Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-284

A nemzetgyűlés 284. ülése 1924. tet, egy ilyen ügyet annak dacáig hogy ez az ügy kegyelem alá tartozik, mert hiszen a biróságnak kell eldöntenie, — és ha már ide hozta az ügyet, el is döntötte — hogy ez az ügy kegyelem alá nem tartozik. T- igazságügyminister ur, ez egy veszedelmes doktrina. Ez veszedelmesen érinti, sérti a Háznak jogait is, mert nem jelent mást, mint azt a követelést, hogyha valami birói végzésben megírva idejön, azt mi kötelesek vagyunk minden további vizsgálat nélkül elfogadni. Pedig t. igazságügyminister ur, ez nyíltan ellenkezik a törvénnyel, a házszabályokkal, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és nyiltan ellenkezik azzal a gyakorlattal is, amelyet mentelmi ügyekben a Ház eddig követett. Mert hiszen törvény szerint sohasem kerülhet ide másképen egy ilyen ügy tárgyalása, mint hogy bíróság birói végzésben foglalt megkereséssel fordul ide, amelyet a főügyészség csak közvetít és mindig ezen az alapon kezdjük meg a tárgyalást. Ha már most mégis ezzel szemben a Háznak meg van az a vitátlan joga s meg volt mindig és soha senki kétségbevonni nem merte, hogy jogában áll a Háznak vizsgálni, hogy vájjon fennforog-e büntetendő cselekmény (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és vájjon van-e kapcsolat a cselekmény és a képviselő személye között s nem forog-e fenn zaklatás: akkor nyilván a Házat ez a jog megilleti épen a birói végzéssel szemben és ez azt jelenti, hogy a birói végzést joga van a Háznak felülvizsgálni, ami egészen természetes is, mert hiszen, ha erre nem volna joga, ha ez a bíróság elleni támadást jelentené, akkor el sem kezdhetnők ilyen mentelmi ügy tárgyalását. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. igazságügyminister ur, ennélfogva ugy látom, hogy én vagyok abban a helyzetben, hogy megvédelmezzem a jogászi közvélemény álláspontját és megvédelmezzem az alkotmányos álláspontot is, és az ellen a veszedelmes doktrina ellen, amely itt az igazságügyminister ur szavain keresztül ki akar törni, hogy most minden, amit a biróság tesz, tabu és kritika alá nem tartozik, nekem itt tiltakoznom kell. Kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy a magyar országgyűlésen ilyen tiltakozás többször is volt. Ott volt Deák tiltakozása azok ellen, akik azt vitatták, hogy birói Ítéletet kritizálni, birálni nem lehet ; számtalanszor kelt élesen harcra, különösen a Kossuthés a Wesselényi-perben, — mert hiszen azokat is magyar bíróságok üldözték — hogy nemcsak joga van az országgyűlésnek birálni a bíróságokat s azok ítéleteit és határozatait, hanem kötelessége, sőt ez a kötelesség odáig terjed, hogy a törvény ellenére ítélő és a szabadságjogokat megsértő bírák felelősségrevonásáról is gondoskodnia kell. Ne áltassuk magunkat. Mi tisztelettel vagyunk a birói kar iránt, nekünk, különösen az ellenzéknek egy erős posztulátuma minél inkább annak a függetlenségét körülbástyázni és minél inkább teremteni egy olyan atmoszférát, hogy ne csak fikció legyen a birói függetlenség és pártatlanság, hanem valóság is. Ne méltóztassanak gondolni, hogy mi a birói tekintély ellen akarunk támadni. Sohasem támadunk. (Zsirkay János: Kivéve Vázsonyit, aki legazemberezte a bíróságot ! — Propper Sándor : Azért mer beszélni, mert nincs itt Vázsonyi !) És ha szóvá teszünk egyes eseteket, egyes justizmordokat, ezt épen a birói tekintély megvédése szempontjából és annak a nagy érdeknek előmozdításáért tesszük, hogy csakugyan pártatlan igazságszolgáltatásról legyen szó. Végre is, ha vissza méltóztatik a mi multunkra tekinteni, sok szomorú példáját látjuk annak, hogy igenis birói részről is üldözések törévi május hó 15-én, csütörtökön. 37 téntek. Hiszen Kossuth Lajost is annak idején sok évi fogságra a magyar királyi Kúria ítélte el. Nagyon természetes, hogy az, hogy egy képviselőt üldözzenek, perbe fogjanak, hogy ellene hajsza indulhasson meg, függ a biróságtól is, amely kapható arra, hogy megkeresést intézzen a Házhoz. Megvan tehát annak a lehetősége, hogy egy képviselő ellen hajsza induljon, és ez a hajsza feltétlenül kell, hogy a bíróságon keresztül induljon meg, mert hiszen másképen az ügy idáig el sem érhet. Amikor tehát arról a jogról van szó, hogy mi felülvizsgáljuk ezeket az ügyeket abból a szempontból, hogy hajszáról nincs-e szó, igenis, minden tisztelettel a biróí függetlenség és pártatlanság iránt, nekünk jogunk, sőt kötelességünk a birói határozatokat is kritika tárgyává tenni és még a birói határozatokkal szemben is vitatni azt, hogy igenis ezek a birói határozatok, maguk a biróségok is igénybevehetők a hajsza céljaira. Tehát épen ez ellen kell nekünk itt védekeznünk. Elnök: Az igazságügyminister ur kivan szólani ! Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés! Mindazok ellen, amiket Rupert Rezső képviselő ur most előterjesztett, észrevételt, kifogást nem teszek. Elismerem azt, hogy a biróság intézkedésében lehet zaklatás a képviselő ellen. Csak az ellen tiltakozom, hogy ezt a zaklatást ilyen formában lehessen beállítani, amint azt az igen t. képviselő ur megtette. (Ugy van! jobbfelől.) Egészen odavetőleg méltóztatott azt mondani az első felszólalásában, hogy ez az amnesztiarendelet alá tartozik. Méltóztassék ezt precízen kimutatni és akkor igenis, ez teljes alappal szolgál arra, hogy a zaklatás megállapittassék ; ezt koncendálom. Csak ennyit akartam megállapítani. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Én csak egy pár szóval helyreigazítom azt a félreértést, amely fenforog, mert az igazságügyminister ur az én szavaimat teljesen félreértette. Én foglalkoztam a zaklatás kérdésével, ezt alátámasztó érvnek hoztam fel, hogy annál inkább fel lehet tételezni, hogy itt zaklatásról van szó, mert hiszen tudjuk, hogy az amnesztiarendelet szerint azok a cselekmények, amelyek tömegmozgalommal kapcsolatban követtettek el, amnesztia alá esnek. Ha tehát van egy ilyen, általános kijelentés számunkra, akkor mi, igenis, ennek az általános kijelentésnek a szavait, célját véve jogosultak vagyunk arra, hogy ez alá subsummáljunk bizonyos tényeket, bizonyos eseteket. Én tehát csak egy általánosan kihirdetett közkegyelem szavaira utaltam. Ezzel csak alátámasztani akartam érvemet, hogy zaklatás esetéről van szó, mert általában a zaklatás esetét látom fenforogni. De nem arról volt szó, hogy általában támadást akartam volna intézni a biróság ellen. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Vissza a bizottsághoz ! Elnök : Kivan még valaki szólani 1 Az előadó ur kivan szólani ! Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Tisztán csak azt akarom konstatálni, hogy a bizottság megállapítása szerint az állíttatik, hogy ezek a cselekmények 1919. év tavaszán és nyarán, megnevezve dátumszerüleg is : 1919 március havában, 1919 július 23-án követtetek el. Á bűnvádi eljárás az alapnyomozati iratok szerint 1920 évi július havában indult meg, tehát elévülés nincs. Én ezt a megjegyzést csak azért vagyok bátor kiegészitésképen megtenni, mert az elévülés kérdése is felmerült. (Nagy Vince: Elévülésről nincs szó!) Elnöki Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. 6*