Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-311

A nemzetgyűlés 311. ülése 1924. évi július hő 2-án, szerdán. 305 nyát; a mi álláspontunk az, hogy egy jó becsületes törvény kell Budapestnek, az, általános választójog alapján, hogy Budapest minden lakosa szóhoz juthasson. Mert csak ez az egyetlen mód van arra, hogy ezt a várost egészségessé,, életképessé tegyük. Nem rendszer alkalmas erre, amely itt van lefektetve, nem az a szükités, nem az a keskeny vágány, nem az a rendszertelenség, nem az a jogfosztás, amely ebben a javaslatban van, hanem egy messzebbmenő, átfogó nagy szempont. Ha a törvényhozás nem emelkedik fel erre a magaslatra, akkor néni jó szolgálatot tesz az országnak, nent jó szolgálatot tesz a fővárosnak. Tessék elhinni, hogy az ezen törvényjavaslatban kontemplált rendelkezések nem nyugtathatják meg, nem elégíthetik ki a város lakosságát, újra harc lesz, űjra elkezdődik a küzdelem, Budapestet pedig klikkek fogják kormányozni, amelyek zsarolják a népet. Ha nem akarjuk, hogy Budapest népe ki

s legyen szolgáltatva a zsarolásnak GS cl klikkek uralmának, ennek egyedüli ellenszere a demokratikus választójog és mivel ez a törvény ezt nem tartalmazza, a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát megszakitom és megteszem elnöki előterjesztéseimet. Bemutatom Fráter Pál képviselő ur levelét, amelyben hatheti, továbbá Borgulya Pál képviselő ur levelét, amelyben háromheti szabadságidő engedélyezését kérik. Javaslom, hogy a kért szabadságokat engedélyezni méltóztassék. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a szabadságokat engedélyezi. Következik az inditvány- és interpelláció s könyvek felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy az inditványkönyvet felolvasni szíveskedjék. Petrovits György jegyző: Az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincs. Elnök: Kérem most az interpellációs könyv felolvasását. Petrovits György jegyző (olvassa): Györki Imre — a földmivelésügy- és igazságügyministerhez — az Eskütt-ügy ujabb rejtelmei tárgyában; Hegymegi-Kiss Pál — a belügyministerhez — Debrecenben a politikai és személyes szabadság megsértése tárgyában; Nagy Vincze — a belügyministerhez — a gyülekezési jog rendszeres lábbal tiprása tárgyában; Györki Imre — a belügyministerhez — a debreceni államrendőrség eljárása tárgyában; Erődi-Harrah Tihamér — a kultuszministerhez — a Nemzeti Múzeum pusztuló gyűjteményének megmentése tárgyában; Drózdy Győző — a kultuszminister úrhoz — Töröcsik Kálmán tanitó kálváriája, hatósági üldözés és a vele szemben elkövetett törvénytelenségek tárgyában; Homonnay Tivadar — a kereskedelemügyi ministerhez — a kaposvári és szegedi Máv. internátusok további fentartása tárgyában; Dénes István — a földmivelésügyi ministerhez — az Altruista- és másik két banknak szerepe a földreform eljárásban. A földigénylők megsarcolása : Dénes István — a belügyministerhez — a derekegyházi földműnkásság üldözése, pénzének és magániratainak elkobzása tárgyában; Eőri Szabó Dezső — a földmivelésügyi ministerhez — a vagyonátruházási illetékek a földreformban; Esztergályos János — a belügyministerhez -* Zajaegerszeg tárgyában; Pikier Emil --- a vallás- és közoktatásügyi ministerhez — a középiskolai felvételi vizsgák tárgyában; Haller István — a népjóléti ministerhez — egy 80%-os rokkant lakáshoz juttatása tárgyában; Fábián Béla — a vallás- és közoktatásügyi ministerhez — a középiskolai felvételi vizsga és a tanitó testület deklasszifikálása tárgyában; Propper: Sándor — a ministerelnökhöz — a külfödön tartózkodó magyar honosoktól a követségek részéről igényelt nyilatkozatok tárgyában; Peyer Károly — a kereskedelemügyi ministerhez — a nagybátonyi állami bányatelepen előfordult visszaélések ügyében; Zsirkay János — a vallás- és közoktatásügyi ministerhez — a kunszentmiklósi ev. ref. gimnázium fentartása tárgyában; Lendvai István — a vallás- és közoktatásügyi ministerhez — a zsidó fajból származó egyének holttestének a tudományos bonctani kutatás elől való Rendszeres elvonása tárgyában; Csik József — a földmivelésügyi ministerhez — a földreformnovella végrehajtási utasításának azonnali megjelentetése tárgyában; Csik József — a vallás- és közoktatásügyi ministerhez — a kántorok sérelmei tárgyában; Haller József — a földmivelésügyi ministerhez — a földbirtokreformnak egyes vidékeken való késedelmes végrehajtása tárgyában; Keisinger Ferenc — a kereskedelemügyi ministerhez — a miskolc-bánréve-ózdi vasúti forgalom tárgyában; Homonnay Tivadar — a vallás- és közoktatásügyi ministerhez — a tanitók fizetése tárgyában; Láng János — a kultuszministerhez — a dombóvári kir. kath. gimnázium megszüntetése tárgyában. Elnök: Az interpellációk meghallgatására napirendünk meghallgatása után térünk át. Most pedig javaslatot teszek a legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére vonatkozólag. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, folyó hó 3-án délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki: 1. az indem nitásról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása; 2. a székesfőváros törvényhatósági bizottság'ának újjászervezéséről szóló törvényjavaslat foytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak-e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Áttérünk az interpellációk meghallgatására. Ki az első interpellálól Petrovits György jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Nemzetgyűlés! Ez év március 5-én mondottam el interpellációmat az Eskütt-ügyben és tártam fel azokat a rejtelmeket, amelyek ezzel az üggyel kapcsolatosak.. Azóta négy hónap telt el. Ezalatt a négy hónap alatti vártam, hogy a minster uraknak — minthogy interpellációm az összministeriumhoz volt intézve — legalább is egyike választ ad azokra a siilyos vádakra,_ amelyek interpellációmban elhangzottak. Sajnálattal kell azonban meeráll api tanom, hogy négy hónap eltelte sem volt elégséges arra, hogy érdemleges választ, érdemleges nyilatkozatot kapjak interpellációmra. Bár a szokásos 30 nan is letelt, én még tovább vártam, mert február 25-ére volt kitűzve Eskütt első ügyében, az úgynevezett panama-ügyben a vádtanács tárgyalása és jog-