Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-307

158 A nemzetgyűlés 307. ülése 1924. szegényes tudományra vall az, amit a t. képvi­selő ur ezen a téren kifejtett. (Szilágyi Lajos: Számoljon el, azután beszéljen! — Zaj) TTgy látszik, a t. képviselő ur azt sem tudja, hogy a zárszámadás összeállításának elő­feltétele az, hogy a számszék a maga munkáját elvégezze. Bocsánatot kérek, én előbb nem tehe­tem a Ház asztalára a zárszámadásokat, mielőtt a legfőbb számszék a maga munkáját el nem végezte. Legyen nyugodt a t. képviselő ur, hogy abban a pereben, amikor a legfőbb számszék ezt a munkát el fogja végezni, a zárszámadásokat a Ház asztalára fogjuk tenni. De az, hogy a leg­főbb számszéket én utasítsam vagy bárki is uta­síthassa^ arra, hogy mikor végezze el a maga munkáját, ez a magyar alkotmánnyal össze nem fér, azzal össze nem egyeztethető és ehhez jogom és módom nincsen. Méltóztassék tehát ezt tudo­másul venni. (Horváth Zoltán: Szóval sohasem kapunk zárszámadást!) Méltóztassék tehát tudomásul venni, hogy az a nagyon szépen esengő vád kifelé, amelyet a t. képviselő ur már több izben is hangoztatott, hogy a kormány nem mer elszámolni, hogy a kormány nem terjeszt elő zárszámadást, s hogy ez a kor­mány kötelezettségének igénybe nem vételéből folyik, nem áll, hanem egyszerűen abból folyik, hogy a számszék a maga munkáját még nem végezte el. (Nagy Vince: Miért nem végezte el ! Miért nem tudta elintézni a maga munkáját?!) Azért nem végezhette el a számszék a maga munkáját, mert voltak egyes emberek, mint a t. képviselő ur is, akik Magyarországon forradalmat csináltak és megakadályozták ezt a munkát, s mert a háború alatt olyan munkatöbblet jelent­kezett, amelyet elintézni a mai napig nem lehe­tett. Legyenek nyugodtak a t. képviselő urak abban a tekintetben, hogy a számszék becsülettel el fogja végezni a maga munkáját. (Felkiáltások a baloldalon : Mikor?) Hoery mikor, ezért én fele­lősséget nem vállalhatok. Ez a számszék dolga. Én a számszéket nem utasithatom és épen ezért ebben a tekintetben felelősséget nem is vállalhatok. (Felkiáltások balfelöl : Helyeszük vád alá a szám­szék elnökét!) Ugy látszik, hogy a t. zajongó képviselő urak még a magyar alkotmány legele­mibb szabályaival sincsenek tisztában. (Zaj a bal­és a szélsőbaloldalon. •— Horváth Zoltán közbeszól.) Elnök: Horváth Zoltán képviselő urat már ismételten figyelmeztettem s igy most kénytelen vagyok rendreutasítani! Gr. Bethlen István ministerelnök: Azt mondja a t. képviselő ur, hogy gróf Apponyi Albert a 33-as bizottságban . .. (Rupert Rezső közbeszól.) Elnök: Rupert Rezső képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Gr. Bethlen István ministerelnök: .. , az egy­séges polgári frontról beszélve azt mondta volna, hogy összeegyeztethetetlen ennek az egységes pol­gári frontnak megkonstruálásával ËIZ cl rendelet­tervezet, amelyet a bizottságok elé terjesztettek. Hát ez megint a t. képviselő ur állitása és nem gr. Apponyi Albert képviselő uré. (Szilágyi La­jos: Szavakon nyargal! Az értelme ez volt!) Azt mondja a képviselő ur, hogy nem a szavak vol­tak azok, hanem az értelem. Az értelme sem volt az annak, amit gróf Apponyi Albert képviselő ur mondott s amit a t. képviselő ur neki imputai. Gróf Apponyi Albert azt mondta, hogy ebben az országban a középosztály kérdése_ igen nagy és súlyos probléma, (Ugy van! a jobboldalon.) hogy ezzel komolyan kell foglalkozni és ügyelni kell arra, hogy a középosztályt, különösen a tiszt­viselői kart a szélsőségek felé — akár a jobb-, akár a baloldali szélsőségek felé — ne hajtsuk. (Ugy van! Ugy van! — Zsirkay János: Hetvennégy aranykoronás kezdőfizetéssel!) Erre figyelmezte­évi június hó 26-án, csütörtökön. tett gróf Apponyi Albert, de ugyanakkor határo­zati javaslatot terjesztett elő, amelyben kimondta azt, hogy a 33-as bizottság nem tesz^ kifogást az ellen, hogy a kormány a maga részéről a rende­lettervezetet kibocsássa, illetőleg azt rendelet for­májában kimondja. Ez a határozati javaslat tehát önmagában is ellentmond annak, amire a képviselő ur most hivatkozik. (Horváth Zoltán: Mert a felelősséget nem vállaihatja!) Azért nem akarta vállalni a felelősséget, mert egy órányi ideje volt arra, hogy átnézze és átgondolja a rendelettervezetet, de nem azért, amit a képviselő ur mond, hogy ez olyan intézkedés, amely a középosztályt, illetőleg a tisztviselői kart a kétségbeesésbe kergeti. A t. képviselő ur pedig ezért hozta fel ezt Tehát méltóztassék citátumaiban — t. képviselő ur, én azt ajánlom — egy kicsit a történelmi hűséghez jobban ragaszkodni. {Élénk derültség és taps a jobboldalon. — Szilágyi Lajos: Igen, köszönöm. — Zaj. — Elnök csenget.) Elnök: Minthogy a tárgyalásra szánt idő utolsó félórájában az elnöki előterjesztésekre kell áttérnünk, az idő előrehaladottságára való tekin­tettel az indemnités vitáját megszakítom. Sze­mélyes kérdésben Mayer János képviselő ur kért szót. A házszabályok 215. §-a alapján a képviselő urat a szó megilleti. (Zaj. —Nagy Vince: Tőzeg­szagot érzek!) Mayer János: Talán azt hiszi, hogy a szovjet­ben van! (Zaj. — Elnök csenget.) T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy személyes kérdésben pár percre igénybe­vegyem szives türelmüket. Nem szivesen teszem ezt, de Szilágyi Lajos t. képviselőtársam olyan súlyos invektivákkal illetett, hogy kénytelen va­gyok az ő vádjaira reflektálni. Szilágyi Lajos t. képviselőtársunk nem először mutatkozott be ebben a modorban, amelyet ma tanúsított. Az ember szinte nem tudja, hogy csodálkozzék-e avagy megdöbbenjen afelet a könnyelműség felett, amellyel ő jobbra-balra vádakat szór, és embereket vádol. (Szilágyi Lajos: Bizonyítok, nem vádolok! — Zaj. — Elnök csenget. — Szilágyi Lajos: Még most is tagadja! — Nagy zaj. — Berki Gyula: Olvassa fel a képviselő ur Szilágyi levelét!) Nem akarom, hiszen nem vagyok barátja annak, hogy itt pikantériákkal szolgáljak. (Zaj. — Berki Gyula: Azt a levelet olvassa fel a képviselő ur, amelyet Szilágyi képviselő ur önhöz irt!) Elnök: Csendet kérek. (Berki Gyula: Mikor minister volt, irt neki levelet? — Zaj. — Szilágyi Lajos: Persze, hogy irtani.) Csendet kérek. Mayer János: Én nem akarom felolvasni ezt a levelet. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Irt levelet? — Szilagyi Lajos: Mindennap irok! — Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon.) A t. képviselő ur kiáll itt, mint purifikátor és az intaktság tógájában tetszeleg nem először, nem másodszor, hanem mindenkor. (Szilágyi Lajos: Nem utoljára!) Beszél itt kijárásokról, kivitelekről, panamákról, (Szilágyi Lajos: Ugy van! — Záj.) és mindent panamának minősit, ha egy képviselő valahol eljár, valahol, bármely fórumon, ministeriumnál, valamely ügyben köz­ben jár. A t. képviselő urnák több levele van nálam, (Szilágyi Lajos: Van hát! — Mozgás.) amelyben kiviteli engedélyt kér, (Nagy zaj és fel­kiáltások a jobboldalon: Ahá! Ahá!) szénakiviteli engedélyt, mindenféle kiviteli engedélyt. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Ahá!) Nincs kivitel, amelyben ön el nem járt volna, és levelet nem irt volna. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Az ön levelei megvannak! (Szilágyi Lajos: Elő vele! — Farkas István: Rothadt ez a parlament! — Folytonos nagy zaj.) ,

Next

/
Thumbnails
Contents