Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-313

A nemzetgyűlés 313, ülése 1924. évi szeptember hó 5-én, pénteken. 393 zék, úgyhogy ebben az értelemben és ebben az irányban azt merem mondani, hogy ami kormányzatilag lehetséges, részint megtörtént, részint meg fog történni. Ami ugyanezt a tatarozási akciót illeti, méltóztassék megengedni, hogy rámutassak arra, hogy tiz éven keresztül a budapesti és a városi házak Magyarországon tatarozás nélkül maradtak; ennek következtében ez a százmilliárd tulaj donképen csak egy csepp a tatarozási igények tengerében. Azonban meg vagyok arról győződve, — amint különben pozitive is tudom — hogy ezen összegen jóval túlmenőleg, sőt a hitel keretein kívül is, saját erejükből próbálják az egyes háztulajdonosok rendbehozatni házaikat. Természetesen ez hosszabb időt fog igénybevenni, — tiz év mulasztását egy őszön nem lehet rendbehozni — ugy hogy azt hiszem, hogy az ipari munkáknak, azépitési és segédipari ágaknak jelentékeny munkaforrása lesz, még pedig állandóan, a házak rendbehozásának a folyamata. (Esztergályos János : A vas- és faiparral mi lesz, minister url — Dénes István: Azt majd megmondja a GyOSz! — Esztergályos János : Nem mindenki cserepes ebben az országban! — Meskó Zoltán: Vannak esztergályosok is! Derültség.) A második irány, amellyel segíteni akart a kormány adminisztratív utón a munkanélküliségen, az, hogy a saját hatáskörébe tartozó építkezéseket és épületjavitásokat a költségvetési fedezet mértékéig haladéktalanul munkába adta. Én a saját tárcám keretében a rendelkezésemre bocsátott hiteleket majdnem mind felhasználtam már ezekben a hónapokban, ami pedig ezentúl még rendelkezésemre bocsáttatik lakásépités, valamint tatarozás céljaira, azt is haladéktalanul bele fogom bocsátani a gazdasági vérkeringésbe. (Helyeslés.) Nem jelentéktelen összegek ezek, t. nemzetgyűlés. Saját ítárcám keretében még 30—40, sőt talán 50 milliárd lesz az az összeg papirkoronákban, amely ebben az évben, legkésőbb a következő év tavaszáig ezen a címen kiadatik. De az összes többi tárcákban is vannak részint olyan építések, részint pedig olyan átalakítások folyamatban, amelyek szintén munkába, adattak, vagy adatnak és amelyeknek fedezete megvan, Azonkívül gondoskodni kívánunk arról is, amennyire csak a lehetőségeink engedik, hogy a gyárak megrendelésekkel láttassanak el. Nagyon sajnálom azt az esetet, amelyet méltóztatott Peyer igen t. képviselőtársamnak a postával kapcsolatban felhozni. Nevezetesen az volt a veleje az ő panaszának, hogy másfél milliárd értékű külföldi gép- és gépalkatrészmegrendelés történt a posta részéről, jóllehet ezeket idehaza is a Vulkán és nem tudom milyen más cégeknél be lehetett volna szerezni. Érdeklődtem a kérdés iránt, és a teljesen objektív tényálladék ebben a kérdésben az, — nem vagyok járatos ezekben a dolgokban — hogy bizonyos gépek, bizonyos műszerek nem voltak sem megszerezhetők, sem előállíthatók Magyarországon a magyar gépiparban. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.— Peyer Károly : Nem jó az információ ! Mindent meg lehet itt szerezni !) Ezeket tehát meg kellett külföldről venni. Más olyan gépek, amelyek szintén beletartoznak ebbe a másfélmilliárdos megrendelésbe, tényleg olyan gépek és szerszámok vagy műszerek, amelyek megszerezhetők, vagy megrendelhetők lettek volna a magyar gépiparban... (Propper Sándor : Szedőgépen kivül mindent csinálnak !) azonban az illető szakértő bizottság véleménye szerint nem azzal a precizióval, nem azzal a megbízhatósággal készültek volna vagy lettek volna beszerezhetők,... (Esztergályos János: Jó bizonyítvány a magyar ipar részére! — Propper Sándor: A hazai iparpártolás hol marad ! - Peyer Károly: Csupa laikus bizottság, hozzánemértő emberekből állitották össze tudatosan)... mint amely gondosságot a cél megkövetel. (Peyer Károly: Elméleti embereket visznek oda, mikor gyakorlati munkáról van szó.) Elnök: Peyer képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Kabök Lajos közbeszól.) Kabók képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Klárik Ferenc közbeszól.) Klárik képviselő urat már kétszer figyelmeztettem, kénytelen leszek szigorúbb rendszabályokhoz folyamodni! (Propper Sándor közbeszól.) Propper képviselő urat másodízben figyelmeztetem, hogy nem szabad közbeszólni! (Peyer Károly: Ezt az eljárást csak elitélni lehet!) Vass József népjóléti és munkaügyi minister, helyettes ministereínök: Megnyugtathatom a t. képviselő urakat a kereskedelemügyi minister ur helyett is, hogy amennyiben tényleg ugy van, amint méltóztatnak azt itt közbekiáltások formájában állítani, hogy t. i. az a referencia, amelyet itt most bátor voltam előadni, nem helyes, illetőleg, hogy meglehetett volna szerezni Magyarországon teljes precizitással megbízható minőségben azokat az eszközöket, gépeket és szerszámokat, abban az esetben a kereskedelemügyi minister ur a vizsgálatot el fogja rendelni s ezt a kérdést az illetők felelősségrevonásával fogja megvizsgálni. (Peyer Károly: Nagyon helyes lesz egyszer!) Ne méltóztassék egy ilyen kérdés felvetésénél mindjárt olyan értelemben kiélezni a kérdést, mint ahogy egyik-másik közbeszólás itt elhangzott, hogy t. i. kinek volt ebből proviziója, kinek volt az érdeke, és nem tudom mi más. Ez már a gyanúsítások ködét vonja a kérdések köré. (Kiss Menyhért: Nagyon sokan gazdagodnak a hivatalnokok közül! — Reisinger Ferenc: Megszoktuk már ezt az állapotot!) Nem a képviselő ur beszédéből értettem én ki ezt a gyanúsítást, hanem a közbeszólásokból. A harmadik irányt, amelyben a kormány a munkanélküliség ellen küzdeni kivan, talán közmunkaakciónak nevezhetném; ez még inkább egy terv, amelyet a jövő hét közepe táján fogunk teljesen a megvalósítás stádiumába vinni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Nevezetesen a magyarországi utak, hidak, különböző lecsapolásra váró területek, ugyebár olyan állapotban vannak, amelyek még a költségvetési keretben megszabott összeg felhasználásán túl is sürgős segítségre szorulnak. (Drozdy Győző: Eddig csak ott csinálták az utakat, ahová magas uraságok lerándultak! —Propper Sándor: És a kijáró utak jókarban voltak!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Vass József népjóléti és munkaügyi minister, helyettes ministereínök: A következő hétre kívánom összekéretni Magyarország összes fő- és alispánjait, hogy velük a legsürgősebb közmunkák dolgát megbeszéljem. Meg vagyok róla győződve, hogy a pénzügyminister ur módot fog találni arra, hogy megkönnyített kölcsönnyújtással lehetővé tegye az illető törvényhatóságoknak, hogy a legsürgősebb munkálatok elrendelésével és munkábaadásával a mutatkozó kenyértelenséget, munkátalanságot valamiképen enyhíteni lehessen. (Az elnöki széket Sciiovszki/ Béla foglalja el.) Meg vagyok róla győződve, hogy akkor körülbelül minden eszközt kimerítettünk, amelyet kormányzati és adminisztratív utón fel lehet hajszolni ennek a .

i úlyos problémának az enyhítésére. (Zaj és elleumondások a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Adjanak addig is sürgős munkanélküli segélyt!) Még csak egy dologról kívánok szólni, (Halljuk! Halljuk!) és ezzel be is fejezem fejtege54*