Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-302
A nemzetgyűlés 302. ülése 1924 zati rendszer — hogy a társadalom nyugalma még mindig nincs helyreállítva és a többi, hogy nem tudom, neki hazafiságból kell a hazafias érdekeket megvédelmeznie. Hát, most már Szentgál községben, ebben a színmagyar, igazán fajmagyar községben, ebben a kuruc, dacos, nemes községben is kell neki ezt a feladatot, ezt a hivatást teljesítenie ? Már ott sincsen biztonságban , a magyar haza ? (Kiss Menyhért : Sehol nincs !) En nem tudom, mi oka, mi érdeke van a kormánynak abban a tekintetben, hogy végre megtanítsa kijózanítsa a falut is abban az irányban, hogy itt nem a hazáról, nem a haza megmentéséről, nem az áliami és társadalmi rend nyugalmáról és biztonságáról van szó, hanem arról van szó, hogy ezt az egész országot egyszerűen egy nyomasztó atmoszféra terhe alá helyezzék, megfélemlítsék, hogy azután engedelmeskedjék. Persze, nemcsak Szentgál községben vannak ilyen állapotok, hanem országszerte tapasztaljuk, hogy a hatóságok, a közalkalmazottak — ideértve a csendőrséget és a rendőrséget is — különálló testnek érzik magukat az államban és azt hiszik, hogy a dolgozó polgárok állama csak arra való, hogy őket eltartsa es azután ők a polgárságon hatalmat vegyenek, ugy, ahogy nekik tetszik. Az imént már emiitettem, hogy ez nem helyes el]árás. S ez annál inkább csak a kormány bűne, mert hiszen a régi Magyarországban a kellő összhang megvolt a polgárság, a nép, a közalkalmazottak, a közhatósági intézmények, a rendőrség, a csendőrség között is A helyzet t. i. az volt, hogy bérmennyire megtörtént az — amint ma is megtörténik — hogy egyesek a hatalmukkal vissza éltek, pl. csendőrök — hiszen mindenütt vannak brutális emberek, akiket valami beteges hajlam rávisz szadista cselekedetekre, hogy a kezűkbe került ártatlan vagy nem ártatlan embereket összetörjék — a magyar csendőrség maga — ideszámítva a legénységet is — mindig becsületesen, tisztességesen es humánusan teljesítette kötelességét, ugy, hogy bár ez a c endőrség igen szigorú szolgálatra és rendtartásra volt alkalmazva ebnen az országban, mégis — méltóztassanak csak visszagondolni — valami egészen különös rokonszenvnek, szimpátiának örvendett a magyar nép körében. (Kiss Menyhért : Ugy van !) Ma azonban félő — és pedig ugy az állami rend. mint a társadalmi nyugalom szempontjából — hogy ez a szimpátia, ez a bizalom, rokonszenv eloszlóban van épen azért, mert napról napra történnek ilyen súlyos visszaélések. Nem iránjátják helyesen ezeket' á repdőrés csendórközegeket ; nincsen olyan atmeszféra, amelybe ezek bele tudnának illeszkedni annak a nagy céloak szolgálatában, annak a hivatásnak betöltésében, amelyre hivatva vannak és amelj 7 hivatás köreben, "ugy-e, tisztelettel, szeretettel és rokonszenvvel nézi őket az egész magyar nép. Az atmoszféra a hibás. Végre rá kellene jönnie a kormánynak arra, hogy ebben az atmoszférában minden megromlik, minden tönkremegy, minden felbomlik, hogy itt végül egy anarchia lesz, hogy itt végül az fog történni, hogy mindenki, aki ebben az államban van s mindenki, akit a magyar nép tart, hivatásával ellenkező hivatást végez. A rendőrségnek, a csendőrségnek és a többinek s általában az egész közalkalmazotti, hatósági szervezetnek, minden hatósági intézménynek feladata épen a polgárság védelme lenne s különösen a csendőrnek lenne feladata a személyes szabadságnak, a vagyonnak, az életnek védelme. Ezzel szemben azt látjuk, hogy odáig jutottunk a mai kormányzati rendszer atmoszférájában, hogy ezek az intézmények hivatásukkal ellentétes hivatást teljesítenek: ők támadják meg a személyes szabadságot, az otthon szentségét, ők támadnak meg sok olyan emberi és állami érdeket, amelynek megvédelmezésére hivatva volnának. évi június hó 18-án, szerdán. 31 Végre itt az ideje annak, hogy a kormány komolyan kezdjen gondolkozni, hogy most már adja vissza az állam és a társadalom minden tényezőjének azt a lehetőséget, hogy mindenki a maga hivatását teljesítse. Hogy ennek a megértésnek az ideje már valahogyan egyszer elérkezzék, ezt kívánom előmozdítani a következő interpelláció előterjesztésével. (Halljuk! Halljuk! balfelől. — Olvassa): »Interpelláció a belügyminister úrhoz : 1. Tud e a minister ur arról, hogy Szentgál kö ségben Farkas csendőrtiszthelyettes, hivatalos hatalmával többször visszaélve, békés pokárok személyes szabadságát törvényellenesen korlátozza, sőt többször durván megsértette ? 2. Nevezetesen, tud-e arról, hogv nevezett tiszthelyettes, Pünkösd vasárnap délután lélhétior, Szentgal községben Zsigmond Gyula nyugalmazott rendőrkapitányt, vázsonyi kerület volt nemzetgyűlési képviselőjét, aki baráti látogatáson volt Szentgálon, mikor onnan kocsin távozóban volt, jogtalanul feltartóztatta, felesége és leánya jelenlétében vcxálni kezdte, s hivatalosan arról vallatta, hogy milyen célzattal járt Szentgalon, kinél volt, hová készül, hol töltötte az éjszakát és mikor szándékozik visszautazni Budapestre ? . Tud-e arról, hogy kevéssel később, Cseh Gábor, s/entgáli polgárt is, akinél Zsigmond Gyula a nap délutánján látogatóban volt, u aga elé idéztette a szentgáli csendőrség, s őt is vallatás alá fogtak arra nézve, hogy miért járt Szentgálon Zsigmond Gyula és mi éle jellegű volt az a baráti összejövetel, amelyet a délután folyamán tartottak? 'L Ha minderről nem tud, hájlandó-e szigorú vizsgálatot indítani a visszaélés miatt s aunak eredményéhez képest a bűnösöket s-igoruan megbüntetni, Farkas csendóriis^thelyettest Szentgálrói addig is eltávolítani ? . Hajlandó-e egyúttal már most nyilatkozni arra nézve is, hogy az ország határain belül is van e utlevélkényszer az egyes községek között, s ha van, hol kell az ilyen útlevelet váltani és hol kell viziumot szerezni? 6. Tud e arról a minister ur, hogy bárki ellen rendőrhatósági eljárás csak büntetendő cselekmény nyomatékos gyanúja alapján indítható, illetve folytatható ? 7. Tud-e arról, hogy a polgár személyes szabadságát és otthonának szentségét Magyarországon ezidőszerint még törvények védik, és pedig a hivatalos hatalom visszaéléseivel szemben is? 8. Hajlandó-e ezeknek a törvényes intézkedéseknek érvényt szerezni jelen esetben ? 9. Tud-e arról, hogy Zsigmond Gyulával és mindazokkal szemben, akik a választáskor hi vei közé tartoztak, üldözés folyik Szentgálon, a hatóságok a Szentgáli Iparos- és Társaskört bezárták, működését még a választás előtti napon megszűntették, mert tagjai nem voltak hajlandók Szabó Nepomuki János kormánypárti jelölt mellett állástfoglalni? 10. Az érdekeltek azóta igyekeztek a »Szentgáli Iparos és Kereskedői Közművelődési Egyesületiét megalakítani, de alapszabályai mindezideig jóvá nem hagyattak. Mit szándékozik a minister ur ez ügyben tenni? 11. Hajlandó-e végre gondoskodni a belügyminister ur arról, hogy Szentgál község és lakosai végre egyenlővé tétessenek a többi magyar községekkel és azok polgáraival a polgári szabadságjogok élvezetében ?« Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Ki a következő interpelláló ? Perlaki György jegyző : Lendvai István ! (Kiss Menyhért : Kérem a tanácskozásképesség megállapítását !)