Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-285

À nemzetgyűlés 285. ülése 1924. pánnak, vagy nem tudom kinek megsértése miatt indittassék meg az eljárás, de amiatt, hogy Szekeres Dezsővel szemben sérelem követtetett el, semmi körülmények között felhatalmazást nem adhatott, hiszen ez logikátlan is lett volna. Ezt nem tudj ember megérteni. Ugy látszik, itt megint valahol az előadásban van hiba, vagy annakidején a mentelmi bizottság nem nézte meg a dolgot, mert lehetséges, hogy ezek az alaki feltételek sem forognak fenn. Ezenkívül pedig maga a mentelmi bizottság sem állapítja meg, hogy az, amiről itt szó van, egyáltalán büntetendő cselekmény lenne, mert csak azt mondja, hogy ami történt alkalmas arra, hogy »Szekeres Lajos szolgabíró, helyettes főszolgabíró egyéni és közhivatali tisztségét a nyilvánosság előtt kétségessé tegye.« Ilyen meghatározás a Btk.-ben, hogy valakinek becsületét kétségessé teszi valaki, nincs. A törvény megmondja, hogy az a rágalmazás, amikor az, ami állíttatik, okul szolgálhat valaki ellen fegyelmi vagy büntető eljárás megindítására vagy az illetőt közmegvetésnek teszi ki, nem pedig az, hogy valakinek becsületét kétségessé teszik. A legártatlanabb megjegyzés is kétségessé teheti bárkinek is a becsületét az előtt, aki vele szemben rosszakarattal viseltetik. Minthogy maga a mentelmi bizottság sem állapítja meg, hogy a rágalmazás tényálladéka fennállana, sőt azt sem állapítja meg, hogy a becsületsértés vétségének tényálladéka fennforog, mert becsületsértést is csak az követ el, aki mással szemben megbecstelenítő, lealacsonyító vagy megszégyenítő kifejezést használ, vagy más ellen ilyen tettet követ el, nem pedig, aki olyan szót használ, hogy azzal valakinek a becsületét kétségessé teszi, — mondom — minthogy maga a mentelmi bizottság se mert odáig elmenni, hogy a büntetőjogi tényálladék elemét megállapítsa, miért kívánja tőlünk — amikor legalább is büntetendő cselekmény fenforgása szükséges, — hogy ebben az ügyben a mentelmi jogot felfüggesszük. Tisztelettel javaslom tehát, hogy ebben az ügyben Rakovszky István képviselő ur mentelmi jogát ne függesszük fel. Elnök : Szólásra következik 1 Bodó János jegyző : Nemes Bertalan ! Nemes Bertalan : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel bejelentem, hogy a mentelmi bizottság javaslatát a magam részéről nem fogadom el. Ennek indoka az, hogy Rakovszky István képviselőtársunk cikke által sértve érezte magát Szekeres Dezső, illetőleg ugy gondolta, hogy a cikk esetleg sértő lehet rá nézve akár egyéni, akár köztisztviselői minőségében és ezért ezt az ügyet előterjesztette felettes hatóságának a vármegyének, amely neki az eljárásra a felhatalmazást megadta. Ennek következtében neki kötelessége volt az eljárást megindítani. Miután azonban bennem és azt hiszem sokakban közülünk egyáltalán nem váltja ki ez a cikk azt a hitet, feltevést vagy meggyőződést, hogy Szekeres Dezső bármit is vétett volna a hivatali kötelesség vagy tisztesség ellen, ez a közlemény nem alkalmas arra, hogy Szekeres Dezsőt bármi tekintetben is közmegvetésnek vagy büntető eljárásnak kitegye. A cikket bűnvádi eljárásra alkalmasnak nem tar torn, Ennek következtében kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék a bizottság jelentésének elutasításával Rakovszky István képviselő mentelmi jogát fel nem függeszteni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző: Hegymegi-Kiss Pál. Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! Az előttem szólott és közénk iktatott képviselőtársam felszólalása után, amennyiben meg vagyok róla győződve, hogy a többségi pártnak is hasonló véleménye van ebben a évi május hó 16-án, pénteken. 59 kérdésben, szólási jogomtól elállók, tisztán csak azt említem meg, hogy a vármegye tulaj donképen nem is adott felhatalmazást Szekeres szolgabíró urnák, hogy Rakovszky István ellen inditsa meg a bűnvádi eljárást, hanem a vele vitatkozó szolgabíró társa, Halmos főszolgabíró ellen. Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha senki szólni nem kivan, a vitát berekesztem. Az előadó ur kivan szólani? (Nem !) Ha az előadó ur nem kivan szólni, senkinek szólásjoga nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Szembe fogom állítani a mentelmi bizottság javaslatát Farkas Tibor képviselő urnák ezzel ellenkező javaslatával. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát szemben Farkas Tibor képviselő ur javaslatával, igen vagy nem? (Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. Megállapítom, hogy a Ház Farkas Tibor képviselő ur javaslatát fogadta el. Eszerint a Ház Rakovszky István képviselő ur mentelmi jogát ebből a mentelmi ügyből kifolyólag nem függeszti fel. (Rupert Rezső: A többinél is igy kellett volna kezdeni! Mind ilyen!) Következik a tanácskozás és a határozathozatal a magyar állam megbecsülése és hitele ellen elkövetett vétség miatt feljelentett Reisinger Ferenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében (írom. 465«). Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Reisinger Ferenc nemzetgyűlési képviselő ur (Pikier Emil: Sok ilyen embert kívánok az országnak!) Miskolcon 1922 szeptember 21-én a kereskedelmi alkalmazottak gyűlésén a következő kijelentéseket tette (olvassa): »A kereskedők maguk sem bánnák az esetleges munkabeszüntetést, mert kevesebb árut adnának el, és a megmaradt árukért többet kapnak, azzal többet érnének, mint a cigarettapapírral, Svájcban bepiszkolt papirossal« A debreceni kir. törvényszék vizsgálóbírójának, valamint a kir. ügyészségnek megállapítása szerint ebben a kijelentésben a magyar nemzet megbecsülése és hitele elleni bűncselekmény forog fenn. A debreceni kir. ügyészség ezért kéri Reisinger Ferenc képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését. A bizottság a megkereséshez csatolt iratok betekintése és a jelentések és jegyzőkönyvek átolvasása után megállapította, hogy a bűncselekmény jelenségei — e kifejezés által elkövetve — tényleg fenforognak, s minthogy az összefüggés a cselekmény és a képviselő ur személye között nem vitás, és mert zaklatást nem lát a bizottság fenforogni, javasolja, hogy a nemzetgyűlés Reisinger képviselő mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani? Szakács Andor képviselő ur kért szót. Szakács Andor: T. Nemzetgyűlés! Aki figyelmesen elolvassa a mentelmi bizottság javaslatában foglalt inkriminált kijelentéseket, meg kell hogy álljon az esze, hogy hol van ebben a magyar állam hitele, a magyar állam megbecsülése egyáltalán érintve. Azt állítja Reisinger képviselőtársam egyik nyilatkozatában, hogy valami munkabeszüntetéssel a kereskedők se törődnének nagyon, mert a megmaradt árut akkor drágábban tudnák eladni. A többi, ami ezután következik, csak sallang. Hol van itt a magyar állam hitelének megtámadása, hol van itt a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett bűncselekmény? Én a legnagyobb tisztelettel hajlok meg az előadó ur jogászegyénisége előtt, (Mikovinyi Jenő előadó: Nem az előadó csinálja a jelentést!) távol áll tőlem, hogy neki bármiféle szemrehányást tegyek, mert magam is