Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-307

 nemzetgyűlés 307. ülése 1924. mert a tarifa tekintetében a villamosvasutak ezidőszerint 13.100-szoros tarifával közlekednek, ezzel szemben az aranyparitás április 1-én 16.800 volt. Ezzel a kérdéssel még nem végeztünk. Méltóztassék figyelembe venni, hogy ugyanakkor a szénnek szorzószáma 35.000 völtj a vasnak szorzószáma 19.100, a talpfáé 21.150. (Drozdy Győző: És a munkabér?) Most rátérek még a legfontosabb élelmicikkekre is, hogy méltóztassék összehasonlítani. A kenyér szorzószáma 17.500, a tojásé 20.000, a zsiré 21.850, a tejé 20.800, a ruhacikkeké pedig 22.000. Megjegyzendő, hogy azok a mélyen tisztelt lapok, amelyek a villamosvasutakat olyan nagy kedvvel és annyi szorgalommal támadták, elfelejtették ugyanakkor, amikor az öszszehasonlitásról beszéltek, felemlíteni azt, hogy a lapok szorszószáma április 1-én — nem a mái árak mellett — 19.800 volt, '60 százalékos teljesítménnyel, — mert t. i. a lapok terjedelme nem a békebeli terjedelem, — hanem körülbelül annak csak a fele. (Ugy van! a középen.) Ha ezt méltóztatik figyelembe venni, kisül, hogy az a lap, amely olyan ádáz kritikát folytat a villamosvasutak 13.100-szoros tarifája ellen, 25.000-szeres szorzószámmal dolgozik. Már pedig mégis csak fontosabb a kenyér, a villamos és az emiitett cikkek, mint a hírlap. (Drozdy Győző : A hirlap nem közfogyasztási cikk ! — Barthos Andor : Kulturembernek az !)^ Azt méltóztattak mondani, hogy a budapesti villamosvasutak drágábbak, mint az európai emporiumok bármelyikében. Bocsánatot kérek, itt még a munkabér kérdésére kell visszatérnem. A munkabér szorzója a villamosnál kétféle, t. i. az egyéni szorzó 9200, a tömegszorzó (bérszámla) pedig 12.400. Feltűnői, hogy az egyéni szorzó 9200, míg a bérszámla szorzója 12.400. Ennek az a magyarázata, hogy körülbelül 25—30 százalékkal több munkás van alkalmazva, ugyanannak a munkának az elvégzésére. Nagyon világos, hiszen mi magunk érezzük, valamennyi tisztviselő tudja, hogy azokat a megtakarításokat, amelyeket az állam bizonyos kiadásoknál elér, szomorú, de épen a munkabérnél és a lakásnál éri el. Ez az a két faktor, ahol megtakarítást érnek el az egész vonalon, mert egyéb faktornál ez lehetetlenség. Méltóztassék megengedni, hogy még egy összehasonlítást közöljek: Budapesten átlagosan 5V2 kilométeres szállítási távolság mellett a kilométerenkénti aranytarifa — mert hiszen az összehasonlításra csak akkor alkalmas a táblázat, ha egységre hozzuk — 460 korona, tehát Budapesten 460 koronáért tesz meg az utas az április 1-én életbelépett tarifa szerint 1 km utat. Szegeden egy kilométert 834 koronáért, Miskolcon egy kilométert 770 koronáért, Nyíregyházán egy kilométert 1600 koronáért tesznek meg az utasok. Magyarázatképen előadom, hogy Nyíregyházán 4000 korona átlagos jegyár van és az egész nyíregyházai vonal csak 2*5 kilométer hosszú, tehát 1 km. 1600 K-ba kerül. Ilyen módon tehát ennek csaknem negyede a budapesti ár. Összehasonlitom a külföldi árakkal is a budapesti árakat. (Halljuk! jobbfelől.) Chemnitzben az állagjegy ára 3700 korona. Berlinben 2775 korona, Bonnban 4080 korona, Dresdenben 3700 korona, New-Yorkban 7670 korona. (Drozdy Győző: Öt cent-ért hatvan kilométert utazhattam NewYorkban!) Tessék átszámitani! (Rothenstein Mór: évi június hó 26-án, csütörtökön. 14 És a kereseti viszonyok? — Drozdy Győző: Ilyen statisztikára nem adok semmit!) Erre kell adni! (Rothenstein Mór: Miért nem emiitette Bécset?) Elnök: Bothenstein képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. (Rothenstein Mór közbeszól.) Bothenstein képviselő urat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni. (Petrovácz Gyula: Az igazság fáj! — Drozdy Győző: New-Yorkban 5 centért utazhat hatvan kilométert.) Drozdy képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Buday Dezső: Mig az átlagos tarifa Budapesten 2525 K, addig Wienben 1835 K. Ugyebár, kevesebb, de viszont nem méltóztatnak tudni, akik pedig tudják, azoknak nem méltóztatik megmondani azt, hogy Bécsben egységes áramszolgáltatás van, hogy a világítási áramot és a közlekedési munkaerőt ugyanaz a centrale adja és szociálpolitikai népszerűségből nem a villamosvasutat terhelik, hanem a világitást, szerintem nem is helytelenül, mert esetleg inkább terhelhető a magasabb osztályok nagy villanyfogyasztása. Április elején hogy állott a helyzet,... (Drozdy Győző: De ott a munkabérek is magasabbak!) Elnök: Drozdy képviselő urat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj.) Csendet kérek képviselő urak. Buday Dezső:... hogy mig Budapesten 300 korona volt az áram hektowattja, addig Bécsben 500 korona volt. Itt van a magyarázat és ebben egyszersmind annak a magyarázata is, hogy a budapesti villamosvasutak Európában a legolcsóbb közlekedési eszköz. Méltóztassanak ezt tudomásul venni, amennyiben ezt méltóztatnak itt statisztikailag és mathematikailag beigazolva látni. (Drozdy Győző: Miért nem mondják azt is, hogy a legjobb és a legkényelmesebb? — Platthy György: Arról is lehet beszélni! — Zsirkay János: Drozdy képviselő ur ezt nem tudja, mert autón jár! De mi villamoson járunk mindennap, tudjuk, hogy az nagyon jó és kényelmes! (Drozdy Győző: Járok én azért villamoson is! — Kováts-Nagy Sándor: Tegnap konflison járt! — Rassay Károly: De mindenesetre jobb privát autón járni, mint hivatalos autón!) Elnök (csenget): Méltóztassanak megengedni, hogy a szónok is szóhoz juthasson. (Zsirkay János közbeszól.) Zsirkay képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Drozdy Győző: De nem rabolt pénzből!) Drozdy képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Zsirkay János: Ezt nem értem! — Zaj. — Drozdy Győző közbeszól.) Drozdy képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Buday Dezső: Ezekben voltam bátor előadni egyrészről azt a bírálatot, amelyet a közszolgálati alkalmazottak fizetésrendezése tekintetében gyakorolni kívántam, másrészről pedig azokat a felvilágosításokat, amelyeket a megtévesztett közvéleménnyel szemben szükségesnek láttam egyszer itt nyilvános fórum előtt leszögezni. Miután én ezt az indemnitási javaslatot a szanálási törvény végrehajtásához szükséges lépésnek tartom, amely nélkül a szanálási törvény végre sem hajtható, magam részéről elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Azok a mulasztások, modhatnám, bűnök, amelyeket a t. képviselő ur előttem szólván, felsorolt és amelyek legnagyoab részt a közalkalmazottak fizetésének kérdésére vonatkoznak, olyan bűnök, amelyek épen azt a kormányt terhelik, amely kormányt az előttem szóló t. képviselő ur immár hosszabb ideje támogat szava-