Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-313

 nemzetgyűlés 313. ülése 1924. progresszív. A jövedelmi adó progressziójára konkrét választ még nem adhatok az igen t. mi­nister urnák, amennyiben még nem tudom, hogy a jövedelmi adó mennyire progresszív, és azt hiszem, még a minister ur sem tudja, mert a szanálási törvényben csak a kereteket adtuk meg­a kormánynak ahhoz, hogy a progressziót meg­állapítsa, de ezekbe a keretekbe tudtommal még a mai napig sem állította be a progressziót­(Zaj a középen. Elnök csenget.) A kisárendások dolga szintén nem választ­ható el a földreformtól. Meg* lehet állapitani, hogy ebben az országban hajmeresztő árendás­nyuzás folyik- 6—8 métermázsás bérekkel talál­kozunk országszerte- Ugy látszik, ezt az árendás­nyuzást jó példának látta a kormányzat, a föld­mivelésügyi és a pénzügyminister ur akkor, amikor a vagyon váltságföldeknek haszonbérét és árát megállapitotta. Valószinüleg a kisárendás­nyuzó nagybirtokosoktól vették a példát ahhoz, hogy a vagyonváltságföldeknek bérét hogyan állapítsák meg\ ((Zaj a szélsőbaloldalon.—Dénes István: 70%-kal nagyobb, mint békében volt! — Gr. Hoyos Miksa: Árendásnyuzó nagybirtokos: ennek semmi alapja sincs! —- Dénes István közbeszól.) Elnök: Dénes képviselő urat kérem, méltóz­tassék csendben maradni. Drozdy képviselő urat illeti a szó. (Dénes István: Ügyes politika a nagybirtokosok részéről!) Dénes képviselő urat ismételten figyelmez !etem, hogy más képviselő urat illet a szó! Drozdy Győző : A vagyonváltságf öldekből földhöz jutó igényjogosultaknak tudomásul kell venniök a pénzügyminister rendeletét, amely ugy szól, hogy minden egyes kataszteri tiszta jöve­delem adókoronája után az első öt esztendőben 10 kilogrammot, a további időkben pedig 12 kilo­grammot tartoznak fizetni. A rokkantak és a hadi­özvegyek 25% kedvezményben részesüljenek. Ha már most azt nézzük, hogy ez mit jelent, a következőket látjuk. Nem beszélek arról, hogy Magyarországon még 30 koronás tiszta jövedelmű holdak is vannak, csak a középarányról beszélek, tehát számítsuk azt, hogy 15 koronás tiszta jö­vedelmű holdakról van szó, amiért másfél méter­mázsa haszonbért fizet a kisember. A másfél métermázsa haszonbér még nem volna sok, ezt elbirná és meg is fizetné erre a jövedelmi adót, megfizetné a földadót is, (Szijj Bálint: Ahhoz már jó föld kell) de ugy van, amint a t. képviselő ur mondja, csak jó föld után tudnák ezt megfizetni. Azonban a földreform utján földhöz juttatott kisember nemcsak bérlője akar lenni annak a tenyérnyi földdarabnak, hanem tulajdonosa is. Ha pedig tulajdonosa is akar lenni, mit jelent ez ? Azt jelenti, hogy ezt az évi bérre 25-szörösé­vel kell megfizetnie és ha egyszerre nem tudja megfizetni, hanem 25—30 esztendőre felosztják az összeget, akkor a másfél métermázsa évi bér mellett a föld áráért még másfél métermázsát, összesen tehát 3 métermázsát tartozik fizetni. Ehhez jönnek még az adók és egyéb közterhek. Kérdem tehát az igen t. földmivelésügyi minister úrtól : hogyan járulhatott hozzá az ilyen pénzügyministeri rendelethez ? Kérdem az igen t. földmivelésügyi minister úrtól, hogyha a föld­reformmal áll vagy bukik, szabad volt-e aláírását, illetve hozzájárulását adnia ahhoz a rendelethez, amely egy szegény földmives kisembertől eszten­dőnként 3—4, sőt 5 métermázsa búzát fog kizsa­rolni ! Ha ez nem uzsora, (Zaj a szélsőbaloldalon.) ha ez nem hallatlan kisember-nyuzás, akkor semmi sem az. (Hegedűs György: Nines együtte­sen bérlet és vételár !) Igenis van. Ezt nekem ministerek megmondoták,. .. (Zaj a középen.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, m eltüz­el szeptember hó 5-én, pénteken. 381 tassanak csendben maradui (Hegedűs György : Vagy bérlet vagy részlettörlesztés !) Hegedűs képviselő urat kérem, méltóztassék csendben ma­radni. Drozdy Győző : Bért is fizet, árt is. (Bud János tárcanélküli minister : Ez törlesztés !) Nagyon örülök, ha a minister ur azt mondja, hogy aki bért fizet, az egyszersmind törleszt is. (Hegedűs György : Aki törleszt, az már nem bérli, az már tulajdonos ; az nem fizethet bért is ! — Zaj.) Ez szőrszálhasogatás. Azt hiszi a képvi­selő ,ur, én a járadékbirtokot összekeverem a tu­lajdonjogilag megszerzett birtokkal. Dehogy. (Hegedűs György : Akkor nem tudom miről tetszik beszélni ! — Gr. Hoyos Miksa : Akkor mi legyen az !) Kijelentem, hogy abban a pillanatban, amidőn a földmivelésügyi minister ur hozzájárul ahhoz, hogy a pénzügyminister ur ezt a rendeletett ki­adja, vége lett Magyarországon a földreformnak. Minden, ami ezek után itt történik, csak komédia, csak nyugtalanítása a nagybirtoknak és a köz­véleménynek. Az a földreform, amely azt kívánja, hogy egy-egy kisember 3—5 métermázsát adjon esztendőként bér, vagy — ha meg akarja venni — amortizációs tőke fejében a földért, nem nevez­hető földreformnak, legfeljebb népbolonditásnak. (Felkiáltások jobbfelöl : Ez a népbolonditás !) Minister ur, ha ön nem vonta le ebben a kérdés­ben a konzekvenciát, azt hiszem, önt az Eskütt-ügy sem fogja megbuktatni. Önnek a földreform, a vagyonváltságföldek árának kérdésében nem lett volna szabad engednie meggyőződéséből. Hiszen jól tudhatja, hogy az Eskütt-ügyet csak azért intézik titokzatos kezek szabatosan ön ellen, hogy a földreformot elgáncsolják. Ez a mi szent meg­győződésünk. Ez a per a földreform pere. De ha a minister urat ezzel a perrel lehet fenyegetni, ha önt sarokba lehet szorítani, akkor jobban teszi, ha lemond, mintsem a földreform alapelveit feladja. Azért arra kérjük a minister urat, hogy en­nek a sérelmes rendeletnek, amely nem más, mint a földreformtörvény rendeleti utón való meg­semmisítése, eltörlése érdekében mindent köves­sen el. Természetesen az elnök ur napirendi indít­ványát nem fogadhatom el, hanem kérnem kell a nemzetgyűlést arra, hogy ezeket a súlyos kér­déseket, amelyek közül én is előadtam néhányat, csatolja hozzá Peyer t. képviselőtársam indít­ványához és ezekkel kapcsolatban a nemzetgyűlés tovább is ülésezzék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon) Elnök: Szólásra következik 1 Petrovits György jegyző : Kubinek István ! Elnök: Kubinek István képviselő urat illeti a szó! Rubinek István : T. Nemzetgyűlés! A nemzet­gyűlés összehívásának egyik indoka a munka­nélküliség kérdése volt. Peyer t. képviselőtársam az,«, elismerem, nagyrészben tárgyilagos és épen a munkanélküliség kérdésével kapcsolatban tárgyi­lagos beszédében a nemzetgyűlés összehívásának szükségességét épen a munkanélküliség kérdésé­vel indokolta meg. Mindazokban, amiket Peyer t. képviselőtár­sam ezzel a kérdéssel kapcsolatban mondott, nagy­részben magam is osztozom és meg vagyok győ­ződve arról, hogy nagyrészben osztoznak azokban mindannyian, akik ezen az oldalon ülnek s ahhoz a párthoz tartoznak, amelyhez tartozni nekem is szerencsém van. Elnök: Csendet kérek! Kubinek István: Maga Peyer t. képviselő­társam hivatkozott arra, hogy hiszen munka­nélküliség mindenütt van (Szeder Ferene: Bécsben tízezer házat építenek!) nemcsak azokban az

Next

/
Thumbnails
Contents