Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-285

A nemzetgyűlés 285. ülése 1924. ezek alapján a Haller József nemzetgyűlési képviselő ellen meginditani szándékolt bűnvádi eljárásban a bizottság zaklatást lát és javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Haller József képviselő ur mentelmi jogát ez ügyben ne függessze fel. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat: el méltóztatnak-e fogadni a mentelmi bizottság javaslatát, igen vagy nem? (Igen!) Ily értelemben mondom ki a határozatot. Tehát a Ház Haller József képviselő ur mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 469.) sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége r miatt feljelentett Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Rupert Rező nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A »Világ« című napilap 1922. évi augusztus 13-án megjelent számában »Lovagias ügyek a Landau-per körül« cimű cikkben Rupert Rezső válaszaként a következők foglaltatnak: »A Jaeger-féle provokációból eddig annyi igaz, hogy — mint a múltkor Mészáros nevű ur — kilátásba helyezte, hogy majd ad nekem; most várom tehát.. ; mondjuk a legjobbat: a segédeket. Könnyű dolguk lesz velem, akár el se jöjjenek. Mint a Danszky-ügyben, ezúttal is az lesz a válaszom, hogy semmiféle kriminalitást nem szándékozom lovagias üggyé előléptetni. Egyébként azt sem tudom, miről van szó. Állitólag piszkosnak neveztem Jaegert. Erre igazán nem emlékszem. Nevezettet tanuként hallgatták ki. Bevallotta, hogy egy izben őt felszólította Somogyi nevű barátja, hogy Landauékkal lehetne »lóvét« (pénzt) szerezni, Jaeger otthonos a G. osztályban, fogjanak össze, szabaditsák ki Landauékat, illetve tüntessék ugy fel a dolgot, mintha a kiszabadulás az ő érdemük lenne, akkor lesz »lové«. Ö ezt az ajánlatot — úgymond — visszautasította, csak később Beckerrel egyetértve ment bele a dologba, hogy — mint állítja — Somogyi megvesztegetési ajánlatát leleplezze. Ezért járt el Beckerrel és Somogyival együtt, ezért vett részt Landau Gézának Kelenföldről való elszállításában és asszisztált, mikor Somogyi a Sorrento-barban, október 4-én 18.000 koronát átadott. — Ezért ment el másnap az Emkébe is, ahol a többi 182.000 koronát is meg kellett volna kapni Somogyitól, azonban közbejött Somogyi letartóztatása. Ennek a vallomásnak az alapján emiitettem fel, hogy milyen sok piszok vetődik fel ebben a perben, itt van egy tanú, aki tudja,^ hogy Lan dauék ellen komoly zsarolási manőver folyik, mert megmondta neki Somogyi, az ő barátja, mégis részt vett abban, hogy a »lové« megszereztessék, mert hiszen ha igaz lenne is, hogy Somogyival szemben mentális rezervációval ment bele az üzletbe, ami Landauékat illeti, velük szemben tudta, hogy igazi »lové« kizsarolásáról volt szó, a Somogyi-féle alapon. Nevetséges kísérletezésnek neveztem, hogy most azzal akarnak operálni, hogy a manőver a G. osztály tudtával folyt, tehát ők csak leleplezni és nem »lóvét« akartak. Tréfás megjegyzéseket tettem az alibi közkereseti társaságról. A tényt neveztem szennynek s azt, hogy most, mikor keservesen kapkodnak az alibik után, még Srétert is magukkal akarják rántani a mocsárba stb«. A cikk azután ebben a tenorban folytatja tovább. E nyilatkozat miatt dr. Jaeger Károly főmagánvádló rágalmazás vétsége miatt feljelentést tett. évi május hó 16-án, pénteken. 65 A bizottság megvizsgálva a csatolt iratokat, megállapította, hogy a hivatkozott körülménynek vád tárgyává tett részeiben olyan tények állíttatnak dr. Jaeger Károly főmagánvádló ellen, amelyek valóság esetében vele szemben okot adnak a bűnvádi eljárás megindítására és őt közmegvetésnek tennék ki, így a vád tárgyává tett bűncselekménynek jelenségei fenforognak és mivel az iratokból kitetszőleg a panasz tárgyává tett közlemények szerzője Rupert Rezső képviselő ur, zaklatás esete pedig nem forog fenn, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Rupert nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök : Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senkisem kíván szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatik-e elfogadni az előadó ur által képviselt mentelmi bizottsági javaslatot, mely szerint Rupert Rezső képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel a Ház, igen vagy nem? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy a Ház Rupert Rezső képviselő ur mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag felfüggesztette. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 432.) sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Bogya János nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó! Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés 1923. évi április hó 25-iki ülésében Klárik Ferenc és Bogya János nemzetgyűlési képviselők között támadt szóváltásból eredői eg Bogya János a »Szózat« című napilapban 1923 április 23-iki dátummal a következő nyilatkozatot tette közzé: »Klárik Ferenc képviselő a nemzetgyűlés mai ülésén felszólított, hogy vele szemben használt kijelentéseimet a nemzetgyűlésen kivül, a nyilvánosság előtt ismételjem meg. A felhívásnak eleget téve ezennel kijelentem, hogy mindenki, aki azt állítja rólam, hogy Drozdy Győzőt orvul, vagy hátulról ütöttem meg, hazug rágalmazó«. Ezen nyilatkozat miatt a budapesti kir. törvényszék vizsgálóbirája B. II. 10.339/1923. szám alatti végzésével az 1914. évi XLI. te. 2. §-ába ütköző sajtó utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt Klárik Ferenc, mint főmagánvádló indítványára a sajtótörvény 32. § és a Bp. idevonatkozó szakaszai alapján a vizsgálatot elrendelte. A budapesti kir. főügyészség ez_ okból kérte Bogya János képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi bizottság átvizsgálva a megkereséshez mellékelt iratokat, megállapította, hogy a cikk tartalmában tényleg foglaltatnak olyan kijelentések, amelyek alkalmasaknak látszanak a becsületsértés vétsége tényálladékának kimerítésére. Minthogy zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. r>Nemzetgyűlésnek, hogy Bogya János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: el méltóztatnak-e fogadni a mentelmi bizottság javaslatát, hogy Bogya János képviselő mentelmi joga ez ügyben felfüggesztessék? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A nemzetgyűlés Bogya János képviselő mentelmi jogát ez ügyben felfüggesztette. Következik napirend szerint a mentelmi bizottság jelentése (írom. 433.) sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt fel-