Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-311

A nemzetgyűlés 311. ülése 1924. évi július hó 2-án, szerdán. : Pikier Emil képviselő urat kérem, méltóztassék esendben maradni! Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister: Hiszen nem az állam pénzéről van szó, hanem egy gabonavásárló társaságról, amely­nek a t. képviselő ur gabonát vásárolt és adott el és azután kiderült, bogy nem tartotta be a szabályokat, vagy később szállitott és azután azon siránkozott, hogy neki egy millió kára van. A Futura ugyan jogosan jár el, ha nem fizeti meg ezt, (Nagy zaj. — Lendvai István: Bodóné, kegyelmes ur!) és ezért bizal­masan arra kért meg engem a képviselő ur, hogy beszéljek a Futura elnökével és mint barát­jának tegyem meg ezt neki, hogy számolja el a Futura ezt az egymillió koronát. (Lendvai István: Az Eskütt-ügyről van szó!) A képvi­selő ur, amikor közbenjárásomra, vagy nem tudom, miért, megkapta az egymillió koronát, aláirta, hogy elismeri, hogy ehhez a pénzhez nincs joga, de a Futurától elfogadja. Tessék megkérdezni a Futur át. (Lendvai István: Az Eskütt-ügyről beszélünk!) Igazán sajnálom, hogy ilyen dolgokkal kell idejönni, de ha azt a legbizalmasabb baráti beszélgetést, — mert jóbarátok voltunk; ugy beszéltünk egymással, mint a legbizalmasabb barátjával, — a képvi­selő ur nyilvánosságra meri hozni, ha ezt ösz­sze tudja egyeztetni az ő férfiasságával, akkor én is kénytelen vagyok idehozni ezt a dolgot. (Nagy zaj.) Ami a képviselő ur szavahihetőségét illeti, én sokkal jobban sajnálom, mint a képviselő ur, hogy nekem ide kellett ezért állanom; a kép­viselő ur ugyanis azt mondotta, hogy sajnálja, hogy el kell neki ezeket mondania, pedig őt senki sem kényszeritette erre. (Eőri-Szabó Dezső: Lelkiismeretem!) Én sokkal jobban saj­nálom, hogy el kell mondanom, hogy amikor a képviselő ur pap létére esküdözött előttem a ki­tartásról, a hűségről, (Ugy van! Ugy van! jobb­felől. — Csizmadia András: Ez az igazság! Pap létére esküdözött.) ugyanakkor Szijj Bálint t. képviselőtársamnak levelet irt, hogy hagyjon engem ott a pártból és Szijj Bálintot tegyék meg pártvezérré. Nálam hűséget esküdött, Szijj Bálintot pedig pártütésre buzditotta ellenem. (Ugy van! Ugy van! Taps a jobboldalon. — Nagy zaj. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Az Eskütt-ügyről beszéljen! Az Eskütt-ügy et tes­sék tárgyalni. — Nagy Vince: Az Eskütt-ügy hol maradt! — Renczes János: Ott van Eőri­Szabónál! — Propper Sándor: Bodóné másról beszél!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Az igazságügyminister ur kivan szólani. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nemzet­gyűlés! Az Eskütt-ügy igazságügyi vonatkozá­sairól akarok pár] szóval megemlékezni. Ki­jelentem, hogy válaszomat nem kérem végle­ges válasznak tekinteni, mert az a sok kérdés, az a kérdéskomplexus, amelyet ezzel az üggyel kapcsolatosan Györki Imre képviselőtársam idehozott, megvizsgálás tárgya kell hogy le­gyen, nevezetesen ki kell hámoznom, melyek azok a kérdések, amelyek felügyeletileg kezel­hetők, és melyek azok, amelyek bíróságilag ke­zelhetők. (Helyeslés.) Mindezeknél fogva vég­leges választ most nem adhatok s csak általá­ban nyilatkozhatom magáról az ügyről. Ami Györki képviselő uínak a vádtanácsra és a büntető perrendtartás szerinti előzetes el­járás során történt sérelmekre vonatkozó pa­naszát illeti, én ezeknek a kérdéseknek a tagla­lásába nem mehetek bele. Egyáltalában semmi­féle kérdés taglalásába, amely biróság előtt NAPLÓ xxv. fekszik, nem vagyok hajlandó belemenni és ilyen kérdést diszkusszió tárgyává nem. va­gyok hajlandó tenni. Ami, erre vonatkozó kijelentéseimet illeti, csak azt mondhatom — Györki Imre képviselő urnák már privátim is kijelentettem —. hogy mindent elkövetek arra, hogy ezek az ügyek le­hetőleg gyorsan, még a nyár folyamán tárgya­lásra kitüzessenek. (Helyeslés a jobboldalon.) Ebben a pillanatban nem az én kezembe van e kérdés letéve, hanem le van téve Eskütt védői­nek kezébe. Nevezetesen, ha a védő urak a be­adott vádirat ellen kifogást nem adnak be, az nyolc nap alatt jogerőre, emelkedik s nekem módomban van intézkedni, hogy az ügy azon­nal kitüzessék főtárgyalásra. Amennyiben el­húzódik a dolog, ez nem rajtam múlik. Én en­nek az ügynek rejtelmeit sem jobbra, sem balra nem ismerem; csak azt a kijelentést te­hetem, hogy mindent el fogok követni arra, hogy ez az ügy birósági főtárgyalásra kitüzes­sék. (Általános helyeslés.) Ami az interpelláló képviselő ur egyes kérdéseiben foglalt óhajait illeti — hogy te­gyem meg ezt vagy azt. hogy ezek az iratok ide kerüljenek, oda kerüljenek —, erre vonat­kozólag már most kijelenthetem, hogy amíg az előzetes eljárás során elkövetett hibák magánál az itélő tanácsnál vagy a fellebbezési tanácsnál vagy a legfelsőbb fórumnál orvosolhatók, ad­dig én egy folyó ügybe sem pro, sem kontra bele nem avatkozom. (Helyeslés jobbfelől.) Ha ez az ügy jogerősen befejeztetik, és itt lesznek olyan mulasztások, amelyeket az itélő tanács, vagy a fellebbviteli tanácsok nem reparálhat­nak, ha ez a mulasztás megtörténik, s ha ebben a tekintetben felügyeleti jogomnál fogva el­járhatok, igenis kijelentem, hogy el fogok járni. Még egy kijelentéssel tartozom. Azt mon­dotta az igen tisztelt képviselő ur, hogy ezek az egyezkedési tárgyalások igy kezdődtek, ugy kezdődtek, de soha nem az Eskütt részéről, hanem a másik fél részéről. Én csak egyet aka­rok kijelenteni. Tudok egyezkedési tárgyalá­sokról, kijelenthetem azonban azt, hogy ezek az egyezkedési tárgyalások, nem a kormány részéről, hanem Eskütt részéről indultak ki és tudom azt, hogy a ministerelnök ur ezeknek folyamán kijelentette, ho.e:y ő akarja, hogy ezek az ügyek bíróilag letárgyaltassanak. (He­ly esi PS a jobboldalon.) Elnök: Eőri-Szabó képviselő ur a házszabá­lyok 215. §-a alapján kért ismételten szót. (Fel­kiáltások a baloldalon: Halljuk! Halljuk!) Eőri-Szabó Dezső: Tisztelt Nemzetgyűlés! A földmiveiésügyi minister ur az imént két olyan állítást dobott ide az Eskütt-ügyben, amelyek ugyan azzal összeköttetésben nincse­nek, de az én személyemet annál közelebbről érintik. A minister ur azt mondotta, hogy nekem egy millió koronás ajándékot járt ki a Futurá­nál. A dolog ugy áll, hogy én is, mint sok más gazdatársam, kötöttem egyességet a Fütürával gabonaszállitásra, amely gabona határozott ter­minusra volt leszállítandó. (Csizmadia András: A kisgazdák nem szállítottak, csak a képviselő ur szállitott! — Forgács Miklós: Mi eladjuk a zsidónak! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Kuna P. András: Bútort sem szállítottunk!) Szóval az én emberem, akire az első szállítás dolgát rá­bíztam, elfelejtette ott a szállításnál bejelen­teni, hogy D. vagy nem tudom milyen kötlevél volt az, amelyre történik a szállítás. Ennek folytán ezt a szállitást a Futura nem vette 44

Next

/
Thumbnails
Contents