Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-309

206 A nemzetgyűlés 309. ülése 1924 Péter br., Vanczák János, Vargha Gábor, Vasadi Balogh György, Várnai Dániel, Vázsonyi Vilmos, Veress Ferenc, Viczián István, Wild József, Wolff Károly, Zeöke Antal, Zichy János gr., Zsilinszky Endre. A nemzetgyűlés engedélyével voltak távol: Heinrich Ferenc, Hegymegi-Kiss Pál, Melczer László, Sigray Antal gróf, Jászai Samu, Teleki Pál gróf, Esztergályos János, Szijj Bálint, Hebelt Ede, Pallavicini György őrgróf. Elnöki engedéllyel voltak távol: Gaal Gaston, Csöngedy Gyula, Nagy János (tamásii), Halász Móric, Gorgulya Pál, Patai Tibor, Lukács György, Maday Gyula, Alföldy Béla, Vasadi Balogh György, Hajós Kálmán, Bartos János, Reisinger Ferenc, Östör József, Endre Zsigmond, Barabás Samu, Gubieza Ferenc, Nagy János (egri), Podmaniczky Endre báró, Urbán Péter báró, Mokcsay Zoltán, Oberhammer Antal, Neubauer Ferenc, Patacsi Dénes, Mátéffy Viktor, Janka Károly, Griger Miklós. Hivatalosan vannak távol: Hoyos Miksa gróf, Moser Ernő, Farkas Tibor, Biró Pál, Hegy eshalmy Lajos, Görgey István. Betegek: Rainprecht Antal, Krakker Kálmán, Rakovszky István. Távolmaradásukat 1924 június hó 27-én igazolták : Vargha Gábor, Drehr Imre, Tamássy József, Barthos Andor, Herrmann Miksa, Herczegh Béla, Rubinek István, Forgács Miklós, Ivády Béla, Viczián István, Kéthly Anna, Propper Sándor, Knaller Győző, Szeder Ferenc, Lovász János, Lakó Imre, Éhn Kálmán, Kabók Lajos, Farkas István, Bozsik Pál, Láng János, Hedry Lőrinc, Vanczák János, Várnai Dániel, Ugrón Gábor, Baross János, Fay Gyula, Létai Ernő, Paupera Ferenc, Fábián Béla, Vázsonyi Vilmos, Temesváry Imre, Zeőke Antal, BarlaSzabó József, Platthy György, Szabóky Jenő, Szabó István (sokorópátkai), Haller József, Prónay György báró, Mikovínyi Jenő Putnoky Móric, Erődy-Harrach Tihamér, Apponyi Albert gróf, Kálmán István, Baticz Gyula, Szapáry Lajos gróf, Bodó János, Pickler Emil, Homonnay Tivadar, Csontos Imre, Nánássy Andor, Horánszky Dezső, F. Szabó Géza, Kaas Alberti báró, Simon János, Peyer Károly, Kitajka Lajos, Benedek János, Dénes István, Cziráky József gróf, Nemes Bertalan, Szabó Sándor, Illés József, Marschall Ferenc, Erődi-Harrach Béla, Beck Lajos, Nagy Vince, Almásy László, Drozdy Győző, Szakács Andor, Bogya János, Zsilinszky Endre, Pakots József, Édes Antal, Putnoky Sándor, Cziráky György gróf, Rupert Rezső, Buday Dezső, Wolff Károly, Csik József, Mándy Sámuel, Czettler Jenő, Könyves Lajos, Szabó István (öttevényi), Rassay Károly, Bugyi Antal, Rácz János. Elnök : Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy miután az igazolásra kitűzött határidő letelt, a távolmaradásukat még nem igazolt képviselő urakkal szemben a házszabályok 264. Vának rendelkezései fognak alkalmaztatni. Méltóztatnak ezt tudomásul venni 1 (Igen !) Ha igen, a határozatot ekként mondom ki. Következik az inditvány- és interpellációskönyvek felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy először az inditvány-könyvet szíveskedjék felolvasni ! Perlaki György jegyző : Az inditványkönyvben bejegyzés nincs ! Elnök : Kérem az interpellációs-könyv felolvasását ! Perlaki György jegyző (olvcbssa) : »Dénes István — az igazságügyministerhez — egy földrendező kiküldött biró súlyos évi június hó 28-án, szomb&km, mulasztása tárgyában a sárbogárdi földreform ügyéből kifolyólag, Dénes István — a belügyministerhez —- a földmunkásság üldözése és szervezkedésének meggátlása tárgyában, Zsilinszky Endre — a belügyministerhez — Komoróczy Iván alispán fegyelmi ügyében, Zsilinszky Endre — a belügyministerhez — a hajdúböszörményi rendőrség túlkapásai tárgyában, Hegymegi-Kiss Pál — a belügyministerhez — Debrecenben a politikai és személyes szabadság szabályellenes korlátozásai tárgyában, Nagy^ Vince — a belügyministerhez — a gyülekezési jog rendszeres lábbaltiprása tárgyában, Györki Imre — a földmivelésüfyi és igazságügyministerhez — az Eskütt-ügy ujabb rejtelmei tárgyában, Györki Imre — a belügyministerhez — a debreceni államrendőrség eljárása tárgyában, Hegymegi-Kiss Pál — a honvédelmi, népjóléti, kereskedelmügyi és föl dini velésügyi ministerhez — a választási panaszok meg nem felelő elintézése s választási jutalmazások tárgyában, Homonnay Tivadar — a népjóléti minist érhez — a Bakáts-téri szülészeti és nőgyógyászati kórház fentartása tárgyában, Pakots József — a földmivelésügyi ministerhez — az üllői házhelyek tárgyában.« Javaslom a t. Háznak, hogy az interpellációk meghallgatására napirendünk letárgyalása után, de legkésőbben fél 6 órakor térjünk át. Méltóztatnak e javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirendünk szerint következik a gazdasági bizottság jelentésének (írom. 515) tárgyalása a nemzetgyűlés 1924/25. évi költségelőirányzata tárgyában. Az előadó urat illeti a szó! Láng János előadó: T. Nemzetgyűlés! Nem csekély feladat hárult a nemzetgyűlés gazdasági bizottságára akkor, amikor az 1924/25. évi költségelőirányzatot össze kellett állitania; mert egyrészt az 1924 : IV. tc.-nek adott kereteit kellett betartania és az abban lefektetett alapelvek szerint cselekednie, másrészt pedig a költségek tekintetében bizonytalan tényezők számbavételével kellett a nélkülözhetetlen szükségletek fedezéséről gondoskodnia. A bizottság ennek a két ellentétes szempontnak figyelembevételével a lehető legszélsőbb határig igyekezett alkalmazkodni a költségelőirányzatban az adott irányelvekhez; ahol lehetett, a dologi és átmeneti kiadásoknál körülbelül 10 százalékkal redukálta a kiadásokat, sőt egyes tételeket teljesen törölt is. Ennek a szigora takarékossági elvnek a keresztülvitele ellenére isi az 1924/25. évi költségelőirányzatban a kiadások főösszegét 1,896.006 aranykoronában irányozta elő. Ha ezt összehasonlítjuk az 1923/24. évi költségelőirányzattal, amely aranykoronára átszámítva 889.614 korona kiadási főösszeget jelent, akkor 1,006.392 koronával haladja meg a jelenlegi költségvetés a múlt évit ; az országgyűlés 1914/15. évi költségelőirányzatával szemben azonban, mely szintén arnykoronaban volt számítva és amely 4,928.593 koronát tett ki, 3,032.587 koronával marad alul a jelenlegi költségvetés. A kiadásokkal szemben a bevételek csak 6200 aranykoronát tesznek ki az 1923/24. évi 193 aranykoronával szemben, amely összeg, bár 3111 százalékos emelkedést muíiat, mégis, minthogy a békeparitásra való áttérés a lakbérek-