Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-308

ISí A nemzetgyűlés 308. ülése 1924. évi június hó 27-én, pénteken. vontain azokat a vonalakat, amelyek bennünket, ugy jobbról, mint balról elválasztanak és amelyek a mi pártunknak függetlenségét a nemzetgyűlésen biz­tosítják, akkor az urak ilyen naiv kérdéseket nem tettek volna. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Miután a tanácskozási idő egyébként is letelt, befejezem beszédemet azzal a reménységgel, bogy azok az igazságok, amelyeket itt elmondottam és amelyek — ugy látom — odaát végtelenül fájnak, végüí is győzedelmeskedni és diadalmaskodni fog­nak. (A jobboldaton és a középen éljenzés és taps.} Elnök : T. Nemzetgyűlés ! A mai névsor-olva­sáskor távollévők névsorát a házszabályok értei­mében csak a legközelebbi ülésen fogom bemu­tatni és ugyanakkor teszem meg javaslatomat az utólagos igazolások tekintetében is. Most csupán azt kívánom tájékoztatásul a képviselő uraknak tudomására hozni, hogy akik az elnöki hivatalban kitett ivet még a mai nap folyamán aláírják, azok­nak a névsorolvasás alkalmával való távollétét iga­zoltnak fogom tekinteni. (Helyeslés.) Megjegyzem, hogy a jövőben a házszabályok teljes szigorát fo­gom alkalmazni és az igazolást csak a legkivétele­sebb és indokolt esetekben fogom elfogadni. Az ülést délután 4 óráig felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik .' Perlaki György jegyző : Kiss Menyhért ! (Fel­kiáltások jobb/elöl : Eláll ! Isten veled, Menyus ! — Derültség jobb felől. J Kiss Menyhért : T. Nemzetgyűlés ! Szomorú törvényhozói kötelességet kell teljesítenem, bírá­latot kell mondanom a kormány félévi parlamenti és kormányzati működéséről. Szomorúan kell megállapítanom, hogy több, mint három évi törvényhozói működése alatt az igen t. kormány sohasem jött elénk költségvetéssel és zárószámadással, hu nem állandóan indemnitási törvényjavaslatokkal kísérletezett és indemnitási törvényjavaslatok tárgyalása alkalmával adott az ellenzéknek lehetőséget arra, hogy kormányzati működéséről igazságos kritikát gyakoroljon. Igen t. Nemzetgyűlés ! Beszéuem során méltóz­tatnak meggyőződést szerezni arról, hogy semmi­féle elfogultság nem fog vezetni, teljesen tárgyi­lagosan fogok beszélni és tárgyilagosan* fogom kritika tárgyává tenni azt a működést, amelyet az önök által támogatott kormány az utolsó fél esztendőben az ország érdeke ellenére folytatott. (Mozgás jobb felől.) Az előttem szólt Petrovácz Gyula képviselőtár sam, aki a kormányt támogatja, rámutatott arra, hogy bár fentartja poliliKai függetlenségét a bírá­latot illetőleg, mégis abban a helyzetben van, hogy a kormányt támogatni szükségesnek találja. Beszé­dének tövises részéből pedig legfájdalmasabb az a rész volt, hogy hivatkozott a ministerelnök urnák és több ministernek a Délivasut restaurációjában tartott politikai zászlóbontására, amikor a minister­elnök ur szskitott a régi parlamenti hagyományok­kal és annak ellenére, hogy neki talán felette "kel­lene állania a pártoskodásnak legalább azokkal pár­tokkal szemben, amelyek őt támogatják, mégsem tett ennek a kívánalomnak eleget, hanem elégedet­lenségét fejezvén ki a keresztény gazdasági párt működésével szemben, uj utón akar egy uj pártot megalakítani. Én azt a felszisszenést, amely Petrovácz kép­viselőtársam lelkéből tört elő, mélyem átérzem cs csodálatos tisztelettel tudok feltekinteni reá, hogy ő, — annak ellenére, hogy a ministerelnök ur nem­csak az emiitett restaurációban tartott beszédében, hanem már több alkalommal határozottan egy libe­rális irány mellett szegezte le magát, még mindig abban a rózsás illúzióban ringatózik, hogy továbbra is támogatja a kormányzatot és hogy a keresztény gazdasági pártnak politikájának sikere érdekében továbbra is benn kell maradnia a kormányt támo­gató pártok sorában (Felkiáltások jobbfelől : Ez helyes is!) A ministerelnök ur végighallgatta fejtegetéseit, nem tett reá megjegyzéseket. Nekem azonban az a meggyőződésem, hogj'ha majd elkövetkezik annak a törvényjavaslatnak, amelyre ő célzott: a fővárosi törvényjavaslatnak a tárgyalása, ez ug3 r őt, mint pártbarátait meg fogja győzni arról, hogy akármilyen hűséggel és odaadással támogatták is ezt a rendszert, a végső, az utolsó percben a mi­nisterelnök ur, eddigi szokásához hiven, mégis csak a baloldalhoz, illetőleg a liberális párthoz fog orientálódni és nem fogja megköszönni — leg­alább ténykedésekkel nem — azt a támogatást, amelybe őt a keresztény községi és gazdasági párt részesítette. Amiket beszédének többi részében mondott, azokat nem tartom szükségesnek, hogy kommentárokkal kisérjem, ellenben kötelességem­nek tarlom az önök figyelmét felhívni egy egészen tárgyilagos megállapításra egy olyan képviselő részéről, aki az egységes pártot sohasem támadta és aki mindig elvi "alapon mondott beszédet. Ez a baloldali képviselő Strausz István. Méltóztatnak tudni róla, hogy ő a legfőbb számszék, vagy amint most nevezik az állami számvevőszék elnöke volt két éven keresztül, megelőző működését részben a számvevőszéknél, részben pedig a pénzügy­ministerium kebelében töltötte. Igazán hivatott szakember arra nézve, hogy számvevőségi kérdésekben szakvéleményt mondjon. Talán a mostani elnököt Zavadovszkyt kivéve nem lehetne még egy embert találni Magyarországon, aki olyan tárgyilagosan tudná megállapítani azt, hogy igaza volt-e a ministerelnök urnák abban, amit tegnap a Szilágyi Lajos képviselőtársam által elmondottakra válaszolt, amikor azt mondotta a ministerelnök ur, hogy a költségvetéseket és zár­számadásokat azért nem tudja ő ai ország szine elé hozni, mert a számvevőszék felett nem rendel­kezik alkotmányjogi utón, nem tudja rákényszerí­teni munkája elvégzésére. Ha ez igy volna, mint ahogy nincs így, akkor állna az a tétel, hogy Magyarországon egy szuvere­nitás van és ez a szuverenitás az állami számve­vőszék szuverenitása. (Erdélyi Aladár : Megm gya­razta ma Strausz, hogy a nemzetgyűlésnek van ahhoz joga! Tehát nem az a szuverén, hanem a nemzetgyűlés ! — Bartlios Andor : Akkor nem le­hetne csürni-csavarni !) Tessék csak meghallgatni, rákerül arra is a sor. Nagyon kár volt ezzel a közbeszólással előre törnie Erdélyi t. képviselő­társamnak, mert hiszen rá togok térni. Nagyon jól tudom, hosy a nemzetgyűlésnek tartozik felelős­séggel a legfőbb számvevőszék elnöke, mindazon­által nem áll az a tétel, hogy ha a számvevőszék nem. végzi el a maga hivatalos dolgát és köteles­ségét, akkor ad Graecas Kalendas évtizedeken és évszázadokon keresztül nem köteles bemutatni a zárszámadásokat és nem köteles elvégezni ezeket a dolgokat. Igenis, a nemzetgyűlésnek joga, sőt nemcsak joga, hanem erkölcsi kötelessége is, a számvevőszék működését is bírálat tárgyává tenni és a számvevőszéket, ha nem felel meg köteles­ségének, ép ugy B-listára tenni, mint azokat a hivatalnokokat, akiket B listára tesznek. (Erdélyi Aladár : Nagyon jó !) Ugyancsak Strausz István képviselőtársam rá­mutatott arra, hogy egyetlen példányban készít­tette el a kormány a költségvetési előirányzatot, a múlt, illetőleg a mostani gazdasági évre, s ezt az egyetlen példányt az irodaigazgató hol a táskájá­ban hordja, hol a szobájába jól bekulcsolva tartja, úgyannyira, hogy sem nekem, sem jobboldali

Next

/
Thumbnails
Contents