Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-313
376 A nemzetgyűlés 313. ülése 1924. vetendő eljárást. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Birói függetlenség!) Hogy a tanácskozáson miben állapodtak meg-, azt nem tudom; egyet azonban tudok, — és ezt hajlandó vagyok bizonyítani — azt, hogy Eskütt Lajos a tárgyalás előtt két vagy három nappal kijelentette, hogy európai botrány lesz, de ítélet nem lesz, (Pikier Emil: Jól volt informálva!) európai skandalum lesz, de Ítéletet nem fognak hozni. (Gr. Hoyos Miksa: Szavahihető ember, mindenesetre! — Zaj.) Nagyon furcsa az, hogy a vádlott előre tudja, mi lesz az itélet. így megérthető, hogy a vádlott nyugodtan állott oda, négy órán keresztül a legkvalifikálbatatlanabb ég legdurvább sértések tömegével (Felkiáltások jobbfelöl: Igaz! Ugy van!) illetett egy aktiv ministert (Karafiáth Jenő: Igaza van. — Eckhardt Tibor: Vájjon ki biztatta érrel — Mayer János: Valaki bizonyára! — Szeder Ferenc: Ez az érdekes !) és a tárgyalásvezető elnöknek egyetlen egy szava sem volt az aktiv minister védelmére. (Pikier Emil: Azért hívják Törekynek! — Zaj.) Csak akkor tartotta szükségesnek a vádlottat figyelmeztetni, amikor elszólta magát; amikor tudniillik azt mondotta, hogy: »együtt panamáztam a ministerelnökömmcl és a ministeremmel,« csak akkor tartotta szükségesnek ceruzájával kopogni, hogy: »Álljon csak meg ! Mit is mondott?« Akkor azután Eskütt Lajos, észrevévén tévedését, tényleg- helyreigazította, hogy nem a ministerelnökről, hanem csak a mi 7i ist erről volt szó. Nagyon érdekes, hogy itt újból ugyanaz az eljárás történik, a tárgyalás után, mint a vádtanácsi tárgyalás után. Újból az ügyészt állítják oda, mint áldozatot, és megjelenik egy nyilatkozat, hogy az üg-yész eljárása deplaszirt volt. ügylátszik, ezt a szót is azért használták, hogy a vidéki emberek ne tudják, mi az a deplaszirt (Derültség a. bal- és a szélsőbaloldalon.), hogy ezalatt valami gyanús dolgot sejtsenek. (Horváth Zoltán: Szanálás!) Ezért használjuk ujabban ezeket az idegen szavakat. (Zaj.) Azt mondták, hogy időszerűtlen és elhamarkodott volt az ügyész eljárása. (Pikier Emil: Az egész rendszer nagyon deplaszirt!) Nagyon csodálkozom azonban, hogy ebben az ügyben a budapesti ügyészség elnöke, Sztrache főügyész ur s azt mondotta: »Ebben a kérdésben bővebben nem akarok nyilatkozni, de nem is tudok, csupán annyit mondhatok, hogy az Eskütt-ügybeu eljáró Boi-onkay ügyész teljesítette kötelességét.« Hát mi az a kötelességtelj esi tés egy ügyész részéről! Ha a főügyész ur ezt a nyilatkozatot megtette, akkor a főügyész ur bizonyára tudott azokról az utasításokról, amelyeket az ezen ügyben eljáró ügyész kapott. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) El sem tudom képzelni, hogy a főügyész ur ne tudott volna arról. Az Eskütt-ügy nem közönséges lopási ügy, nem közönséges zsarolási ügy, nem közönséges bűnügy, hanem egy politikai jelentőségi ügy. Erről a főügyész urnák is volt és kellett tudomásának lennie. (Horváth Zoltán: Még szükség van a minister úrra!) Hogyan lehet elképzelni a kormányban egészséges gazdasági programmot, hogyan lehet elképzelni azt, hogy megfelelő összedolgozás legyen a szakministerek között, amikor a kormány együk tagja arra törekszik, hogy egy politikai pör utján kompromittáljon egy vele egy kabinetben ülő ministert. (l T gy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Zaj. — Barthos Andor: Ki az a minister? Tessék megnevezni a ministert! Akarjuk tudni, ki az a minister! — Farkas István: Várjon évi szeptember hó 5-én, pénteken*. 1 csak! — Zaj.) Hogyan lehet elképzelni azt, hogy itt a szegény emberek érdekében komoly és mélyreható intézkedések történnek? Ki hiszi I azt el hogy itt komolyan szándékoznak végre| hajtani a földbirtokreformtörvényt, (Ugy van! ! Ugy van! a szélsőbaloldalon) amikor a földmivelésügyi ministerről benn a ministeriumban is az alárendelt tisztviselők is csak per »büdös paraszt« beszélnek. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Ellenmondasok jobbfelől. — Barthos Andor: Jobbizlésüek azok! — Szomjas Gusztáv: Nem maga ül ott! Ott urak ülnek!) Igen, épen azért, mert urak ülnek ott. (Szomjas Gusztáv: Ez a maga stílusa!) Nem az én stílusom, hanem azoké, akik ezt csinálják,... (Zaj a széjsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Peyer Károly:... akik annyira mentek, hogy egy eg*ész kémszervezetet létesítsenek a minister körül, hogy megtudják, kikkel érintkezik, milyen ügyeket intézett el, és akik erre vonatkozólag kértek attól jelentéseket és kérték információit. (Ulain Ferenc: Ez a Bethlenrendszer! — Esztergályos János: Meddig tűri ezt a minister ur?) Nekünk ebben a kérdésben csak az a fontos, hogy itt tisztázás történjék. A ministerelnök urnák azt a leszögezését, amelyet ő tett azzal, hogy szolidaritást vállalt Szabó István minister úrral, én korainak és helytelennek tartom, mert ő aktiv minister és ministerelnök, s az ő állásfoglalása bizonyos mértékben súlyosan kihat az ítélkező tanácsra. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De én és társaim nyugodtabban nyilatkozhatunk, g én elmondhatom azt, hogy sohasem volt kétség az iránt, hogy nagyatádi Szabó Istvánnak ezekben az ügyekben valamelyes olyan takargatni valója van, hogy neki félnie kellene az Eskütt-ügy főtárgyalásától, (Zaj a balközépen) és hogy ezekben az ügyekben a kártyákat egészen mások keverik. (Zaj.) Itt nem erről van szó, hanem igenis messzemenő gazdasági kérdésekről van szó; arról van szó, hogy biztosítani kell a bankok uralmát, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) biztositani kell azt a feudális mágnásuralmat, amelynek egyik veszedelmes ellenségét látják épen azokban a kisgazdákban, akik itt becsületes földreformot kivannak, akik azt akarják, hogy a földbirtokreformról szóló törvény tényleg végre is hajtassék. (Pikier Emil: A grófokkal együtt nem tudják megcsinálni! Ki van zárva! — Mozgás és zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Peyer Károly: Nem azért hoztam ide r ezt az ügyet, mintha talán politikai pikantériákat keresnék; nem azért hoztuk ide, mert politikai üggyé kívánjuk ezt felfújni, hanem idehoztuk azért, hogy ezzel demonstráljuk, ezzel jellemezzük azt a rendszert, amelynek következménye az a gazdasági lezüllés, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) az a gazdasági leromlottság, amelynek egyik jelensége a munkanélküliség, amellyel itt találkozunk. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbal oldalon.) Csak az az állam képes magát gazdaságilag gyorsan talpraállitani, amely belül is egészséges. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Amig belül ilyen jellenségek vannak, amíg azt látjuk, hogy itt nincs meg a kormányban, de talán magában az egész nemzetben sem az együttdolgozásnak az a szükségessége, amely feltétlenül meg-kivántátik, addig nem lehet rá remény, hogy itt a gazdasági javulás gyorsan be fog következni.
