Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-313

évi szeptember hó ő-én, pénteken, 396 A nemzetgyűlés 313. ülése 1924. Eskütt-ügynél, sem más ügynél, hogy mi azt politikai ügyként kezeljük. Az urak részéről azonban ennek az ügynek politikai célja van. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezt le kell szögezni. (Propper Sándor: Megtisztítani a közéletet!) Önöknek ezzel az a céljuk, hogy éket verjenek a kormány közé és a párt közé, hogy az szétrobbanjon. Amikor önök, uraim, a földmivelésügyi minister urat támadják ebben a dologban, akkor igazságtalanságot követnek el, mert az a nagy lélek, amelyet a földmivelésügyi miniszter ur ezekben a nehéz napokban és megpróbáltatásokban tanúsított, olyan, amelyről csak elismeréssel lehet megemlékezni. (Igaz! Ugy van ! jobbfelől.) Én, uraim, azt a gyanusitást, amelyben az önök részéről érdemtelenül részesültem, ezennel ünnepélyesen visszautasitom. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Bud János tárcanélküli minister ur kivan nyilatkozni. Bud János tár, anélküli minister: T. Nemzetgyűlés! A fölvetett gazdasági természetű kérdésekre óhajtok néhány megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk!) A politikai vonatkozásúakra a ministerelnökhelyettes ur már válaszolt. Magam részéről azokat a helytelen és téves adatokat akarom megcáfolni, amelyek egyrészről a földreformtörvénynyel kapcsolatban kiadott vagyonváltságrendeletre vonatkoznak, másrészről amelyeket Sándor Pál képviselő ur a szanálásra és az ország gazdasági és pénzügyi helyreállitására vonatkozólag előadott. Én a. politikát kizárom. De azért mégis tiltakoznom kell az ellen a beállitás ellen, amely Drozdy Győző igen t. képviselő ur részéről elhangzott. Azt mondotta, hogy a földmivelésügyi minister ur tulaj donképen kényszer s fenyegetés hatása alatt járult hozzá a penzügyminister ur rendeletéhez, amikor a föld értékét és a váltság-összegét megállapította. Én nem tudom elképzelni, hogy a penzügyminister ur ilyen alapon akarná ezeket a kérdéseket megoldani. Nem lehet célja a pénzügyministernek és a kormánynak, és, méltóztassanak elhinni, nincs az egész országban egyetlen komoly tényező sem, akinek az lehetne a célja, hogy valamennyire is el akarja gáncsolni a földreformot. Különbség lehet a között, vájjon a gazdasági és szociális érdekek figyelembevételével akarjuk-e megoldani a kérdést, avagy szenvedelmeket felkeltve, anélkül, hogy megfontolnók az összes kihatásokat. Elgáncsolásról azonban szó sincs és ennek a rendeletnek nincsen olyan része, amely el akarná a földreformot gáncsolni. Hogy mennyire tévesen Ítélte meg a képviselő ur a kérdést, mutatja mindaz, amit ezzel kapcsolatban felhozott. Elsősorban szóvátette, hogy a pénzügyministerium a nagybirtoknak 25% adókedvezményt adott a rossz termésre hivathozva, és ugyanakkor elutasította a kisgazdákat. (Gr. Hoyos Miksa: Épen az ellenkezője történt!) Ez ellen határozottan tiltakozom. Az adóelengedésnél lehetnek határozott ténykörülmények, amelyek közrejátszanak, de politikának abba belejátszani nem szabad. (Dénes István: Bár ugy volna!) Biztosítom a képviselő urat, hogy ugy lesz! (Dénes István: Az Ötven métermázsa búza az ellenkezőről tanúskodik!) Á t. képviselő ur hivatkozott egy bizalmas rendeletre, amelyet a penzügyminister ur adott volna ki. A t. képviselő urnák ez az állítása teljesen téves, mert ilyen rendelet nincs. Van egy határozott, nyilvánosan kiadott belső utasítás a pénzügyi közegekhez, amely arra vonatkozik, hogy miként járjanak el abban az esetben, ha nincsenek megelégedve az adóbevallásokkal. A penzügyminister ur tehát nem adott ki titkos rendeletet. Különben is nagyon kétséges, hogy a képviselő ur tudomást szerezhetett volna ilyen rendeletről. Azt méltóztatott mondani, — ha nem is kifejezetten ezekkel a szavakkal — hogy ebben a rendeletben osztályérdekeket védett meg a penzügyminister. Ez ellen határozottan tiltakozom. Nem azt az indokot akarom felhozni, amelyet ő nagyon helyesen hozott fel, hogy a jövedelem és vagyonadónál végeredményben meg lesz a progresszivitás és a nagyobb jövedelem meg lesz adóztatva, hanem vegye a képviselő ur az irónt a kezébe, számítsa ki a jövedelemadót és rá fog jönni, hogy ezen az alapon, a létminimum alapján ma a 25 holdas gazdának alig van jövedelemadója és ez megfelelő arányban megy tovább. Hogy itt magasabb kulcs vétetett, az egészen természetes, de végeredményben figyelembe kellett venni az, illető saját és családja munkaerejét és egyéb jövedelmi forrását. (Dénes István : Ez bűnhődjék\) Nem bűnhődik; de minden jövedelem adóköteles. Ezzel semmiféle osztályérdeket nem szolgáltunk, a kormány a legigazságosabban és legméltányosabban járt el. Még egy dologra térek rá, amelyben rendkívül téved az igen t. képviselő ur, és ez a vagyonváltságföldek értékének és vételárának megállapítására vonatkozik. A t. képviselő ur összetévesztette a bérbeadást és a vételt. Lehet egy birtokot bérbevenni, vagy lehet megvenni. Egészen más feltételeket kell tehát szabni, ha a birtokot bérbeveszem és mást, ha megveszem. (Drozdy Győző: A törvény azt mondja, hogy 30 évig lehet kifizetni!) A törvény szabályozza bérbeadás esetén a bér összegét, és eladás esetén megállapítja a vételárat, de nem mondja meg a rendelet, hogy hol, mikor és mennyi idő alatt kell fizetni, vagyis annak az illetékes tényezőnek, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, lesz feladata, hogy megállapítsa a fizetési határidőt és a fizetési feltételeket. Meg vagyok róla győződve, hogy nem fog egyetlenegy esetben sem olyan fizetési feltételeket megállapítani, amelyek az igénylőket a földtől megfosztanák. Hozzá kell tennem ehhez még azt is, hogy ennek a kérdésnek a mérlegelésénél figyelembe vettük mindazokat a szociális szempontokat, amelyek irányadók kell hogy legyenek. Nem akarok most részletekbe menni; aki csak egy kicsit tud számolni, vegyen irónt a kezébe és meg fogja látni, hogy egyrészt ezek a bérösszegek, másrészt pedig ezek a vételárak ugy vannak megállapítva, hogy igenis, az igénylők nagyon is méltányos áron megszerezhetik a földet és nem lesz az a penzügyminister, de nem lesz az a kormány sem, amely árrá szánja magát, hogy elkótyavetyélje ezt a nagy értéket, amely tulaj donképen nemcsak arra van szánva, hogy a jogos igényeket kielégítve földbirtokreformot valósítson meg, hanem egyik alapja kell, hogy legyen a mi gazdasági jövőnknek, az uj gazdasági felépítésnek. Én a magam részéről nem volnék hajlandó erre, s nem hiszem, hogy valaki is hajlandó lenne erre. (Helyeslés a jobboldalon.) Most áttérek Sándor Pál igen t. képviselő ur felszólalására. Nagyon sajnálom, hogy az igen t. képviselő ur ezeket a tényeket, amelyeket szóvá akart tenni, előzetesen nem beszélte.meg velem, mert ha előzetesen megbeszélte volna velem, én rámutattam volna arra, hogy azok az adatok, amelyeket felhozott a gazdasági és pénzügyi talpraállitás kérdésében, tévesek, inkább arra alkalmasak, hogy teljes félreértésre vezessenek