Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-286

62 A nemzetgyűlés 286. ülése 1924. évi május hó 20-án, kedden. zeti demokráciának útjára; a politikai hatalomban részesítette a nemzet minden tagját és azt a legszabadabb államformát tette magáévá, amely Európában is most már mind általánosabbá válik: köztársasági alapon rendezkedett be. Ezek nagyon szimpatikus dolgok előttem és amikor én a kormány javaslatát elfogadom, innen a baloldalról is kifejezésre akarom juttatni azt, hogy ami ennek a javaslatnak tárgyalása során az előadói székből és a túloldalról elhangzott, azok az érzések, a nagyrabecsülésnek és az őszinte szeretetnek ezek az érzései bennünk is közösek. (Általános helyeslés. Taps balfelöl.) Elnök: Kiván-e valaki szólni? Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A külügyminister ur kivan nyilatkozni. Daruváry Géza külügyminister: T. Nemzetgyűlés! Az elhangzott felszólalásokból örömmel látom, hogy a nemzetgyűlés, amely e tekintetben bizonyára az egész magyar közvéleménynek a hű tolmácsa, (Általános helyeslés.) a magyar-törökbarátsági szerződést rokonszenvvel^ fogadja. Meg vagyok győződve, hogy ez a szerződés megfelelő alapot fog nyújtani azoknak a kapcsolatoknak kiépítésére, amelyek a magyar és a török nemzet érzelmeinek és érdekeinek megfelelnek. (Helyeslés jobbfelöl.) Vérrokonság és századoknak az emlékei, amelyek dicsőségesek voltak akkor is, amikor egymás ellen, akkor is, amikor egymás mellé állított a sors, a nagy földrajzi távolság dacára érzelmi kapcsolatokkal fűzi össze ezt a két nemzetet. Remélem, hogy azokat a kereteket, amelyeket ez a szerződés nyújt, a felvett diplomáciai érintkezés során rövidesen sikerülni fog kitöltenünk. Elsősorban én is a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiépitésére gondolok, továbbá azoknak a kulturális kapcsolatoknak kiépitésére, amelyeknek megvannak már a maguk előzményei. Mindnyájan tudjuk, hogy milyen élénk kereskedelmi érintkezés volt a két ország között a háború előtt, és ennek a felelevenitése nemcsak a mi ipari termelésünk számára bir jelentőséggel, hanem azt hiszem, hogy Törökország újjáépítésének most megindult munkájánál is számottevő tényező lehet. A magyar ipar, a magyar közgazdaság minden mellékcélok nélkül kivan részt venni abban a nagy ujjáépitési munkában, amelyet a török nemzet maga elé tűzött, és amelynek végrehajtásában a magyar nemzet legjobb kivánságai kisérik. Különösen a magyar mezőgazdasági gépiparra gondolok, amely mindenesetre jelentős tényező lehet a török gazdasági termelés fokozásában, továbbá általában vasiparunk, amelynek hasonló szerep juthat a török közlekedési utak és eszközök kiépitésében. E gazdasági érintkezés előmozdítására egy gazdasági szakembert szándékozom beosztani törökországi követségünkhöz. (Helyeslés.) Ugyanilyen fontosnak tartom a magyar és török nemzet közötti szellemi és kulturális kapcsolatok kiépítését. Már a háború előtt is örömmel láttuk körünkben a török tanuló ifjúságot. Megnyitottuk előttük iskoláink kapuit és erre készek vagyunk a jövőben is. A szellemi és gazdasági tényezők természetes kölcsönhatásából folyik, hogy ennek a szellemi kapcsolatnak meg lesz a maga értékes kihatása a gazdasági viszonyokra is. Főleg gazdasági szakiskoláinkra várhat e tekintetben jelentős szerep. Főiskolai tanárainknak, ha a török kormány az e tekintetben általunk teendő kezdeményezést magáévá teszi, alkalmuk lesz a török főiskolákon vendégelőadások utján a török szellemi élet kiépitésében részt venni. (Helyeslés.) Ha nem is akarok e tekintetben nagyon messzemenő várakozásokat kelteni, mégis azt hiszem, remélhetjük, hogy szellemi munkásokkal más téren is segíthetjük a török újjáépítés munkáját. 1916-ban Konstantinápolyban tudományos intézetet állított fel az akkori magyar kormány. Ha a még fennálló anyagi nehézségek eliminálásával sikerül ujjáalkotni ezt az intézetet, ez ismét központja lehet annak a tudományos munkának, amelyre a török történelem, a török tudomány és a török művészet terén még bő alkalom lesz. Ezekben akartam röviden vázolni azokat a gondolatokat, amelyek a kormányt abban a törekvésében irányítják, hogy a megkötött barátsági szerződést élő tartalommal töltse ki. Kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Általános helyeslés-) Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni az előadő ur által ismertetett törvényjavaslatot a külügyi és a közjogi bizottság együttes szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nemi (Igen!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a törvényjavaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy a Ház a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék mindenekelőtt a törvényjavaslat címét felolvasni. Forgács Miklós jegyző: (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is tárgyaltatván, annak harmadszori olvasására napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. A külügyminister ur kivan nyilatkozni. Daruváry Géza külügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém benyújtani a dunai állandó vízügyi műszaki bizottság hatáskörére és működésére vonatkozó szabályzat jóváhagyása tárgyában 1923^ évi május hó 27-én Parisban kötött egyezni én™ becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Kérem, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztani és az osztályok mellőzésével a külügyi és közjogi bizottságokhoz utasitani. Elnök : A dunai állandó vízügyi és műszaki bizottság hatáskörére és működésére vonatkozó szabályzat jóváhagyása tárgyában 1923. évi május hó 27 én Parisban kötött egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az osztályok mellőzésével a külügyi és a közjogi bizottságokhoz utasittatik. Mai ülésnek több tárgya nem lévén, következik a legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket folyó hó 21-én, szerdán, délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki 1. a robbantószer és robbanóanyag előállitásával, tartásával és használatával elkövetett bűncselekményekről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása ; 2. a török köztársasággal Konstantinápolyban 1923. évi december hó 18. napján kötött barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. 3. a vámtarifáról szóló törvényjavaslat tárgyalása.