Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-308

168 A nemzetgyűlés 308. ülése 1924. évi június hó 27-én, pénteken. de nem mondja meg, milyen állásokra történtek a kinevezések, (Forster Elek : Ez titok !) nem mondja meg, hogy ebből milyen illetmény és nyugdíjteher járul a kincstárra. Miképen lehet megadni ezt a felmentvényt, amikor intézkedéseinek, anyagi következményeit nem ismerjük az államháztartásra nézve ? Azt hiszem, hogy ehhez nem kell bővebb kritikát fűzni. Épen igy vagyunk a bevételek tekintetében is. Vannak bevételek, melyeknek forrásait a kihasználás módjára nézve törvény köt le. Ezekkel szemben semmiféle engedményeket nem adhat a kormány egyeseknek és testületeknek. Ilyen a dohánytermelésről szóló 1887. évi XLIV. te. El van tiltva ebben a törvényben, hogy engedélyt lehessen adni saját használatra szolgáló dohánytermelésre. A kormány 1924-ben ezt felfüggesztette. Nekem ez ellen nincs kifogásom, de az ellen igenis van, ha ő egyszerűen bejelenti az indemnitási törvényben azzal az indokolással, hogy a viszonyok kivánták a felfüggesztést és nem ismerteti meg velünk, hogy milyen kihatása volt ennek bevétele alakulása tekintetében a dohányjövedék ágazatára nézve. Lehet, hogy azzal még több bevételt ért el, hogy megengedte a gazdáknak a saját használatra szóló termelést. Miért teszi ezt a kormány ? Előre nem adhatunk felmentvényt. Ismernünk kell, milyen kihatása volt a törvénytől eltérő intézkedéseknek a dohányjövedék jövedelmére. Miért mellőzi ezt a kormány ? Azért, mert politikumot, csinál a dohánytermelésből a kisgazdákat illetőleg. Ilyen a kisüstkérdés is. Ez a két függő kérdés foglalkoztatja a kisgazdatársadalmat a falvakban. (Erdélyi Aladár : Ez is I) Erre t. képviselőtársam, felelnem kell. Ismétlem, kizárólag ez a két kérdés foglalkoztatja. De ha ezt a kormány véglegesen rendezné, akkor a falu közérdekű kérdésekkel, a kultúra kérdéseivel foglalkoznék. Most még a bizonytalanság annyira feszülté teszi a helyzetet a faluban, hogy egyébbel alig foglalkoznak, mint a dohány és szeszfőzés ügyével, amely a falu szempontjából tagadhatatlanul jelentős gazdasági kérdéssel. (Erdélyi Aladár : Tévedni méltóztatik I Ez nagyon szomorú volna !) De igen t. képviselőtársam, nemcsak a falu foglalkozik ezzel, hanem mi mindnyájan, képviselők. Ide jönnek hozzánk a termelésben érdekelt községek választói, kérik gyakoroljunk nyomást a kormányra, különösen az egységespárt utján. Emellett a gazdák télen és tavasszal folyton értekezleteket tartanak a falvakban. Mennyi idő, mennyi energia emésztődik ! És mindez miért történik ? Azért, hogy a gazdatársadalommal szemben adhassa a kormány a maga nagylelkűségét. (Zaj a baloldalon. — Meskó Zoltán : Függő helyzetben akarja tartani a gazdatársadalmat !) Ezt a kérdést tehát a nyugodt gazdasági élet biztosítása, a kultúra előmozdítása érdekében véglegesen rendeznünk kell. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Elmondtam kritikámban, hogy a pénzügyin inister ur . . . (Lendvai István : Melyik ? — Forster Elek : Az első, második vagy harmadik ?) Az 1. számmal jelölt, bár nem tudom, hogy báró Korányi Frigyes igen t. pénzügyminister ur hogyan van számozva, de ő az első, ő a mi felelős alkotmányos ministerülik, őt ismerhetjük el annak, a ministeri felelősségről szóló törvény alapján. (Meskó Zoltán: Van aktív, próbaszolgálatos és szolgálaton kívüli minister I) Mondom, kritikámban elmondtam, hogy a pénzügyminister ur beleavatkozik a zárszámadások érdemleges elintézésébe és elintézésének irányításába. (Erdélyi Aladár : Tegnap épen azt vetették szemére, hogy nem avatkozik bele !) Erre is felelek. Beleavatkozik pedig a pénzügyminister ur olyan módon. hogy a számadási felmentvényt, a számadási per kedvező esélyeit már előre biztosítja magának ; egészen más költségvetés alapján viszi az államháztartás ügyeinek ellátását, mint amilyen költségvetés alapján számolni akar nekünk. A legfőbb állami számvevőszék vizsgálatának procedúrájába egészen más költségvetési előirányzatra alapított intézkedések kerültek, mint amilyen költségvetésen a pénzügyminister ur a zárszámadást felépíteni akarja. Nem kell ehhez kommentár. Erdélyi Aladár t. képviselőtársam megjegyzésére válaszolva, elismerem azt, hogy egy kérdésben a pénzügyminister ur felette rigorózus volt és teljesen az alkotmányjognak megfelelő álláspontot foglalt el. Ez a pénzügyi bizottságban történt, ott szorgalmazták a pénzügyminister urnái a hátralékos zárszámadásoknak a beterjesztését. Erre a minister ur azt felelte, hogy a zárszámadási ügyek elintézése kizárólag a legfőbb állami számvevőszék elnökére és a nemzetgyűlésre tartozik. Ez a korrekt közjogi álláspont. (Meskó Zoltán: Vád alá kell helyezni, ha nem hozza ide a kellő időben ! — Erdélyi Aladár : Az alkotmány érdekékében nem a minister dolga ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Strausz István : Ezt javára írhatom a pénzügyminister urnák és javára irom a minist er elnök urnák, aki tegnap szintén ezt a rigorózus közjogi megállapítást tette. Az imént mutattam rá kritikámban arra, hogy a zárszámadások sürgetése tekintetében ilyen kényesen rigorózusak a kormány tagjai, elintézésének és szerkesztésének irányításába azonban a törvények ellenére folynak be. Mindamellett magam is koncedálom, hogy a kormánynak ez a helyes közjogi megállapítása előbbre vitte a zárszámadások ügyét, mert ebben a megállapításban intelem volt a legfőbb állami számvevőszék elnökének arra, hogy illett volna a nemzetgyűlést közel két évi ülésezése alatt tájékoztatni arról, hogy mi az oka annak, hogy nyolc évről nem terjesztette elő a zárszámadásokat, hogy a munkálatok milyen stádiumban vannak és hogy mikorra várható a zárszámadások előterjesztése. (Forster Elek : El kell csapni a számszéket !) Ebben a megállapításban benne van az is, hogy illett volna a legfőbb állami számvevőszék elnökének megnyugtatnia nemcsak a nemzetgyűlést, hanem az egész országot is abban a tekintetben, hogy őrtállója az ország érdekeinek és hogy jelentéseiben és a zárszámadásokban olyan anyagot fog nekünk nyújtani, amely teljesen hű képet ad a különböző kormányok gazdálkodásáról, olyan anyagot fog nyújtani, mely a számadási per vitelére a nemzetgyűlésnek kielégítő alapul fog szolgálni. A ministerelnök ur megállapításából levonva a következtetést, illett volna továbbá a legfőbb állami számvevőszék elnökének jelentést tennie ide, a nemzetgyűlésnek — természetesen a ministerelnök ur utján — hogy a szanálási törvén}*' követelményeképen az államháztartás berendezésében előálló változások mellett képes lesz-e teljes függetlenségével és apparátusának nagy készültségével a közjogi ellenőrzést ugy gyakorolni, hogy az csorbát ne szenvedjen. (Forster Elek : Kinek van joga az állami számszék elnökét erre kényszeríteni ?) Ez a nemzetgyűlésre tartozik. Én nem akarok invektivákkal jönni, én azt hiszem, hogy ez az emlékeztető, amelyet a ministerelnök ur megállapításából kifolyólag a legfőbb állami számvevőszék elnökéhez adresszálok, elég lesz ahhoz, hogy komolyan foglalkozzék azzal, hogy a hátralékos zárszámadások gyors egymásutánban a nemzetgyűlés elé kerüljenek. (Lendvai István : Majd meglátjuk ! — Propper Sándor : A kereskedőt becsukják, ha nem csinál mérleget !) Azt hiszem, az egységespártnak is szolgálatot tettem vele, hogy ezeket a kijelentéseket meg-