Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-284

i A nemzetgyűlés 284. ülése 1924. évi május hó 15-én, csütörtökön. mazás és becsületsértés vétsége miatt. Ugyancsak a szegedi kir. főügyészség kérte Szakáts József képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését szintén ama tényállás alapján, hogy Kelemen Béla főmagánvádló feljelentése szerint ugyancsak a »Szeged« című napilap egy másik számában »Megjegyzés dr. Kelemen Béla r könyvéhez« felírással és »dr. Szakáts József« névaláírással megjelent cikkben többek közt a következő részletek foglaltatnak (olvassa): »Munkájának minden sora gyermekszáj naivitásával árulja el az igazi célt: az öndicséretet s az önmagának sajátkezűi eg nyújtott tömjénfüsttől részegre kábulva, nem átall gonosz és kicsinyes állításokkal mások legintimebb magánügyeibe beavatkozni és ezekbői hazug és káros következtetéseket levonni.« Azután ilyen modorban folytatódik a cikk, de már az eddig felolvasott részlet is megállapítja a vád tárgyává tett cselekmény tényálladékát. Mindezek alapján a bizottság, mivel zaklatás esetét fenforogni nem látta, javasolja, hogy a t. Nemzetgyűlés Szakáts József képviselő ur mentelmi jogát ebben az ügyben is függessze fel. Elnök : Kivan valaki szólni? {Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e az előadott ügyben Szakáts József képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés az előadott ügyben Szakáts József képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 400) rágalmazás vétsége miatt vádolt Nagy Ernő képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyész kérte Nagy Ernő képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését. A megkereséséhez csatolt iratok szerint 1922 március 23-án forgalomba hozott, »Nagy Ernő« névaláírással ellátott »Beregvármegye« kezdetű röpiratában Kabáczy Ernő h. főjegyzőről azt áilitotta, hogy önző célzattal a leghazugabb rágalmakat emelte ellene. Kozma Györgyöt nélkülözhetetlen kommunista rekviráló politikai megbizottnak nevezte és azt irta róla, hogy már többizben és sokak előtt hitvány gazembernek, Gulácsy spiclijének nevezte, az összes tisztviselőkről pedig azt állította, hogy közülük ő volt az egyetlen, aki a kommunizmásban nem vett részt. Tekintettel arra, hogy ennek a röpiratnak tartalma megállapítja a rágalmazás vétségének tényálladékát, és tekintettel arra, hogy zaklatás esetét a bizottság fenforogni nem látta, javasolja a bizottság a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Nagy Ernő nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag fügessze fel. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom, s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e az előadott ügyben Nagy Ernő képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Nagy Ernő képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni óhajtják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés Nagy Ernő képviselő ur mentelmi jogát az előadott ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 401) sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt terhelt Klárik Ferenc képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! A budapesti kir. főügyészség megkeresést intézett a nemzetgyűléshez és kérte Klárik Ferenc képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését. Ugyanis dr. Kalmár Simon Ernő főmagánvádló (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Jó cég!) sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt a budapesti kir. büntetőtörvényszéknél feljelentést tett Klárik Ferenc képviselő ur ellen. (Rupert Rezső: Ma a keresztény-kurzus újságírója, azelőtt minket nyomorgatott, mint népbiztos! — Zaj.) A budapesti kir. büntetőtörvényszék vizsgálóbirája elrendelte a vizsgálatot. Ugyanis az »Az Újság« cimü napilap 1921 július hó 21-én megjelent számában egy »Nyilatkozat« című cikkben a következő kitételek foglaltattak (olvassa): »A szövetkezetnek egy alapos okok miatt elbocsátott alkalmazottja, dr. Kalmár Simon Ernő, társulva a hűtlenség miatt elbocsátott Kosztolányi nevű ellenőrünkkel és egy, lopás miatt elbocsátott raktárnokkal, az »Igazság« cimü lapban ujabb aljas és gyanúsító támadást intéz ellenünk.« Ennek a nyilatkozatnak szerzője a felelős szerkesztő bejelentése szerint Klárik Ferenc nemzetgyűlési képviselő. (Pikier Emil: Kalmár kommunista agitátor volt! — Zaj.) Tekintettel arra, hogy a cikk tartalma megállapítja a panaszolt bűncselekmény tényálladékát, az összefüggés nem vitás, zaklatás esete pedig nem forog fenn, javasolja a bizottság a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Klárik Ferenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Miután senki szólni nem kivan, a vitát bezárom, s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az előadott ügyben Klárik Ferenc képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Klárik Ferenc képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni óhajtják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az előadott ügyben Klárik Ferenc képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszti. (Pikier Emil: Pártoljuk a bolsevista agitátorokat! —Zaj.) Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 402) hűtlenség bűntette és egyéb bűncselekmények miatt gyanúsított Nagy Ernő képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A debreceni kir. főügyészség megkereste a nemzetgyűlést Nagy Ernő képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztése iránt, mert a nyíregyházai kir. törvényszék vizsgálóbírójának végzése értelmében hűtlenség bűntette és egyéb más bűncselekmények miatt bűnvádi eljárás volna Nagy Ernő képviselő ur ellen lefolytatandó. A megkereséshez csatolt bűnügyi iratok tartalma szerint (olvassa): »Nagy Ernő képviselő ur évekre visszamenőleg a fennálló állami és társadalmi renddel szemben forradalmi magatartást tanúsított, beszédeiben nyíltan hirdette, hogy a törvény semmi, nem kell arra adni semmit, fő a józan ész, és beszédei mellett az a cselekménye, hogy 1918. évi december havában Beregmegye helyettes alispánjává neveztetett ki, és hogy a vármegyeház nagytermében Beregszászon egy összehívott népgyűlésen maga magát a forradalom proletár alispánjának nevezte, forradalmi és állami rend-f

elf orgató érzései mellett tanúskodik«. Ez a megállapítás foglaltatik a törvényszéki végzés indokolásában. (Tovább olvassa): »1919. évi július havában pedig a cseheket Munkácsról Beregszászra hivta, a cseh parancsnok kezébe hűségfogadalmat tett és a cseh katonasággal együtt vonult be Bereg-