Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-313

A nemzetgyűlés 313. ülése 1924. merjük, hogy itt igen nagy horderejű kérdések vettettek fel, igy több olyan kérdés, amelyet a közeljövőben meg kell oldani, és még sem kivánjuk, hogy a nemzetgyűlés nyári szünetét megszakítva, incidentaliter a nemzetgyűlés szőnyegére dobassanak ezek a kérdések. (Pikier Emil: Pihenés után édes a nyugalom! Ez a jelszó!) Itt van pl. egy másik kérdés, amely az ország " közvéleményét érdekli annyira, mint egy-két kérdés, amelyet idehoztak, és ez a párbajőrület megszüntetése. (Lendvai István: Egy okkal több, hogy együtt maradjunk! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Pikier Emil: Aki nem akar, az nem párbajozik! Erről nem is kell beszélni! A kaszinói morál semmi!) Elnök: Pikier képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. Homonnay Tivadar: A keresztény gazdasági párt a párbaj intézményét, mint ilyent, elitéli, nem helyesli (Strausz István: Csak gyakorolja!) és annak megszüntetésére törekszik. {Zaj a szélsőbaloldalon. — Pikler Emil: Mit szól Nagy Pál tábornokhoz? Ö csinálja a párbajokat!) Elnök: Pikier képviselő urat ismételten figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. (Sütő József: Mintha az országnak^ nem volna más dolga!) Sütő képviselő urat kérem, sziveskedjék csendben maradni. Homonnay Tivadar: Ha jól emlékszem, f. évi március hó 22-én pártom nevében interpellációt intéztem a honvédelmi minister úrhoz a párbaj megszüntetése tárgyában. Erre az interpellációra adott válaszában a honvédelmi minister ur velem teljesen azonos álláspontra helyezkedve,azt mondta, hogy nincs különbség polgári és tiszti becsület között. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez természetes! — Propper Sándor: Ezt külön kell felfedezni?) Az egész ország közvéleménye és a nemzetgyűlés teljesen egyhangúlag helyeselte a honvédelmi minister urnák a ministeri székből tett ezen igen helyes, egyenes és nyiit kijelentését, és abban a véleményben voltunk, és abban a véleményben volt az ország közvéleménye, hogy azt eredmények, tettek fogják követni. Sajnos azonban, azt látjuk, hogy az a párbaj őrület, az a mániákus párbaj tendencia, amely igen sokakat áthat, nemhogy csökkent volna, hanem még fokozódott. Ennek okát keresem. (Pikier Emil: Nagy Pál az oka! Tessék elcsapni, akkor nem lesznek párbajok!) Ez egy betegség. Az okozat mellett keresem az okot is. Ha az okot megszüntetjük, az okozat is önmagától megszűnik. (Meskó Zoltán: Tessék a párba, ozókat fegyházba csukni, akkor majd megszűnik!) Meg kell állapitanom, hogy a sajtó pártpolitikai tekintet nélkül minden oldalról uni sono a párbajőrület, a párbajmánia ellen nyilatkozik és arra törekszik, hogy a párbaj mielőbb megszüntettessék. De amikor est leszögezem, ki kell jelentenem itt a nemzetgyűlés előtt, hogy helytelenitem a sajtónak azt a fokozott érdeklődését, azt a nagy térnyitását, amellyel hasábokat nyit nyilatkozatoknak és egyes párbajok leírásának. Én a magam részéről — nem a párt nevében, csak a magam nevében beszélek — ezt egyenesen propagandának tartom és csekély személyem kéri itt a Nemzetgyűlés szine előtt a sajtót, minden irányú sajtót, hogy ezeknek a kérdéseknek ne méltóztassék olyan nagy teret engedni és ezeket az ügyeket ne méltóztassék olyan nagy előzékenységgel fogadni. (Szeder Ferenc : Ez az oka a párbajnak! Megvan a párbaj gyökere!) Maga a sajtópropaganda elég arra, hogy a kérdés szőnyegen maradjon. De én ministeri nyilatkozatot szeretnék (Meskó Zoltán: Én törvényt szeretnék, nem nyilatkozatot!) a ministerelnök ur nagyra becsült helyettesének ajkairól, hogy addig is, amig az uj évi szeptember hó 5-én, pénteken. 387 büntetőnovella az ősz folyamán a Ház elé kerül, a kormány a rendelkezésére álló eszközökkel .. . (Meskó Zoltán: Addig párbajoznak tovább! —Kiss Menyhért: Nem ismerik a félelmet!) a fennálló törvények keretén belül (Zaj balfelőL) azonnal olyan intézkedéseket tesz, hogy ez a párbaj őrület megszüntettessék, nem holnap, hanem még ma. (Peyer Károly: A kormány nyilatkozata mást mond! — Pikier Emil: A Nagy Pálokat kell elkergetni, és nem lesznek párbajok!) Miként a sajtó. ugy a nemzetgyűlés is kell, hogy ebben a kérdésben teljesen egységes legyen. Amikor ezt a kérdést ide a Ház elé hozzuk, nem botrányhaj hászás, keresés vagy keltés a célunk, hanem egyesegyedül az, hogy ennek az immárközbotiányszámba menő állapotnak egyszersmindenkorra vége vettessék.* (Helyeslés jobbfelől. — Zaj a baloldalon.) A harmónia a polgári, a civil és katonai személyek között ma is fennáll. Nagyon jól tudom, — legalábbis a hozzám fordnlt katonai és polgári személyeknek, súlyos személyiségeknek nyilatkozatából látom — hogy ez a harmónia ma megvan. Ezt a harmóniát fenn kell tartani és ezt bármiféle nyilatkozattal megbontani a vétkes könnyelműség büntetésének következménye nélkül nem volna szabad. (Állandó zaj balfelőL) A polgárság a katonasággal, a katonaság a polgársággal harmóniában akar élni és várja a kormány intézkedését, hogy legalább a mostani harmónia továbbra is fentartható legyen. (Meskó Zoltán: A felmentettek addig egymásközt párbajoznak!) Nem akarok személyes kérdésekkel idejönni a Nemzetgyűlés elé. Nem akarom itt részletesen taglalni azt a kérdést, hogy egy ügyből kifolyólag közel 150 elintézetlen párbaj ügy keletkezett. Nemcsak azért nem akarom ezt, mert az anyagba, amelybe ugy egyik, mint másik oldalról is alkalmam volt részletesen betekinteni, rövid idő alalt elintézni ugy sem lehet,hiszen a jegyzőkönyveknek egész sorozata vétetett fel, — mondhatnám százával készültek a jegyzőkönyvek — hanem azért sem, mert ezt a kérdést nem kívánom ez alkalommal érinteni. De kérve kérem a kormányt és a ministerelnökhelyettes urat, méltóztassék nyilatkozatot tenni aziránt, hogy a kormány teljes hatalmi súlyával azonnal oly intézkedéseket fog tenni, amelyek ezt a párbajőrületet megszüntetik. (Meskó Zoltán: Elsősorban a ministerek ne párbajozzanak! — Klárik Ferenc: Tessék birósághoz menni ! — Szeder Ferenc : Tessék fegyházba csukni & párbajozókat! Akkor nem fognak párbajozni!) Én itt súlyos következményektől tartok. (Állandó zaj a szélsőbaloldalon.) A sajtóban nap-nap után látom, hogy előre bejelentenek egy-egy párbajt, közlik, hogy azt mikor fogják megtartani. A párbaj kérdését,ha szabad igy jellemeznem — én egyenesen tekintélyrombolásnak tekintem, mert ennek ma már olyan szinezete van, mintha az egyes hatóságok, amelyeknek módjukban állana a bekövetkezendő párbajokat megakadályozni, nem rendelkeznének ehhez kellő eréllyel, vagy — távol áll tőlem, hogy ezt állítsam — asszisztálnának is bozzá. (Szeder Ferenc : A nemzetgyűlés a helyzet magaslatán áll! Nyomorúság A^an az országban és párbajról beszélnek! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. —Szeder Ferenc: Ezrek vannak munkanélkül, és párbajról beszélnek.) Elnök: Csendet kérek, (Szeder Ferenc: Csukják be a párbajozókat!) Szeder Ferenc képviselő urat rendreutasitom. (Állandó zaj a szélsöbaloldalon. —- Kabók Lajos közbeszól.) Kabók Lajos képviselő urat rendreutasitom. A képviselő ur minden képviselőtársának beszédét köteles meghallgatni. (Kabók Lajos ismét közbeszól.) Kabók Lajos képviselő urat másodszor utasítom rendre.