Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.
Ülésnapok - 1922-296
33 A Â nemzetgyűlés 296. ülése 1924, történik.) Többség. Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Ugyanigy változatlanul és szótöbbséggel elfogadtatnak szemben Farkas István és Farkas Tibor képviselő urak módositványaival a 643. tétel a) 2., b) 1. és 2., c) 1. és 2., a 645. tétel a) és b), a 646. tétel a) 1. a)-(i) és 2., b) 1. a)—ß) és 2., c) 1. és 2., a 647. tétel a), b), c) és d), a 648. tétel a) 1. és 2., b) 1. és 2., c) 1. és 2., d) 1. és 2., a 651. tétel a) és b) és a 652. tétel a) és b) pontjai. Végül következik a határozathozatal a Farkas István képviselő ur által meg nem támadott összes pontokra nézve, amelyekkel szemben Farkas Tibor képviselő ur adott be módositó indítványt, amely szerint a csoport ezen többi pontjainak vámtételei 50 százalékkal leszállittassanak. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a csoport Összes, eddig külön határozathozatallal el nem döntött részeit eredeti szövegezésükben elfogadni, szemben Farkas Tibor képviselő ur módositó indítványával, igen vagy nem! (igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik ezeket a tételeket elfogadják méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a XXIX. csoport. Héjj Imre jegyző (olvassa a XXIX. csoportot). Farkas Tibor! Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! Ezen csoportban az összes tételeknek 30%-kal való leszállítását inditványozom. Héjj Imre jegyző: Sándor Pál! Elnök : A szó Sándor Pál képviselő urat illeti. Sándor Pál: A kaucsuknál többrendbeli indítványt vagyok bátor előterjeszteni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, a Ház minden oldalán. Sándor Pál: A 671. tételnél a lágy kaucsukból való műszaki cikkek közül a hajtószijnál és a balataszijnál 150 koronára inditványozom leszállitani a vámtételt, a másfélénél pedig 120 koronára. A 673. tételnél a sárcipő, hócipő, hócsizma vámját 80 koronára inditványozom leszállítani. Ennél a tételnél legyen szabad néhány megjegyzést tennem. Idetartoznak a sár- és hócipők, amelyek — azt hiszem — mindenkit, aki drága cipőjét kímélni akarja, érdekelnek. (Zaj jobbfelöl.) Elnök: Kérem a képviselő urakat a jobboldalon, méltóztassanak helyeiket elfoglalni és a szónokot csendben meghallgatni. Sándor Pál: A jelenlegi vám ezekre a cikkekre 1,620.000 korona, az uj vámilleték pedig 3,600.000 korona. Sár- és hócipőt Magyarországon általában nem gyártanak. Ezeket tényleg azok veszik igénybe, akik cipőjüket kímélni akarják, mert méltóztatnak tudni, hogy a cipő igen drága és e vámterhekkel még tetemesen meg fog drágulni. Itt nem lehet azt mondani, amit a lakkcipőknél, hogy ez luxuscikk, mert ezt igazán vagy a szegényebb emberek viselik, vagy a gazdagabbak akkor, ha mulatságra mennek. (Gsehwindt Ernő: Szegény ember nem hord hócipőt!) Bocsánatot kérek, én azt látom, hogy a tanítók, a hivatalnokok, akik kimélni akarják cipőjüket, amely sokkal drágább, mint a kaucsukcipő, viselik a kaucsukcipőt. Azt hiszem, ebben a tekintetben nem lehet véleménykülönbség. Inkább a szegényebb sorsuak használják, mint mások s mégis ilyen óriási mértékben emelik fel ezeknek a cipőknek a vámját. (Csontos Imre: Ilyen szegény embert még nem látott Sándor Pál!) Milyen szegény embert! (Csontos Imre: Aki hócipőt hord! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Sándor Pál: T. képviselő ur, önnek aki meg" engedte azt, hogy az ön kollégáinak, a mezőgazdáknak ciizmája olyan mértéktelenül megdrágulás június hó 5-én, csütörtökön. jon és aki erre szavazott, nincs semmi oka és joga nekem szemrehányást tenni. (Zaj.) Én esztimálom azt, hogy ön kényszerítve van erre, mert a többséghez tartozik, ne méltóztasssék azonban beszélni, mert az ön szerepe a mezőgazdaság tekintetében nem nagy dicsőség. Ezt méltóztassék nekem elhinni. (Csontos Imre.: Van olyan, mint az uré ott!) És ha van igazság, t. képviselőtársam, ön a következő ciklusban nem fog itt ülni, mint a mezőgazdaság képviselője. Egészen bizonyos, hogy nem. (Csontos Imre: Nem is nagyon kivánkozom!) Elnök: Sándor Pál képviselő urat figyelmeztetem, hogy egy képviselőtársával szemben ne gyakoroljon olyan sértő kritikát, hogy a szerepe nem dicső. Méltóztassék az ilyen kifejezésektől tartózkodni. Sándor Pál: Csak védekezéskép mondottam, mert meg lettem támadva. Különben tisztelettel meghajlom az elnök ur figyelmeztetése előtt. A sárcipő pl. Ausztriában csak 130 aranykoronával van megterhelve. Lehetnek nézetkülönbségek a tekintetben, Jhogy gazdagok vagy nem gazdagok használták-e a sárcipőt, de az én nézetem az, hogy a szegényebb sorsuak hordják. Ennek vámja tisztán pénzügyi vám, mert nálunk abszolúte nem gyártanak hó- és sárcipőket. Nem látom be, hogy e cikkek után olyan horribilis vámokat kellene szedni. Második inditványomra vonatkozólag szerettem volna előzőleg valamit hallani az előadó úrtól, mert ugy tudom, van neki valami módosító javaslata a bieiklikre nézve; legalább is ugy emlékszem, hogy a pénzügyi bizottságban szó volt róla. Miután azonban nem tudom biztosan, meg lesz-e ez a változás, ennélfogva erre nézve is előadom azt az argumentációmat, amelyet már a pénzügyi bizottságban előadtam és amelyet ott kormánypárti képviselők is helyesnek találtak. Ezen vámtételek ugyanis a bicikli, kaucsuk vagy gummi körülbelül 100%-os vámjának felelnek meg. Talán el fogja ismerni más is, hogy a bicikli ma már nem luxuscikk, hanem csak a munkások használják, hogy azon a gyárba és onnét hazamenjenek, tehát határozottan használati cikk, s most mégis azt egy kategóriába akarják sorolni a többi gummikkal, az autóabroncsokLal és nem akarnak különbséget tenni közöttük. Azt hiszem, ha semmi másra, legalább ezekre való tekintettel azon beszélgetések alapján, melyeket elvárhattam volna, hogy ezt a vámtételt mérsékelni fogják. Én tehát itt is kérem a mérséklést. Nézetem szerint a teherautók gummijának vámját is mérsékelni kell. A teherszállítást nálunk mindinkább teherautókkal bonyolitják le. Azt hiszem, ezeket az abroncsokat is olcsóbban kellene rendelkezésre bocsátani. Ismét csak arra hivatkozom, hogy önök mindig a tranzitókereskedelemről beszélnek akkor, amikor rémséges adókkal vagyunk megterhelve. Ha mindent megdrágítunk, akkor tranzitókereskedelemről általában nem lehet szó. Hiszen csak most hallottuk egy közgyűlésen azt a panaszt, hogy alig van reményünk arra, hogy a Balkán felénk fog gravitálni, mert már megszokta Bécset. Hát miért ne igyekezzünk mindenképen arra, hogy a költségeket kisebbítsük ? Minthogy ez igen nagy vámtétel, ennélfogva kérem, hogy a 674. tétel (kerékabroncs kaucsukból) a) 1. pontját 100 koronára, a) 2. pontját 150 koronára, b) 1. pontját pedig, amely a pneumatikra (külsőburkolat és légtömlő) vonatkozik, 250-re szállitsuk le. Bár az automobilokról csak később lesz szó, de már itt megjegyzem, hogy nagy tévedés ugy beállítani a dolgot, hogy az autó luxuscikk. Hiszen épen az önök soraiban Kállay Tibor mondta azt