtam a pécsi rektort, hogy mihelyt a fegyelmi eljárás befejezést nyer, az iratokat tegye át a pécsi kir. ügyészséghez, hogy azután az ügyészség a maga hatáskörében mérlegelhesse azt, hogy nem forognak-e fenn itt bünte tendó cselekménynek ismérvei, amelyek már a kultuszminister hatáskörén túlesnek, de amely kémesnek mérlegelésére a kir. ügyészség számára okvetlenül alkalmat kell szolgáltatni. Ilyen körülmények között, azt hiszem, hogy a közoktatásügyi kormányzat részéről mind.n megtö.t nt, aminek az ügy erdekében történnie kellett és a dologról egy szóval sem mondhatok ebben a stádiumban többet, mint amennyit mondtam s ezt végleges válasznak is óhajtom tekinteni. Az ügy további fejleménye kapcsán mindig joguk van engem a további fejleményekre nézve megkérdezni. (Helyeslés jobfelől.— Lendvai István: Helyes!) Vannak ennek ezután egyéb mellékmomen iumai is Az egyik a verekedés. Ez nem az egyetem helyiségében folyt le, ez egy rendőri dolog, ami az en hatáskörömön kivül esik. Az állíttatott azonban, hogy egy bizonyos pécsi sportegylet tagjai nagyobb számban vettek volna részt azokban a verekedésekben, amelyek a,zut£ui ebből az ügyből eredőleg az utcán folytak. Én felhivtam az Országos Testnevelési Tanácsot, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék és \izsgáltassa meg azt, hogy ennek a sporteg3"esületnek, vagy tagjainak magatartása az ügyből kiforyólag milyen volt. Mihelyt ez a vizsgálat befejezést nyer, akkor leszek abban a helyzetben, hogy ezzel a dologgal érdemlegesen foglalkozzam. Szóvá tétetett a sajtóban, — ki akarom meríteni ezt a kérdést a maga teljességében és azért térek ki rá, hogy az ifjúság egyik vezetője, Vér Tibor, lentjárt Pécsett, a helyszínén, hogy ott a viszonyokat tanulmányozza. Én mint kultuszminister, a legnagyobb súlyt helyezem arra. hogy az egyetemi ifjúság közt és köztem bizalmi viszony, álljon fenn (Helyeslés jobbfelől} erre az ország erdekében is feltétlenül szükség van, (Helyeslés jobbfelől) és örvendek annak, ha az ifjusáe vezetői bármilyen ügyes-bajos dolgukban eljönnek hozzám és ami a lelküket nyomja, vagy ami kifogásolni valójuk van, azt nekem objektíven előadják. (Helyeslés jobbfelől.) Ugyancsak ilyen bizalommal fordultak hozzám a fiuk akkor is. amikor a pécsi eset előfordult. Én veiük az egész kérdést megbeszeltem, és akkor a megbeszélés során merült fel az a kérdés, hogy Vér Tibor, a^z ifjúság egyik vezetője, a helyszínére lemenjen. Én a magam részéről ezt helyeseltem, helyesettem ket okból ; először is azért, mert Vér Tibort ugy ismerem, hogy mindig mérsékelt, nyugodt fiatalember volt, a dolgokat mesterségesen sohasem komplikálta, természetesen egész lelkével szereti ezeket az ifjúsági mozgalmakat, amelyeknek élén áll. Bíztam tebat az ő nyugodságában. erre minden okom megvolt. De óhajtottam a nagyobb megnyugvás kedveért, hogy épen az ifjúság vezetői is lássák az ott történteket ő lent volt tehát az én tudtommal, természetesen : nem mint a kultuszminister hivatalos küldöttje, de az én tudomásommal ment oda le. Szóvá tétetett,itt a hulláknak a boncolás alól való elvonása is. Én már a múltkori válaszomban emiitettem, hogy a hullákkal teljesen egvenló alapon kell eljárni. Felekezeli különbség nélkül (Helyeslés jobbfelől) és épen azért már intézkedtem is olyan irányban, — hiszen csak visszaélésekről lehet szó, — hogy semmiféle módon és esetleges fogásokkal elélhető ne legyen az, hogy valamely hulla, amely a fennálló gyakorlat szerint boncolás alá kerül, bármilyen jogcímen a boncolás alól elvonassék. (Helyeslés jobbfelől.) A íennálló szab ilyoknak minden felekezeti és egveb különbség nélkül feltétlenül érvényt fogok szerezni az alattam álló klinikákon. Én azt hiszem, hogy — nem politikailag és nem feldíszítve a kérdést, hanem lehetőleg leegyszerűsítve és tárgyilagossá teve, — elmondtam azt, amit az ügynek ebben a stádiumában elmondani lehet, és mihelyt abba a helj'zetbe jutok magam, hogy határozatot hozz^ k, természetesen ezt a határozatot meg fogom hozni, azonban azzal a reménységgel nézek az ügy elé, hogy már a pécsi egyetem szenátusa olyan fegyelmi íteletet fog hozni, amely az országban közmegnyugvast fog kelteni, mert hiszen ezzel az üggyel semmi körülmények között sem szabad politikai, taktikai célokat szolgálni, hanem, amint mondottam beszédem elején, nekünk csak egy hivatásunk lehet ebben az ügyben : az igazságot kinyomozni es a kinyomozott igazsághoz merten szigorúan eljárni Mert egy az, amit vala mennyien kivánunk : hogy ebből az incidensből kifolyólag ujabb meghasonlás ebben az országban ne legyen Ezt pedig csak eggyel érhetjük el: igazságossággal és szigorúsággal. Kérem válaszomat