Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-284

34 A nemzetgyűlés 284. ülése 1924. is arra az álláspontra helyezkedett, hogy zaklatást nem lát fenforogni, (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Nagy Ernő nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát ebben az ügyben is függessze fel. Elnök : Rupert Rezső képviselő ur kivan szólni. .Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, akik ismerik Nagy Ernőt és az ő megnyilatkozásait ebben a nemzetgyűlésben, azok kénytelenek látni azt, hogy Nagy Ernő képviselő ur «lien, akiről tudjuk, hogy odalenn a nép mennyire szereti, szisztematikus üldözés, szisztematikus hajsza indult meg bizonyos tényezők részéről, (Ugy van! Ugy "van! a bal és a szélsőbaloldalon. — Drozdy Győző : 1919-es ügyekkel jönnek most !) Mindig örökké és ugyanazzal a klikkel áll szemben Nagy Ernő képviselőtársunk, amely klikk ezekben az ügyekben is szerepel. Méltóztassanak figyelembe venni azt is, hogy 1919-es ügyekről van szó, tehát olyan időkben megtörtént ügyekről, melyekről az a bizonyos amnesztia rendelet is vonatkozik, mely azt mondja, hogy a tömegmozgalmakkal kapcsolatosan elkövetett ilyen cselekmények nem vonhatók bűnvádi eljárás alá, és akkor tisztán állhat a t. Nemzetgyűlés előtt az, hogy itt csakugyan semmi másról nincs szó, mint Nagy Ernő ellen inditott hajszáról. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Drozdy Győző : Embervadászat az, ami itt történik !) Tartozzék valaki akármelyik párthoz és gondolkozzék akármiképen, nem engedheti meg azt, hogy egy képviselő ellen 1919-es ügyek miatt eljárást inditsanak, amikor elég^ idő telt már el azóta és a hatóságoknak módja lehetett volna üldözőbe venni azt, aki ezeket az állítólagos bűncselekményeket elkövette. Nagy Ernő képviselőtársunk ugyanis hosszú ideig nem volt képviselő, és ha ezalatt az idő alatt nem indítottak ellene eljárást, akkor ne elevenítsék fel és ne frissítsék fel ezeket az ügyeket, most mi^ pedig ne adjuk oda a nemzetgyűlés tekintélyét ilyen egészen alantas, vicinális érdekű politikai üidözésekre. Sajnálom, hogy nem emeltetnek ki ezekből az iratokból Nagy Ernő beszédjei, melyeket szintén üldözés tárgyává tesznek, mert azokban ilyeneket olvashat az ember : »Ezt a mi édes hazánkat pedig nem engedhetjük. Nem tűrhetjük azt, hogy a szomszéd falun már oláh határ vonuljon át. Nagy Ernő képviselőtársunk volt az, aki egy kommunista zavargás, illetőleg ellenmondás alkalmával revolverével lőtt egy ülésteremben a kommunistákra, hogy megmutassa, hogy a kommunisták ellen mindenre hajlandó és hogy a kommunisták zavargását elnémitsa. De különben is ismerjük Nagy Ernő képviselőtársunkat és megnyilatkozásaiból mindannyiunknak meg kell állapítania, hogy izzólelkü, jó becsületes magyar ember. Ne adjuk hát oda a nemzetgyűlés tekintélyét, hogy Nagy Ernőt 1919-es ügyekért üldözőbe fogják. A bíróságoknak módjukban állott volna éveken át ellene eljárást indítani és most nyilván esak azért melegítik fel ezeket az ügyeket, mert Nagy Ernőből közben képviselő lett és ellenfelei ebbe nem tudnak belenyugodni. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy az előadói javaslattól eltérően ebben az ügyben Nagy Ernő képviselő ur mentelmi jogát ne függessze fel. Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Pesthy Pál igazságügyminister : T. Nemzetgyűlés! r Rupert Rezső Igen t. képviselőtársam felszólalására legyen szabad annyit megjegyeznem, hogy valójában nem tudom, hogy 1919-es-e ez az ügy és 1919-esek-e azok az ügyek, amelyek évi -május hó 15-én, csütörtökön. most Nagy Ernővel kapcsolatban felhozattak, kénytelen vagyok azonban rámutatni arra, hogy abiróságok a forradalom utáni időkben annyira túl voltak halmozva teendőkkel, (Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Tessék a kormányokat vád alá helyezni!) hogy nagyon plauzibilis, hogy ez az ügy a rendes feldolgozás során kerül csak most elintézésre és nem úgynevezett felmelegített ügy. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Ami a képviselő urnák azt az állítását illeti, hogy ez az ügy az amnesztia rendelet alá esik, erre nézve kénytelen vagyok kijelenteni, hogy amennyiben ez tényleg ugy állna, a bíróságok ezt már figyelembe vették volna, és nem kérték volna a képviselő ur kiadatását. Ami pedig Nagy Ernő képviselő urnák egyéb nyilatkozatait illeti, készséggel hajlandó vagyok elismerni, hogy azok tényleg megtörténtek, de ezen ügy érdemi részének és adatainak elbírálása nem tartozik a nemzetgyűlés elé. A nemzetgyűlés elé csupán az tartozik, vájjon a kiadatás iránti megkeresésben emiitett cselekmény bűncselekmény-e és fenforog-e zaklatás esete, igen vagy nem. Minthogy zaklatás esete nem forog fenn és a megkeresésben megjelölt cselekmény bűncselekmény, kérem a bizottság jelentésének elfogadását. Elnök: Drozdy Győző képviselő ur kíván szólni. Drozdy Győző: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Bár eddig teljesen szokatlan volt, hogy egyes képviselők mentelmi jogának tárgyalásánál a kormány képviselője is kifejtette a maga álláspontját, különösen olyankor, amikor épen zaklatás esete forog fenn egy képviselővel szemben — mondom, bár ez teljesen szokatlan dolog, (Ellenmondások jobbfelöl. — Gr. Bethlen István ministerelnök: Dehogy szokatlan! Csak a képviselő ur nem rég képviselő!) mégis kénytelen vagyok az igen t. igazságügyminister ur szavait igénybevenni annak igazolásául, hogy itt valóban zaklatás esete forog fenn. Az igen t. igazságügyminister ur kijelenti hogy nem hiszi el, hogy ezt az ügyet ne nyomban. 1919-ben indították volna meg Nagy Ernő ellen, és azt mondta, meg kellene állapítani, hogy tulajdonképen már akkor megindult-e az eljárás ? Pesthy Pál igazságügyminister : Nem mondtam !) Igaza van, az igazságügyminister urnák. Egyetértek vele abban, hogy elsősorban felderítendő az, vájjon ezt az ügyet Nagy Ernő képviselő urnák képviselővé történt megválasztása után találták-e fel az ő ellenségei és csak miután már képviselő lett, inditották-e meg ellene ebben az ügyben az eljárást, vagy pedig megindították mindjárt akkor, amikor ezt az állitőlagos bűncselekményt elkövette. (Kováts-Nagy Sándor : Ez a bíróság dolga !) Amennyiben már akkor megindították, amennyiben képviseJővé történt megválasztatása előtt folyt ellene az eljárás, akkor igenis, én is hajlandó vagyok mentelmi jogát felfüggeszteni, de amennyiben csak akkor találták fel az 1919-ben állítólag elkövetett izgatás tényálladékát, amikor ő már képviselővé választatott, akkor nem lehet tagadni, hogy ez tipikus esete a zaklatásnak, az ellen a képviselő ellen, akivel szemben a mentelmi ügyeknek egész sorozatával találkozunk, mert látjuk, hogy az országnak hol egyik, hol másik vidékén biznak meg ügyészeket és foglalkoztatnak törvényszékeket az ő ügyeivel, anélkül, hogy erre komoly ok volna. Méltóztassék tehát elsősorban megállapítani, hogy mikor fedezték fel az 1919-ben állítólag elkövetett bűncselekményt, mikor indult meg Nagy Ernő képviselőtársunk ellen az eljárás, és amenynyiben képviselői mandátumának elnyerése előtt történt volna a dolog, akkor rendjén van, ha pedig azután adták be ellene a vádakat akkor feltét-