Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.
Ülésnapok - 1922-295
312 A nemzetgyűlés 295. ülése 192L évi június hó i-én, szerdán. lyeket, a terheket azonban teljes egészükben mindig a tulajdonosokkal fizettette meg az állam. Tehát még a régi jó időkben sem volt az állam olypn bőkezű, hogy ezeket az ármentesitési költségeket az állam fedezte volna, hanem megfizettette mindig az érdekeltekkel. Ennél a törvénynél, amelyet én képviseltem itt a nemzetgyűlésen, nem is gondolhattam arra, hogy olyan törvényjavaslatot terjesszek be, hogy az állam viselje a költségeket, mert ez lehetetlen, különösen a mai időkben. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Mindenesetre, ha az árak ennyire emelkedtek, ha ennyivel több pénz kell a munkálat folytatására, akkor itt már a pénzügyministeriumra is hárul a feladat — amire nézve már ismételten átírtam, — hogy ő se maradjon meg a 27% milliós előlegnél, amely abban az időben elégnek látszott, hanem valorizálva emelje fel az állami hozzájárulást, olyan mértékben, mint amilyen mértékben a járulékot a birtokosokra kivetik. Azt hiszem, ennek meg is If-sz az eredménye, és mihelyt ez bekövetkezik, akkor a birtokosokra nem kell anníat kivetni. Azokat, akik kivetették ezt az adót, az a jószándék vezette, — nem számolva a buv,a árának emelkedésével. — hogy miután ezt az előleget, amelyet az állam nyújt előre, később vissza kell fizetni, s miután olcsó pénzben szt dik fel ezt az adósságot, és nem lehet tudni, hogy milyen pénzeni kell visszafizetni, mentesiteni akarták egy kétséges kimenetelű adósságtól az érdekelteket s ezért erre az évre nagyobb adót vetettek ki, hogy kevesebb kölcsönt kelljen igénybe venni, s később ne terhelje nagyobb kölcsön a birtokosokat. Ez a számítás azonban nem vált be, mert a viszonyok megváltoztak és a gabonaárak felmentek. Én mindenesetre továbbra is szorgalmazni fogom a pénzügyministeriumnál azt, hogy ő nagyobb mértékben járuljon hozzá e csatornaépítés költségeihez, mert akármint történjék is a visszafizetés, most pénz kell ehhez, amelyet maguk az érdekeltek befizetni nem képesek, az államnak tehát az előleg kérdésében fel kell emelni e járulékait. (Helyeslés a jobboldalon.) Ami már most azt illeti, hogy itt Kunszentmiklóson, — amint méltóztatott mondani, — a megállapitás nem volt helyes, mert például egy bizottság megállapit háromféle^ árteret: első-, másod- és harmadosztályú árteret s aszerint veti ki az adót, azonban a megfelelő osztályozásokba az egyik területet nem veszik be, annak odavaló bevételét nem tartják jogosnak, a másikat pedig beveszik, erre nézve megjegyzem, hogy ez ellen mindig szoktak az érdekeltek par.esszal élni; itt azonban az a helyzet, hogy a megejtett osztályozást nem a földmivelésügyi minister hagyja jóvá, hanem a vármegye alispánja. Ezt a földmivelésügyi ministernek csak alaki hibák miatt ^ van joga esetleg megsemmisitem, és uj felvételt elrendelni, de akkor is az alispán dönt és nem a földmivelésügyi minister. Mindenesetre azonban azt, hogy itt olyan jogos panaszok volnának, — amint azt az igen t. képviselőtársam felemlíti, hogy olyan területek is vannak, amelyek esetleg rosszabbak lennének lecsapolás után, mint voltak a lecsapolás előtte ezt teljes egészében nem tehetem magamévá, mert ez a csatornázás, ellentétben a régi ármentesitő munkálatokkal, ugy lesz keresztülvive, hogy öntözésre is felhasználható legyen. Azok tehát, akik attól félnek, hogy elmegy a viz, és a csatornázás következtében esetleg szárazság miatt nem lesz termésük, azok, azt hiszem, kellemesen fognak csalódni, mert ez a csatorna nem fog előidézni szárazságot, hanem inkább az öntözést akarja előmozdítani. Ha a későbbi időben az derülne ki, hogy a kivetésnél egyes birtokosok túlságosan vagy aránytalanul vannak megterhelve másokkal szemben, ebben a tekintetben hajlandó vagyok — megígérem — teljesíteni azt, hogy vizsgálatot esetleg kiigazítást rendeljek el, ahol jogos panaszok vannak. (Helyeslés jobb felől. — Halász Móric: A kivetés jogerős!) A panaszokat mindig joguk van a hatóságoknak megvizsgálni és a jogos panaszoknak helyt is ad a hatóság és uj vizsgálatot rendel el. A fizetési nehézségeket, amelyek ma fennállanak, a pénzügyminister úrral egyetértőleg igyekszem legalább annyira enyhíteni, amennyire csak lehet. Mert lehetetlenség, hogy ebből az következzék be, hogy egyes birtokosok tönkremenjenek. Azok, akik a rájuk kivetett adót nem tudják megfizetni, kell, hogy valami haladékot kapjanak és szükséges, hogy a jövő éyi költségvetésnél figyelembe vétessenek ezek a dolgok. Mivel a kivetés megtörtént, ellene fellebbezés nem érkezett be és a kivetés jóvá lett hagyva, mert már a földmivelésügyi minister annál is inkább nehéz helyzetben van ebben a tekintetben, mivel az adóbefizetés még most sem történt meg — egyesek befizették, mások nem, — pedig én ezt a munkát végeztetni akarom, nem ugy, mint a múlt esztendőben történt. Mi már a télen az erre szükséges költségvetési összeget kölcsönkértük a pénzügyministertől, azzal, hogy az adót ő szedje be és a beszedett adóból kapja meg azt az öszszeget, amelyet kölcsön adott. Ezen kölcsönvett pénzen folynak szépen és haladnak előre a munkálatok. Az adók végrehajtása már a pénzügyminister kezében, nem pedig a földmivelésügyi minister kezében van. De ebben a tekintetben is érintkezésbe lépek a pénzügyminister úrral és elkövetek mindent abban a tekintetben, hogy a panaszok orvosoltassanak s hogy a lakosság ne legyen eleve elriasztva ettől a csatornázástól azáltal, hogy lehetetlen adókat vetnek ki rájuk. Én nem tudok ebben a pillanatban mást ígérni, mint azt, hogy azon leszek, hogy a jövő éyjL költségvetés is ugy legyen megállapítva, hogy ilyen bajok ne származhassanak. Mert készséggel 'elismerem, hogy azoknak, akikre kivetették azt a búzát, amikor annak ára még | csak 100.000 korona volt, akik azonban nem fizették ezt akkor meg s most tőlük ugyanazt ; a buzaértéket követelik, most az akkor kivetett I járuléknak háromszorosát, vagy még ennél naI gyobb összeget is kell fizetniök. Tekintettel arra, hogy ilyen súlyos terheket rónak az érdekelt gazdákra, én megkísérlem helyzetükön valahogy enyhíteni, vagy legalább is halasztást kieszközölni és a pénzügyminister ur által pótoltatni azokat az összegeket, amelyek szükségesek. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Mokcsay Zoltán: A földmivelésügyi minister ur válaszát köszönettel tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a földmivelésügyi minister urnák Mokcsay Zoltán képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy